Északkelet, 1911. május (3. évfolyam, 79–103. szám)
1911-05-31 / 103. szám
/ n Ujj Stamlyay próba-terme! yjj :Modern rukafestés: V*£nl üflofi ruhatisztités bármily djvatsziiR. ä <&.&* ^pie| s^lraz utón! Üzletek: Kossuth Lajos-utca 19. szám, Knzin czy-utca 17., Atilla-utca 2. b. és Nagykároly Széchenyi-utca H3. szám. Alapítva 1886-ban. Szatmárnémeti, 1911. ÉSZAKKELET 2. oltja}. rövidítésekkel is visszaadni akarnék. Azért csak néhány kivonatos szemelvényt közlünk e czikkekből. A »Pesti Napló« »Szabadelvűsig« cinjén gyönyörű vezércikket közöl, melyben többek között azt mondja: »A szabadelvü- ség értékes napja volt a mai és Kelemen Samu bátor felszólalásának az volt a legnagyobb eredménye, ihogy a reakció Irmberei közelebb kerültek egymáshoz és sok hazug frázis ma végre a maga fekete mivoltában áll az ország előtt. Apponyi Albert ma lehurrogott egy kálvinista papot, aki hangosan helyeselte Kelemen beszédének azt a gondolatát hogy a tanuló ifjúságot nem szabad a felekezeti szellem harczaiba bevinni és a Kos suth-párt padjáról többen segédkeztek neki, hogy a felekezétiesség ellen állást foglaló képviselőt einémithassák. Apponyi ma nem tudta kormányozni az érzelmeit és amikor Kelemen rikító világításba helyezte azt a züllöttséget, amelybe középiskoláinkat beletaszitotta Bar- kóczy szelleme, akkor Apponyiból kitört frázisokkal sokáig eltakart klerikalizrnusa és megtámadott védencének érdekében még a saját pártemberét is inzültálta. Ma igazán világosan lehetett látni, hogy a pártkeretek nagy hazugságokat takarnak és hogy a programmok és cégérül választott elvek egy pillanat alatt felborulnak, ha valaki megpiszkálja a felekezeti kérdést, vagy ha napirendre kerül a nyílt szabadelvüség gon- dolota. Kelemen nem mondott egyebet, mint azt, hogy küszöböljenek ki az iskolából minden felekezetieskedést, ne engedjék meg, hogy már az iskola falai között ellenségként álljanak egymással szemben a gyermekek és ne tűrjék, hogy akár Kálvin, vagy akár Zion- egyletek falai közé szoruljanak a tanulók, a helyett, hogy a nemzeti egységre nevelnék őket és már az iskolában közös egyletekben tömörítenék őket. Egy felvilágosult kálvinista pap, a Kossuth-pártról ezt helyeselni merte, tapsolni mert azokkal, akik a Kossuth-párton és a munka-párton is tapsoltak ezeknek a szavaknak, amelyek csak helyeslést válthatnak ki minden elfogulatlan és igazán magyar emberből. És Apponyi, a magyar közoktatásügy é- veken át volt vi zére. És lehurrogta ezt a papot. A r>PiS5!':! Hírlap« jelentős vezércikkben foglalkozik Kelemen beszédével. Majd az országgyűlési rovatában a következőket Írja: »A kultuszvitában ma ismét a klerikális irányzat bűnei kerülték szóba Kelemen Samu nagy szabású és mindenképen érdekes beszéde révén. Kelemen első részében beszédjének Zichy János kultuszminiszteri programját bírálta, szembeállította azt a régi nagynevű kultuszpolitikusok pogrammjával, amely a színtiszta hamisítatlan liberalizmus alapján állott, míg Zichyéről kimutatta, hogy nem tartalmaz egyebet, mint a keresztényszocialis- ta-párt közismert jelszavait. Aztán a kongregációk »valláserkölcsös« munkálkodásáaról olvasott fel megdöbbentő szemelvényeket. Az egész ház megbotránkozással hallgatta ezeket a leleplezéseket, amelyek élénken tanúsítják, hogy miként igyekeznek ezek az egyesületek a vallás ürügye alatt elfojtani az ifjakban az önálló, józan ész szerint való gondolkozást és miként hintik el a fiatalság lelkében a más feiekezetüek iránti