Északkelet, 1911. május (3. évfolyam, 79–103. szám)
1911-05-25 / 99. szám
6 oldal. Szatmárnémeti, 1911. ÉSZAKKELÉI' III. oszt. kereseti adó heiytelen kivetése. Általános a panasz, hogy az adókivetésnél eljáró közegek igen gyakran helytelenül járnak el, a mi a legtöbbször anyagilag súlyosan érinti az adózó polgárokat. Az 1875. évi XXIX. t.-c. világosan rendelkezik, hogy a földbirtokos saját termékeinek eladása után III. oszt. kereseti adóval meg nem rovható ; mégis történnek igen gyakran esetek, melyeknél az adókivető bizottságok a törvény eme rendelkezéseit nem veszik figyelembe. Egy ilyen esetből kifolyólag közöljük a magyar kir. közigazgatási bíróság ítéletét, melylyel a fellebbező földbirtokost felmentette a sérelmesen kivetett adó megfizetése alól. Az ítélet a következő: 23185—1910. P. szám. Őfelsége a király nevében a magyar királyi közigazgatási bíróság P. Ármin dr. e.-i lakosnak 111. oszt. kereseti adóügyét, melyben az adó- kívető bizottság 1910. évi augusztus hó 31. napján 119. szám alatt kelt határozatával saját termésű boroknak palackokban való eladása után az 1909. évre 24 K 44 fillér, az 1910. évre pedig 40 K 111. oszt. kereseti adót állapított meg s ezt az adófelszólamlási bizottság az 1910. évi október hó 8. napján 62. szám alatt kelt határozatával fenntartotta, nevezett ügyfélnek beadott panasza folytán 1911. évi január hó 12. napján tartott nyilvános ülésben tárgyalás alá vevén, következőleg ítélt: A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyt ad s panaszost a panaszolt III. oszt. kereseti adó megfizetésének kötelezettsége alól felmenti. Indokok : A földbirtokos, ha földjének termését eladja, csak a földadóval megadóztatott jövedelmét váltja pénzre és nem vitás, hogy az ekképen pénzzé tett, már megadóztatott jövedelme után a kereseti adóra nézve most érvényben levő törvény, tudniillik az 1875 : XXIX. törvénycikk szerint külön kereseti adót fizetni nem tartozik. Ennek az elvnek alkalmazásánál az a körülmény, hogy a földbirtokos összes termését egyszerre (nagyban), avagy részletekben (kicsinyben) adja-e el, különbséget nem tehet és nem tehet különbséget az eladásnak többé vagy kevésbbé nyereséges módja sem, mert az idézett törvénycikk nem nyújt alapot arra, hogy valamely föld- birtokos csupán azért legyen kereseti adóval terhelhető, mivel termését nagyban vagy kicsinyben előnyösebben tudta eladni, mint ahogy a többi birtokos az ő földjének termékeit értékesíteni tudta. Erészben pedig a szőlő- birtokosok között és illetve más földbirtokosok között különbséget tenni nem lehet, mert az említett törvénycikk ily különbségnek a megtételére semmi alapot nem nyújt s ennélfogva kétségtelen, hogy a szőlőbirtokost sem lehet azon a címen kereseti adóval terhelni, hogy bortermését kis mértékben árusítja el. Ennek az elvnek alkalmazására semmi befolyással sem lehet azon körülmény, hogy az állami italmérési jövedékről szóló 1888. évi XXXV. és 1899. évi XXV. törvénycikkek abból a célból, hogy a jövedék bevételei az italmérési vagy engedélyi illeték és a boritaladó is az államkincstár részére biztosíttassanak, a saját termésű borokat kis mértékben elárusító szőlőgazdákat is elárusitási engedély szerzésére kötelezik, mert ezek a törvények és illetve azoknak ez intézkedései a kereseti adót semmiképpen sem érintik és nem szolgálhatnak alapul arra, hogy kereseti adó alá vonathassék az a jövedelem, amely a Az „ÉSZAKKELET“ legalkalmasabb hirdetések közzétételére. kerese ti adóról szóló törvény értelmében a fent kifejtettek szerint ennek az adónak nem tárgya. Az adófelszólamlási bizottság panaszolt határozatában a fennállott ! m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak egy határozatára történt hivatkozás a panaszolt határozatnak fenntartására kellő alapot szintén nem nyújthatott, mivel az ily határozatok a jogforrások közé nem tartoznak. Országos állatvásárok vármegyénkben. Május 29.-én Fehérgyarmaton és Nagykárolyban ;Juniusl-én Erdődön; 2-án Kövárhoszufaluban; 6-án 'Krasznabelte- ken; 12.-én Avasfelsőfaluban; 13.-án Avasujvárosban; 14-énNagysomkuton ; 16-án Csengeren és Erdőszádán. Vármegyénk állategészsége : Lépfene: csengeri Vetés t.; fehérgyarmati Kisar; Majtis ; Szatmárnémetii Sándorhomok, Szatmárzsadány ; szinérváraljai Alsóhuta. Veszettség: avasi Lajosvölgy, Mózesfalu; csengeri Szatmárököritó; fehérgyarmati Szatmárcseke ; nagykárolyi Reszege; nagysomkuti Jeder; szatmárnémetii Amac, Sándorhomok ; szinérváraljai Buság, Nagysikárló Szinérváralja ; Nagykároly. Takonykor és bőrféreg: nagysomkuti Kővárremete. Ragadós száj és körömfájás: avasi Avaslekence 3. u., Bikszád 3. u., Kányaháza 8 u., Tartolc 3 u., Terep }2 u.; csengeri Csegöld, Gacsály, Porcsalma, fehérgyarmati Kisar 6 u., Kömörö t., Panyola 10 u., Tiszabecs, mátészalkai Gebe 5 u., Olcsvaapáti 1.; Szatmárnémetii Adorján t., Amac. 8 u., Botpalád 2 u., Nagypalád ; Nagybánya. Ivarszervi hólyagos kiütés: nagykárolyi Mezőpetri ló, Reszege ló. Rühkór: avasi Avaslekencze 3 u. ló ; Bujánháza 2 u. ló, Kányaháza 6 u. ló, Kőszegremete ló, Tartolc 2 u. ló, Turvékonya ló, Vámfalu ló; csengeri Óvári ló, Szamosdob ló; erdődi Krasznasándorfalu ló, Résztelek 2 u. tó, fehérgyarmati Kisszekeres ló, Kölese ló; nagybányai Alsófernezely ló; nagykárolyi Genes ló; Szaníszló ló; szatmárnémetii Sárköz; szinérváraljai Jó- | zsefháza ló. Sertésorbánc: avasi Vámfalu m; csengeri Tyúkod t, fehérgyarmati Nagyszekeres, szinérváraljai Szamos- veresmart. Sertésvész: avasi Kányaháza; csengeri Rozsály m Tyúkod p., Ura, Vetés t; erdődi Szakasz; fehérgyarmati Kisszekeres ; mátészalkai Nyírcsászári ni„ nagykárolyi Mezöterem 1 u. és 1 m.; szinérváraljai Alsó-, i huta Szelestyehuta; Nagybánya 3 u. Nagykároly t. Szatmárnémeti: rühkór, száj- és körömfájás.- -- f A f. hó 24-iki szatmári piaci terményárak. Termény I. rendű 11. rendű K f K | f Búza 23 __ 22 — Rozs — — , —— Árpa 15 — 14 — Zab 16 — — — Tengeri Hj 13 12
