Északkelet, 1911. június (3. évfolyam, 104–126. szám)
1911-06-04 / 107. szám
ÉSZAKKELET 5. oldal. Szatmárnémeti, 1911. BAMUTÄTOS az a sok újdonság, ami GYŐRY ÜVEG-ÜZLETÉBE érkezett. Az árak FELTŰNŐEN OLCSÓK. TÁJÉKOZTATÓ: megjegyzem a összes áruk legújabb fazonban gyönyörű festéssel és aranyozással. 6 drb. kávés teás vagy mókás csak 6 K — f j 6 drb. sörös, vizes, vagy boros- vizes pohár kristály üveg csak 72 fill. 6 ,, étkező csak — '— 16 K — f: készlet csak 5K f boros pohár kristály üveg csak 54 fill. 6 pár kávés vagy teás csésze csak 2K 40 f 1 drb. likőr vagy konyak készie! csak 1 K 50 f Vidéki postacsomagolás 50 fill. Tisztelettel: Györy Károly. űv tendenciává lett és intézményekben szilárdult meg. Hiszen destruktiv volt a pogány világ- nézlettel szemben, a mely akkor egészen átölelte világi vonatkozásokban is az emberiséget, a kereszténység eszméje. Destruktiv tendencia volt annak idején a katholicizmus- sal szemben a protestantizmus. Destruktív tendencia volt a szolgaság eltörlése, a mely megszüntette azt a társadalmi és gazdasági jogrendet, a mely millióknak minden életerejét és egész életét korlátlanul kiszolgáltatta egyeseknek. Destruktiv volt a törvény előtti egyenlőség, a mely lerombolt előjogokat és kiváltságokat megszüntette a kasztot. Destruktiv tendencia volt a nézet- és gondolatszabadság, a mely egyes pozitív hitéletek béklyóiból kimentette az emberiséget és meg szüntette az adminisztratív előzetes cenzúrát. Mindez, t. képviselőház. a történelmi tradícióknak lerombolásával járt és azon nagy félreértés megszüntetésével, mintha az, a mi a múltban történt és jogtalanság volt, az történelmileg joggá vállhatott, csak azért, mert megtörtént. És a tekintélyek bizonyos lerombolása is szükségszerüleg vele járt ezzel, mert uj eszmék, uj nézetek léptek a régi tekintélyek helyébe. De itt, t. képviselöház, az igen t. kul- < túsz miniszter umak egy igen sajátos kijelentésével is találkozunk. És az a kijelentés arra vonatkozik, hogy ő súlyosan és élesen elitéli a kritikának azt a fajtáját, a mely boncol a nélkül, hogy a helyett, a mit szétbont, j valami pozitivet is tudna alkotni. Ez önmagában véve alig más, mint a tudományos kutatás szabadságának elkobzása. Mert a tudományos kutatás azzal kezdődik, hogy bizonyos igazságoknak áligazságát, bizonyos tételeknek igazságtalanságát! ismeri fel a boncoló kutatás. Évek, néha évtizedek, gyakran évszázadok munkája ez,, míg a felismert igazságok helyébe újabb igazságok és újabb alkotások léphetnek. Az alkotásokat feltétlenül meg kell előznie egy boncoló kritikának. És, ha mi a boncoló kritikát csak akkor tartjuk megengedhetőnek, a mikor nyomban be tudjuk állitani ennek helyébe az uj alkotást is, akkor voltaképen tudományos kutatás nincsen. De sajátságos véletlen, hogy ez az esz- | rr,einer.et megint egészen találkozik azzal, a melyet Ausztriában méltóztattak hallani akkor, a mikor az ottani keresztér.yszociájista Aki olcsón akarja beszerezni cipő szükséglete». az ne mulassza el felkeresni Kossuth L2jos-utca 16. szám, amely 8 év óta párt betörést tervezett az egyetem tan- és : kutatási szabadsága ellen. És akkor, abban i az Ausztrában, a melyben a politikai élet legerősebb támasza a keresztényszociáiista blokk volt, volt ereje a kultuszminiszternek ahhoz, ; hogy ezeket a támadásokat visszaverje és azt jelentse ki, hogy az osztrák főiskolákon a kutatás szabadsága szent. Rakovszky István: De ki akar betörni? Baross János: Ki akar betörni? Kelemen Samu: Baross János képviselő : ur még hallani sem hallotta az én fejtegeté- I seimnek kezdetét: kissé különös, hogy most í már közbe is szól. Én megmondottam, hogy kik és miképen akarnak betömi. A kultuszminiszter ur e ponton egy sajátságos ismérvét állította feli a destruktiv