Északkelet, 1911. május (3. évfolyam, 79–103. szám)
1911-05-31 / 103. szám
¥ Szatmárnémeti, 1911. ÉSZAKKELET 6. oldal. Szatmármegye föidmivelése Í909. évben. Összeállította : Riszdorfer Imre. ..Magyarország földmivelésügye az 1909. évben“ cimen most jelent meg a ni. kir. íöldmivelésügyi minisztérium szokásos évkönyve. A mii felöleli hazánk gazdasági kultúrájának egész komplexumát, számszerű adatokkal mutatja ki, hogy a kormány a földmivelés, növénytermelés, állat- tenyésztés, erdészet, vízügyek, gazdasági munkásügyek, telepítés és ingatlan feldarabolás, tudományos és kísérleti ügyekben, gazdasági szakoktatás terén minő mérvben mozdította elő az 1909. évben a közvagyo- fiosodást, illetve mennyire igyekezett a nép tudását fejleszteni s minő eredményt tudott ez akcióval és költséggel elérni. A terjedelmes mnnka legérdekesebb részét képezik a statisztikai táblázatok, melyeknek különösen Szat- marvármegyére vonatkozó adatait jónak látjuk gazdáinkkal közölni. K. A táblázatokból első sorban azt a sajnos tényt keli konstatálnunk, hogy vármegyénkben gazdasági szakiskola nincs. Az 1909. évben Szatmárvármegyében és Szatmár- Németi szab. kir. városban be volt vetve búzával: 82012, rozszsal: 33704, árpával: 8464, tengerivel: 65909, zabbal: 26008, burgonyával: 10274, takarmány répával: 4974, cukorrépával : 250, repcével : 1421, dohánynyal: 2648, kenderrel: 2650, lóherével: 11172, lucernával 3770, egyéb terménynyel: 18096 hektár, tehát összesen : 272,242 hektár; ugarnak maradt 63585 hektár (1 hektár 1.738 kát. hold). Érdekes, hogy erre a területre mennyi mag lett elvetve: búzából 146492 q, rozsból 45474 q, árpából 12022 q, zabból 35037 q, tengeriből 18469 q, burgonyából 124539 q. A többiekre nézve nem áll adat rendelkezésre. Az összes szántóföld 1909. évben kitett Szatmár- megyében 335887 hektárt, ebből be vetve 272,242 hektár, elem i csapás folytán kiveszett vetés terület : 3227 hektár. •' A fontosabb mezőgazdasági termények termés eredményei voltak búzából: 655338 q, rozsból : 373434 q, árpából: 88578, zabból: 325032, tengeriből : 775550. burgonyából: 733681 q. Termésátlagok: hektáronként búza 7‘5, rozs 10-5, árpa 10-20, zab 10‘5, tengeri 12-20, burgonya 54 q. Az 1909. évben volt vármegyénkben immunis homok talajú szőlő 1621 hektár, nem immunis hegyi talajú szőlő 1708 hektár, sik és lapály szőlők 195 hektár, összes szőlő terület tehát 3524 hektár. Szüret eredménye volt 28826 hektoliter bor, eladott szölőmennyiség 217 q. A termelés értéke 968322 korona. A szatmárnémeti országos állatvásárok forgalma következőleg alakult: 1909-ik évben mind a 6 vásárra kedvező Időjárás volt, felhajtatott szarvasmarha 18902, ló 8445, juh 8356, sertés 7084, ebből eladatott: szarvas- marha 8258, ló 1853, juh 3681, sertés 4268 drb. Gazdáink nemtörődömségének egyik sajnos tanúbizonysága az, hogy vármegyénkben egyetlen egy vaj termelésre X © (ft '© © ■o £ £ © 5 £ z *« B ® 15 jí — N v- :e N U «I 111 £ N tfl Uí ■% N berendezett falusi tejszövetkezet sem volt 1909-ben s ma sincs. A köztenyésztés emelésére kiosztatott 108 drb. magyar bika, 11 drb. pirostarka, 42 drb. zsir-kan; a kiosztott tenyész állatok összes értéke kitett 70286 koronát, melyből a kormány 8637 K kedvezményt nyújtott. Díjazásokra egyesületünk kiosztott 1500 koronát, igy az 1909. évben az állattenyésztés fellendítésére 10137 K lett fordítva. (Ez bizony elég kevés volt akkor is, ez évben már eddigelé ez az összeg megötszöröződött.) Méhészetünk a Tisza baipartján fekvő megyék között a harmadik helyet foglalja el. Méhészkedtek 307 községben 12900 kaptár méhhel, a termelt méz mennyisége kitett 713, mig a viasz 24 mázsát 64,692 korona értékben. Már nem igy állunk a seiyemtenyésztéssel, népünk nem szívesen foglalkozik evvel a hasznot hajtó, kevés fáradságot igénylő tenyésztéssel, pedig pl. Bács- bodrog vármegyében 1.369,747 koronát kerestek na- gyobbára gyerekek, öregek a seiyemtenyésztéssel, mig vármegyénkben a termelt mennyiség felemlitésre sem méltó. A kopár területek béerdősitésére ingyen kiosztatott 244 ezer csemete. Az 1909. év folyamán erdősítendő volt 1103 hektár, tényleg erdősittetett 780 hektár. Az erdőterület nagysága 142102 hektár, ebből tölgyerdő volt 74328, bükk és más lomberdő 67495, fenyves 279 hektár. Figyelemre méltó az 1909. évben történt mező- gazdasági balesetekre vonatkozó statisztika. Vármegyénk területén a jelzett évben megsérült 129 férfi, 2 nő; ezek közül könnyen 9, súlyosan 119, halálosan 3 mezőgazdasági munkás. Ezekben ismertettem a vaskos kötetnek vármegyénkre vonatkozó adatait, melyekhez végül csak annyi megjegyezni valóm van, hogyha a terjedelmes munkát figyelemmel áttanulmányozzuk, akkor látjuk, hogy a kormány az 1909. évben is minő óriási áldozatot hozott hazánk gazdasági kultúrájának fejlesztésére, célul tűzve ki a közvagyonosodás előmozdítását; nagyon természetesen ezeket az összegeket, mint befektetési tőkét kell még most tekintenünk, mely kamatját bőven megfogja hozni a föld nagyobb mérvű termőképességével s az állattenyésztés folytonos emelkedésével, mely végeiedményben vágyaink netovábbjához: a belterjes gazdálkodáshoz vezet, ami után törekszik minden magyar gazda. A f. hó 31-iki szatmári piaci terményárak. Termény 1. rendű 11. rendű K 1 f K ! f Búza 23 _ 22 — Rozs ___ _ Ár pa 15 — 14 _ Za b 16 _ _ _ Ten geri uj 13 — 12
