Északkelet, 1911. június (3. évfolyam, 104–126. szám)
1911-06-07 / 108. szám
Szatmárnémeti, 1911 ÉSZAKKELET 6. oldal. Országos állatvásárok vármegyénkben. Julius 6-án Krasznabélteken; 12-én Avasfelsőfaluban; 13-án Avasujfaluban; 14-én Nagysomkuton; 16-án Csengeren és Erdőszádán 19.-én Nagybányán; 20-án Aranyosmegyesen; 27.-én Szatniár-Németiben; 30-án Magyarberkeszen. Katonák szabadságolása a gazdasági munkaidőben. A közös hadsereg tényleges állományú legénységét, amennyiben a katonai szolgálat, a kiképezés és véderő érdekei megengedik, a csapatok parancsnokságai a gabona learatása, a takarmány lekaszálására és be- hordására, a szőlőművelés munkálatainak, a szüret, a kukorica törés, valamint a selyemhernyó tenyésztés különleges munkálatainak idejére, — három hétre szabad- j ságolni fogják. Az aratási szabadságot az illető katonának személyesen kihallgatáson (raporton) legalább egy hónappal elóbb kell kérelmezni. Az általános 3 heti : szabadságot csak a gyalogságnál és a vadászcsapatok- i nál, a nehéz tarackosztálynál, valamint a hegyi és vár- j tüzérségnél szolgáló legénység kapja meg. Nem részesülhetnek a szabadságban a gyengébb és kiképzésben visszamaradt legénység, a tavasz folyamán bevonult j újoncok és az egy évi önkéntesek, a lovassághoz, a tábori tüzérséghez (a nehéz tarackosztályokat kivéve), a j műszaki vonat és egészségügyi csapatokhoz, testületekhez és intézetekhez beosztott legénység. A szabadságolt i katonák, kik munkás-igazolvány birtokában vannak és j 5-ös csoportban utaznak, a fél áron való utazás kedvezményét is élvezhetik. Köteles a szabadságolt katona j hazaérkezése alkalmával jelentkezni. Jóváhagyott alapszabályok. A földmivelésügyi miniszter a tunyogi gazdák szövetségének, valamint a szatmárzsadányi volt úrbéres birtokosságnak alapszabá- ! lyait jóváhagyta. Az argentínai faggyasztott húsból ugyancsak i hamar kiábrándult Scvájcban is, Ausztriában is a nagyhangú újsághirdetésekkel kiváncsivá tett fogyasztó- i közönség. Svájc és Németország egyes nagy gyártele- i pein, ahol a vállalatok vezetősége tett kísérletet na- j gyobb mennyiségű faggyasztott hús beszeerzésével, az i első próba után a munkások utasították vissza a bel- j földinél csak látszólag olcsóbb húst, mert rájöttek, j hogy csaknem még egyszer annyi kell belőle a meg- ; szokott porciók előállításához, mint a hazai húsból és ; ennek dacára sem sikerült olyan levest főzni belőle, j aminőt a munkásnép megszokott és megkíván az asz- j talán. Ausztriában, illetőleg Bécsben az Austro-Ameri- ; cana hajóstársaság addig verte a nagydobot — állandó j rakományt óhajtván Argentína felöl visszatérő hajóinak biztosítani — hogy a bécsi közönség csupa kíváncsiságból valósággal törte magát a felmagasztalt első argentínai husszállitmányokért, de másodszor — ugylát- szik — senki sem kért belőlük, mert a faggyasztott hús most már legnagyobbrészt az elárusítók nyakán marad. A bécsi mészárosok éppen ezért sorra be is szüntetik az argentínai hús kimérését, csak a központi és nehány külvárosi vásárcsarnokban mutatkozik még némi kereslet. Annál sajátságosabb, hogz az osztrák kormány még sem szünteti be az argentínai husbehozatalt, sőt — mint egyre határozottabb formában hírlik — a magyar kormánnyal szemben vállalt kötelezettsége megszegésével állítólag máris túllépte a közös megegyezéssel engedélyezett 2000 tonna behozatali kontingenst. Mivel az eddigi tapasztalatokból nyilvánvaló, hogy a fogyasztók sokat hangoztatott érdeke sem kívánja a Az ..