gyülölséget. Más helyüt érdeme szerint méltatjuk-e beszédet, amely érthető okokból nem tetszik a nép-pártnak, élükön Zichy János miniszterrel és néhány reakciós Kossuth-pártinak de nagy figyelemmel és helyesléssel kísérte a Ház túlnyomó nagy többsége. Vigighallgat- ta Khuen-Hédervári miniszterelnök is, aki sűrűn helyeselt Kelemen kijelentéseinek, valamint gróf Andrássy Gyula, aki később a folyosón elmondta, hogy most már ő is szükségét látja annak, hogy a klerikális törekvésekkel szémben kifejtse a maga felfogását.« Rendkívül nagy érdekű a »Pester Llyod« mely ámbár a munkapártnak nagy tekintélyű lapja e beszédről a következőket Írja: »Az érdeklődés középpontjában ezúttal kétségtelenül az ellenzéknek szónoka Kelemen Samu állott, akinek beszéde a szabadelvű irányzat válaszának volt tekinthető Molnár János képviselőnek támadásaira. A szónok kerülte, hogy ellenpólusával vitáz'zék, e helyett a vallás és közoktatásügyi miniszter i urnák beszédét szedte szélye! akinek áliás- j pontját azonosnak jelezte az osztrák keresz- 1 tény szocialistákéval. Különösen behatóan és mély komolysággal foglalkozóit a miniszíer- j nék azzal a tételével, mely a magyar kultur I politikának a pozitív hittételére való alapítására vonatkozik amivel szemben azt a nézetét vitatta, hogy a vallásnak minden jelentősége mellet, a kultúra teljesen önálló és határozott vallástételeknek minden színezete nélkül való életet folytat. A mostani miniszter beszédével szemben egyik elődjének gr.Ccá- kynak beszédét idézte, aki az eszmék harcát akkor akarja korlátoztatni, ha az az állam létalapjait rendíti meg és törvénybe ütközik. Már a fejtegetéseknek ez a része a néppártnál és a Kossuth-párt egy részénél bizonyos idegenkedést keltett, amely izgatott közbeszólásokban tört magának utat, de a melyekre a szónok szellemes és fvillám- gyorsan vágott vissza. Kelemen dicséretre méltó munkát teljesíteti amikor az obskuran- tizmusnak ebből az éléstárából néhány kóstoló próbát nlyujtott. Elvbarátait a szó szoros érteimében magával ragadta és ellenfelei teljesen meglapultak amikor óvást emelt az ellen, hogjy az ifjúságot a gymnasiumokban i~ Igen felekezeti eikülönözésre szorítják. Kelemen Samunak beszédéért minden szabadelvűén gondolkozó embernek elismerése jár ki. A »Budapest« ezt írja: Benépesedtek a sorok, mikor Kelemen Samu kezdett beszélni. Fejtegetéseit a Ház összes liberális elemei pártkülönbség nélkül helyeselték, csak a néppártnak nem tetszett a dolog és Zichy János gróf feszengett kínosan. Majd részletesen méltatja a beszédet és kiemeli, hogy Andrássy Gyula gr. élénken helyeselt a beszédnek. A »Világ« külön vezércikkben méltatja a beszéd jelentőségét és cikkét a következőképen fejezi be: A Kelemen Samu férfias, egyenes és okos beszéde nemcsak azért érdemel elismerést« mert a gondolatszabadság bátor védelme volt,; hanem elsősorban azért, mert ime e tisztul lási processzusban az első gyakorlati eredményt el tudta érni. Abban a nagy átalakulásban, amelynek a magyar politikában szűkHalotti amerikai panama kalapok! Hői kézi táska, gallér és kszíyü újdonságok! ■ ■ ------ — —i a"”— — —” — j—-----a*— le gújabb divatos forma: Panama, flórentin és manilla zsirardi olasz kalapok, azok javítása és tisztítása. Ujdon Ságok divatmellények, színes ingek, sport övék, sétabot, keztyü, nyakkendő, selyem zsebkendő, harisnya és más férfi divat különlegességekből Deáktér 8. Gillyén-ház. Ä Telephon 296. ez.- — férfi divat különlegi Ragályinál O
