Északkelet, 1911. június (3. évfolyam, 104–126. szám)

1911-06-08 / 109. szám

FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak: I Szerkesztőség és kiadóhivatal. Helyben: Egész évre: 12 K. Vidéken: 16 K. Északkeleti Könyvnyomda Szatmár-Németi Egy szám ára: 4 fillér. , Kazinczy-u. 18. Tefeon-szám: 284. Vasút hálózatunk. (V.) Egy város jövő fejlődésének alapját részben az képezi, hogy vasúti politikája jó legyen. Mentül nagyobb számú vonat szalad be és fut ki na­ponként a szélrózsa minden irányában, annál élénkebb a forgalom, annál ele­venebb a városi élet. Egy-egy vasúti gócöontot képviselő város idővel góc­pontjává lesz a ki és befutó vasutak­kal összekötött vidékek lakosságának. Előttünk áll Szatmár város fejlő­dése. E fejlődés nagy és hatalmas arányú s ha keressük annak az okát, hamar rá keli jönni arra, hogy az jó részben nem más, mint a vasúti cso­mópont. A városunkat körülvevő vidék központja városunk épen azért, mert a ki és befutó vasutak természetsze­rűleg központtá tették azt a várost, a hol a vasúti összeköttetések révén ösz- szes szükségletüket kielégítik. Ma már csak két oly irány van, ahová nem visz vasút, Egyik Szatmári Tiszauj- lakkal, a másik Erdödöt Ákossal vagy Alsó-Szoporral összekötő irány. A Szatmár—Tiszaujlak közötti vasút felette fontos azért, mert ezen vasúttal egy gazdag, nagy vidéket kap­csolnánk városunkhoz Ez a vidék ha­talmas buzatermelőhely, amely azért, mert most még csak csinált útja sin­csen, természetszerűleg Tiszaujlak és vidéke Beregszász felé gravitál. Egy hatalmas arányokban fejlődő városnak Mindennemű dijak a kiadóhivatalba küldendők Nyüttér .sora 20 fillér. ; Hirdetések a leg jutányosabb árért közöltéinek I szükségletei kielégítése céljából piaca ; számára mindig újabb és újabb terré­numot kell keresni. E mellett Felső- magyarországnak ezt a részét a kiépí­tendő vasúttal mintegy magunkhoz ■ láncoljuk. Ugyanis most a felső vidék hamarább kapván Beregszászt vagy ! Máramarosszigetet, ott szerzi be min­dennemű szükségletét, mert hiszen ; Szatmár a mostani vasúti összekötte­tés mellett messzebb lévén, drágább | a vasúti jegy s igy odamegy, amelyik várost olcsóbban közelítheti meg. Az Erdőd—Ákosi vasút kiépítése pedig egyenesen kötelesség. Szatmár- i megye eme része tiszta nemzetiségi vidék ut és vasút nélkül s miután Szi­lágymegye felé jó utai vannak, ma Családi boldogság. Irta: Drasche-Lázár Alfréd. (Folytatás.) Mint póiyásbabát ringatták ha sirt, órá­kig mutatták neki a fajankót, ha nem akart elaludni, a mikor más siróbabákat egyszerű­en letesznek a szívtelen emberek s addig ha­hagyják őket ordítani a míg vagy belefu­lladnak, vagy elalusznak. Mikor már járni és beszélni tudott, térdre borultak előtte mind, különösen a jó nagyszülők. S ha húsz lépés után kijelen­tette, hogy fáradt, felvette öt a nagymama s vitte, vitte, egész hazáig. Évike pedig ci­hába a deresedő haját a nagymamának. S ennek a nagymama örült, mert ez olyan kedves volt. Aztán milyen okosakat tudott mondani I az a gyermek! Az embernek valósággal ! meáállt az esze. A nagyapának például min- I dig azt mondta : — Maga csúnya majom, én magát nem l szeretem ! Utálom ! Hát kérem, nem nagyszerű ez? Azt i mondta: utálom ! — Hóimét vette ez a kis agyvelő ezt a kifejezést ? A nagypapa ezért könnyekig meg is volt hatva és minden okos mondásért cukrot adott Évikének. Mikor aztán nagyobb lett s kezdték tanítani, összeszorult a szive az egész csa­ládnak, hogy micsoda haszontalan dolgok­kal tömtk szegényke fejét! No, de nem is vették valami szigorúan a dolgot s a papa tudta a módját annak, hogy miként kell ki­venni a szivét a tanitónéniknek s a tanitó- bácsiknak. Sok baj volt aztán azokkal a szeren­csétlen francia és angol kisasszonyokkal, a kiket, fájdalom, nem lehet kikerülni. Az elsőt, azt a szemtelent, mindjárt az első hé- ;ten el kellett bocsátani, mert egyszerűen vonakodott éjnek idején — ezer bocsánat! — szép, virágos edényt kivinni a gyermek­szobából, a mi a gyermek egészségét a legnagyobb mértékben veszélyeztette, mivel oly rendes és pontos volt, hogy mindig éj­fél után egy órakor szerzet örömet az emésztése fölött szeretettel őrködő csa­ládnak. A többiekkel is sok volt a kellemet­lenség. Így az egyik angol misz az ellen kelt, hogy Évike őt folyton csipkedi és veri, mikor az az édes ilyesmire egyszerűen kép­telen volt. Ki tudja, hogy azokat a foltokat és karcolásokat, a melyeket bambán, sírva Nagy panama valamint japán, rísz, gyöngy­szalma és giradi kalapkülde- mények érkeztek a — KARDOS-féle Divatudvarba. FELTŰNŐ OLCSÓ ARAK.

Next

/
Thumbnails
Contents