ÉSZAKKELET“ legalkalmasabb hirdetések közzétételére. ís.. • ten geren túli húsnak piacainkra való bocsátását, kormányunknak annál nagyobb sulylyal kell az osztrák kormánytól a megegyezés betartását megkövetelnie. Úgy tudjuk, hogy az OMGE. junius 8-iki választmányi ülése e tekintetben határozott felvilágosítást fog kérni kormányunktól és bízunk benne, hogy ez a felvilágosítás a nyomában járó erélyes tiltakozással megnyugtatja majd az osztrák kormány kétszínűségén joggal felhá- ; borodott gazdaközönségünket. Szőlőfelujitási kölcsönök és az Agrárbank. A szőlőfel újítási kölcsönök engedélyezését, a mely üzletágat az Agrárbank törvény alapján folytatta s a mely kölcsönök telekkönyvi rangsorban a zálogleveles kölcsönöket is megelőzték, a bank folyó év elején a törvény rendelkezései alapján beszüntette. Hétezernél több ily kölcsönt folyósított az Agrárbank és egy kis részük lebonyolítása még folyamatban van. Az Agrárbank ez üzletág megszűntével a jelzálogos kölcsönök engedélyezését fogja élénkebben kultiváloi. Villámcsapás és a fafajták. Általános az a hit, hogy a tölgyfába sokkal többször csap a villám, mint a bükkfába, éppen ezért a nép sohasem menekül zivatar elöl tölgy alá. Ezt megerősítik a statisztikai adatok; igy egy külföldi kísérleti állomás erdeiben összeírt villám- csapások sorozatában azt találjuk, hogy beleütött 86 tölgybe, 20 lucfenyőbe és 4 erdei fenyőbe, de bükkfát egyszer sem ért, jóllehet az erdőknek kilenctizedrészét bükk alkotja. A juhhus árusítása a piacon. Az alsófoku iparhatóságok az 1884 : XVII. törvénycikk 4. szakaszába üt- : közö kihágás miatt a törvény 156. szakaszának a) pontja alapján marasztaló Ítéletet hoztak, mert egy egyén a hetivásáron juhhus eladásával húskereskedést űzött anélkül, hogy iparigazolványnyal rendelkeznék. Feleb- bezés folytán a kereskedelmi miniszter az illetőt a terhére rótt kihágás alól fölmentette és egynttal megállapította, hogy a juhhus élelmi cikk, melyet hetivásáron bárki, iparigazolvány nélkül is áruba bocsáthat. A szeszadó fölemelése. Az 1908. évi XXVIII. törvénycikk a szeszadót hektoliterfokonkint 1 korona 40 fillérben, vagyis hektoliterenkint 140 koronában állapította meg Ez a törvény azonban tudvalévőén nem lépett egész teljességében életben, úgy hogy a szeszadó tulajdonképen ez idő szerint csak 120 korona. Ez azért történt, mert Ausztriában nem tudták a parlamentben keresztülvinni az uj szesztörvényt, amely a Lajtán túl szintén fölemelte volna a szeszadót. A védőtörvény azonban újabb terhet ró az államra és a kincstárnak gondoskodnia kell a nagyobb jövedelemről. Igen közelfekvő dolog, hogy a szeszadót oly mértékben kell szedni, mint azt az 1908-ik évi törvény megállapította, vagyis a mostani 120 korona szeszadót föl kell emelni 20 koronával 140 koronára. Ehhez azonban törvényes intézkedés kell. Ennek okáért Lukács László pénzügyminiszter a költségvetési tárgyalás végén beterjesztendő 1911. évi pénzügyi törvénybe bele fog venni egy erre vonatkozó intézkedést. Ha ez megtörténik, akkor az uj kampányban, vagyis ez évi szeptember hónap elsejétől kezdve már 140 korona lesz a szeszadó hektoliterenkint. Tejsző vetkezetek 1910-ben. A földmivelésügyi minisztérium tej- és havasgazdasági ügyosztályába beérkezett jelentések alapján 1910-ben működésben volt 597 tejszövetkezet. Ezen tejszövetkezeteknek Összesen 55.131 tagja volt 88.863 üzletrésszel.
