Északkelet, 1911. május (3. évfolyam, 79–103. szám)

1911-05-13 / 89. szám

Szatmárnémeti 1911. ÉSZAKKELET 3. oldal. Bámulatos az a sok újdonság, ami Győry üveg-üzletébe érkezett Az árak feltűnően olcsók. TÁJÉKOZTATÓ: Megjegyzem az összes áruk legújabb fazonban gyönyörű festéssel és aranyozással. 6 db kávés-teás vagy mókás csak 6 K — f j 6 drb sörös, vizes, vagy boros- vizes pohár kristály üveg csak 72 fill. 6 „ étkező csak — — 16 „ — f készlet csak — — — 5 K —f boros pohár kristály üveg csak 54 „ 6 pár kávés vagy teás csésze csak 2 „ 40 f 1 db likőr vagy konyak készlét csak 1 „ 50 f Vidéki postacsomagolás 50 „ _______________ Tisztelettel Győry Károly.___ gá láihoz kormány képviselőnek a református főgimnáziumunkhoz Kiss Gábor budapesti VI. kér. állami főgimn. tanárt küldte ki. Kinevezések. A pénzügyminiszter Szé­kely Miksa adóhivatali ellenőrt és Baur Ist­ván adóhivatali tisztet a huszti m. kir. adó­hivatalnál, eddigi állomás helyükön és a IX., illetve X. fizetési osztályba való megha­gyásuk mellett, adóhivatali pénztámokká, il­letve adóhivatali ellenőrré nevezte ki. Szatmári jubiláns kiállításra vonatkozó­lag az ipari bejelentések határideje folyó hó 15-én lejár.. Miután azonban a bejelentések még tömegesen érkeznek a kiállítás igazga­tóságához, annak határideje junius hó 1-ig kitolatott. Ä kiállítás igazgatósága ez utón is felkéri az iparosokat és gyárok vezetőit, hogy saját jól felfogott érdekükben is, be­jelentéseiket mielőbb küldjék be, mivel a je­lentkezés sorrendje az elhelyezésnél figye­lembe lesz véve. Kisdedóvónői kinevezés. A vallás- és köz oktatásügyi miniszter Pujda Margit okleveles kisdedóvónőt a szinérváraljai Il-ik számú ál­lami kisdedóvodához kisdedóvónővé nevezte ki. Gratulálunk! Választások. A munkásbiztositó pénztár csütörtök esti ülésén ejtette meg az átszerve­zés folytán megüresedett állásokra a válasz­tást .11. oszt. kezelőtisztnek Gramma Sándort, Uray Gyulát, végrehajtónak Szobosziay Ala­dárt, III. oszt. kezelő tisztnek Veszprémy La­jost, Szelics Olgát és Gecsey Irmát válasz­tották meg. Esküdtszéki főtárgyalások a helybeli kir. törvényszéknél a következő napokon lesznek: Május 16-án: Huszti Sándor ellen szán­dékos emberölés bűntettének kísérlete miatt, mert Hodász községben 1911. március 25-én Dobosi Mihályra előre meg nem fontolt ülés­re irányuló szándékkal reá lőtt, nyakán meg is sebesitette, de a halál nem következettbe. Május 16-án: Dubó Juon ellen halát o- kozott súlyos testi sértés büntette miatt, mert Ráksán 1911. márc. 5-én este Cucorás Jánost úgy mellbesZurta, hogy az meghalt. Május 17-én: Márk Jákob ellen halált okozott súlyos testi sértés büntette miatt, mert Komorzánban 1911. jan. 26-án éjjel Dobje Vaszilnét úgy szúrta hátba, hogy az pár óra múlva meghalt. Május 18-án: Martocsán Mihály és Szi­lágyi János ellen rablás büntette miatt, mert Farkasaszö községben 1.911. márc. 4.-én Ko­vács Antal Simontól 150 korona készpénzt és egyéb ingóságokat elraboltak. Ä rendőrség figyelmébe! A Rákóczy-ut- ca sarkán építkezik Lévay József s az udva­rából kikerülő szemetet kihordják az utcára s ennek következtében a kir. törvényszék e- lőtt valóságos trágya rakást csinálnak, úgy, hogy a járó-kelők csak nehezen tudnak mel­lette elmenni. Van rendőrségünk, van csend­őrségünk, de ez a két intézmény úgy látszik nem azért van, hogy az ilyeneket észrevegye, de ha egy kis szappan lé folyik ki az utcára, azonnal megindul a kihágás. És az eljárás. A nyakunkon a kolera, meg is történtek az óvóintézkedések, de mi haszna lesz azoknak, ha a rendőrség tűri azt, hogy