törekvéseknek és ezeknek azt az ismérvét adta, hogyöi megengedi az eszmék szabad harcát, a mig azaz államnak jóll felfogott érdekében van. Méltóztassék ezzel szembe- j állitani gróf Csáky Albinnak azt a beszédét, j amelyet az imént felolvastam, és a mely csak ! abban az esetben tartja ezt a harcot korlú- 1 tozhatónak, ha az állam létérdekével jön ősz- j szeütközésbe. Az, hogy valamely államnak mi a jól felfogott erdeke, az rendszerint a kormányon álló férfiak belátásától, tehát váltakozó embereknek váltakozó belátásától füg. A kultúra azonban határozott ismérveket állapított meg akkor, a mikor azt á tételt állította fel, hogy az eszmék harca mindaddig szabad, a mig az államnak pozitív törvényeibe bele nem ütközik, a mit azonban nem a kormányzat állapit meg, hanem a független bíróság. (Nagy zaj.) Ha a miniszter ur detruktiv irányzatot keres, különösebb fáradság nélkül feltalálhatja annak jelenségeit a maga közvetlenebb közelségében is. És pedig különösen a mi- nisteriumnak abban az V. ügyosztályában, a mely annyira — csak ezt a kifejezést szándékozom használni — híressé vált a közéletben. Kongregációk Én nem tartom feleslegesnek annak lei- emelését, hogy nem vagyok szabadkőműves. Azt hiszem, azt sem szükséges külön hangoztatnom, hegy nem vagyok kongreganisia (Derültség.) és itt bizonyos hűvösebb helyről, hogy úgy mondjam, madártávlatból nézhetem a doigoitai es innen azt állapítom meg, bzentpétery Feren fent áll és a mai kor igényeinek megfelelő tosan eszközöl. Hibás lábakra nagy gondot ; hogy a szabadkőművesség voltakép nem más, S mint antiklerikális kongregáció, a kongregáció pedig nem egyéb, mint klerikális szabadkő- j müvesség. (Derültség a középen.) A kettő kő- I zött egy (lényeges különbség van, és iez abban áll, hogy míg a szabadkőművesség a maga alapszabályait belügyminiszterileg láttamoztatja ... Huszár Károly: És nem tartja meg! Kelemen Samu: Méltóztassék ellene eljárni, nekem szörnyen közömbös a dolog! ... addig a kongregációk egyesülete fölöslegesnek tartja azt, hogy világi, tehát kormányzati láttamozás alá bocsássa a maga szabályait. Én ezen a téren semmiféle szenzációs leleplezésekkel szolgálni nem szándékozom. Rakovszky István: Sakterozni szabad? Huszár Károly: (sárvári): Hát kongregációt miért nem szabad csinálni? Kelemen Samu: Senki sem mondja ezt. Különben ne legyen t. barátom oylan huszárosán türelmetlen, várja be fejtegetésemet, melyben épen azt fogom megállapítani, hogy szabad. Csodálatos dolog, hogy egy ponton, talán akaratunk ellenére, mégis találkozunk. Huszár Károly: (sárvári): Nagyon kellemetlen ! Kelemen Samu:: Bármilyen kellemetlen is, nekem el kell szenvednem! (Derültség.) Nem állok elő afféle leleplezésekkel, nem azért, mintha a személyi adatoknak e- gész halmazával nem rendelkezném, de mert j azt tartom, hogy a kérdések tárgyilagos megítélését mindig megnehezíti, ha felesleges módon keverünk bele személyes mozzanatokat. : Úgy hiszem és tartom, hogy a magyar parlament végre nem politikai mozgo-szinház és ! ezek a kérdések sokkal mélyebb, égetőbb se- ; bei a magyar közéletnek, semhogy azokhoz j szenzációt kereső kezekkel szabadna nyúlni. ! (Helyeslés.) Épen azért egyetlen olyan könyv- i bői nem fogok idézni, egyetlen olyan adatot nem fogok felhozni, a melynek forrása más volna, mint a kongregációnak saját kiadványa, mert azt tartom, hogy ha szabadkő- ; müvességről akarnék magamnak fogalmat aiSkk0" VAimórö nptn «A ír\rróchÓ' *ri <>->• riterték, ha a korigregácios könyvedet olvasnám el, és viszont, ha a kongregációk lényegeiéi aKarok magamnak fogalmat szerezni, bizonyára nem fordulhatok szabadkőműves forráshoz. (Úgy van! Úgy van!) a bal- : oldalon.) c úri - és női cipész mőhnfyét mérték szerinti megrendelést gyorsan és pon- fordít.