a törvényszék előtt, a legforgalmasabb utcában egy hatal­mas trágyatelep disziti a várost. Felhívjuk a rendőrség figyelmét s azonnali intézkedést kérünk! Szerencsétlenség. Seltenhofer Frigyes fiai soproni harangöntő cég Tehely Antal harangszerelöt kiküldötték Nagytarnára ha­rangot felszerelni a mely alkalommal a ha­rangkoronának a hangra való reáillesztése közben a korona megcsúszott és a szerelőnek bal keze mutató ujját teljesen összezúzta. — Három hétig is eltart a gyógyulás. Lefejezett tyúkok. Cárán luon bujánhá- Zi lakos feljelentésit tett, hogy folyó hó 7-én korán reggel mikor lakásán senki sem volt giek. A hossZu ut alatt félarcáról lekopott a riZspor és puffadt, sárga, egészségtelen bőr villant ki alóla. Pedig mily szép, erős és telt volt, mikor elment! — Nincs semmi baj, csak elszédültem egy kicsit. — Nem csoda, ilyen hosszú ut után — szólt Salzer-mama. Vad fájdalom markolt az anya szivébe. Mivé, mivé, lett az ő gyönyö­rű lánya! Megsimogatta a gimnázista fia fe­jét, az arcán forró, nehéz könycsecp per­gett végig. Utánna a másik. — A mama sir — kiáltota a gimnázista és maga is pityeregni kezdett. Margit megfordult. Kitárta a karját Sal­zer-mama zokogva borult a leányára. — Én édes rubintos, drága csillagom. ÉMi lett belőled, mi vált belőled. Miattunk, ó, csak miattunk! — Hallgas az Istenért, hallgass. Az iz­galom csak árt. Mondta az orvos Rostok­ban, hogy levegőváltozás kell és nyugalom. Teljes nyugalom. Jói enni, csak enni, tejet inni a férfiaktól tartózkodni. — A férfiaktól! ó, jaj nekem, a férfi­aktól — süvített Salzer-marna. Ezt kellett megérnem, ezt! Valaki nagyot csípett a karjába. Salzer- papa volt. A fülébe súgta: — Ne bőgj, te banya. Te ordináré nő! Végre bérkocsiba ültek. Útközben Mar­gitot köhögési roham lepte meg és a család megrettenve látta, hogy piros foltok támad­tak a selyemzsebkendőn, amit a szájához nyo mott. Mikor előállott a köhögés, a leány bá­natosan moosolygott. — Kievben történt, az Alhambrában. Dombrobovszky herceggel mulattunk, Akitől a gyűrűt kaptam, amit az Idának küldtem a vőlegénye számára. Meg van még? — Megvan — szólt a néptanító és szé- gyelősen bökte ki a gyűrűs ujját. Mély, tisz­ta fénnyel ragyogott ki a gyűrűből a bril- liánskő. — Hát — folytatta Margit — a herceg megbolondult. Az egész társulat az ő pezs­gőjét itta. Az én kedvemért tette és minden üveg után ötven kopeket kaptam az igaz­gatótól. Mezítláb kellett, tánczolnom az asz­talon az pezsgós üvegek között. És inni kellett, borzosztó sokat inni. Csak csárdás! táncoltam csak csárdást. Künn a kertben. Ak­kor már szeptember volt, hűvös este. Akkor hültem meg. Nagyon meghűltem. Óh, ha meg nem betegedtem volna, tán el is vett volna a herceg. Olyan bolond volt és engem iga­zán szeretett. Kedves fiú, csak olyan bolond Négyezer paraszt volt... Margit nevetve nézett maga elé. Lajos, a gimnázista bámulva nézett az arcába. Ida lesütötte a szemét, a tanító kínos zavarában az állát vakargatta. Salzer-mama a kezébe temette arcát. Csak aZ öreg hordár maradt a helyzet magaslatán. Kezébe vette Margitso- vány száraz kezét és szeretetteljesen simo­gatta. Szomorú csöndességben gördült a gum- mikerekü, egyszerre Margis, aki egyideig a családot figyelte, kifakadt. — Milyen különösek vagytok hozzám. Pedig én minden pénzt hazaküldtem. Min­dent. Nincs egyebem csak a ruháim, meg ez a gyűrű a kezemen, meg ez a buton a fülemben, meg egy diadám, amit Moszkvá­ban kaptam. Meg a bajom, az én bajom. Én meghalni jöttem haza. Ráborult az apja vállára és csendesen zokogott.

Next

/
Thumbnails
Contents