Északkelet, 1911. május (3. évfolyam, 79–103. szám)
1911-05-21 / 96. szám
G. oldal ÉSZAKKELET Szatmárnémeti, 1911 külföldön szabadalmaztatta és mindenütt nagy föltünést heltett. Most a főváros X. kerületében, a Gránát-utcában nagy gyártelepet rendezett be. A gabona-félék megdőlése. Minden jel arra mutat, hogy ha csak rendkívül szárazság közbe nem jön, az idén jó aratásunk lesz. Országos átlagban is jó középtermésre van kilátásunk, helyenként pedig olyan jók a vetések, különösen esősebb idő esetén megdü- léstől is lehet tartani. A megdülés nem tett ugyan még senkit sem koldussá, mind amellett rendkívül nagy károkat okozhat, mert megrothad, nem képez szemet az olyan vetés amelyik jóval aratás előtt roskadt meg. Védekezni kell tehát a megdőlés ellen, a mely védekezésnek két módja van a vetés előtt és a tavaszi védekezés. A vetés alkalmával kevés gazda gondol arra, hogy az esetleges megdőlés ellen védekezzen. Pedig a védekezést már ez alkalommal kellene megkezdeni. A vetés olyan talajban szokott megdőlni, a mely nitrogénban dús. Az istálló trágyában ugyanis nagyon sok nirrogén van, a mely nitrogén a vetések buja fejlődését eredményezi ugyan, de nem lévén azok szár része elég vastag és erőteljes, megdülést eredményez. Nem szabad tehát a kalászosok alá közvellenül istálló trágyát használni; de istálló trágya nélkül is megdülés keletkezhetik az olyan talajban, a mely természettől fogva nitrogénban dús, ilyenek a fekete talajok szoktak lenni. Mig azonban a talajok nitrogén dús volta elősegíti a gabona félék megdőlését, addig azok magas foszfor tartalma akadályozza a megdőlést. Ha búza alá foszfor tartalmú műtrágyával trágyázunk, akkor a megdőlés elé gátat vetünk és egyszersmind nagyobb termést biztosítunk még abban az esetben is, ha a talaj akár természettől, akár az alkalmazott istálló trágyából nitrogéndus. A nitrogén ugyanis csak addig okoz megdőlést, mig a talajban nem foglaltatik vele arányos mennyiségű foszfor. Pedig a talaj foszfor mennyisége rendesen csekély azért, mer; a növények aránytalanul nagyobb mennyiségű foszfort vonnak el a talajtól, mint a mennyi az istálló trágyával oda vissza kerül. Így tehát ha nem alkalmazunk foszfor tartalmú műtrágyákat, gyakran állhat be megdőlés, ellenben ha alkalmaznak ilyeneket, úgy csak nagyon ritkán vagy egyáltalán nem fog megdőlni gabonánk. Ha tavasszal mutatkozik a megdőlés veszélye, akkor a gazdák többnyire legeltetni szokták a vetést. Ez azonban nem helyes eljárás, mert a legeltetés több kárt okozhat mint hasznot. Leghelyesebb eljárás ilyenkor a hengerezés, a midőn tehát hengerrel járatván meg a vetéseket, megtörjük annak szárát és pedig a hol bujább ott jobban összetöri a henger mint ahol ritkább, s igy 1—2 héttel fejlődésében visszavetjük és megakadályozzuk a megdőlést. A heugerezésnek legjobb ideje akkor van, a mikor a vetés szárba indulni kezd. A megdőlést legjobban akadályozza tehát egyrészt a foszfortartalmu műtrágya használata, másrészt a hengerezés. Vármegyénk állategészsége; Lépfene: csengeri Vetés t.; erdődi Oroszfalva: fehérgyarmati Kisar; nagykárolyi Érendréd, Szatmáriiémetii Szatmárzsadány, Veszettség: avasi Bikszád ; Mózesfalu; csengeri Szatmárököritó; nagykárolyi Csanálos p., Reszege; Az „ÉSZAKKELET“ legalkalmasabb hirdetések közzétételére. nag ysomkuti Jeder; szatmámémetii Amac, Sándorho- mok szinérváraljai Apa, Buság, Nagysikárló, Szinérvá- ralja; Nagykároly. Takonykór és börféreg: nagysomkuti Kővárreinete. Ragadós száj és körömfájás: avasi Avaslekence з. u., Bikszád 3. u., Bujánháza 2. u., Kányaháza 8 u., Tartolc 3 u., Terep 2 u.; csengeri Csegöld, Gacsály, Porcsalma, fehérgyarmatiGyügye, Jánk, Kisar 6 u., Kö- mörő t., Panyola 10 u., Szamosujlak 2 u., és 1 t., Tiszabecs, mátészalkai Gebe 5 u., nagysomkuti Kis- fentős. Szatmáriiémetii Adorján t., Botpalád 2 u., Nagypalád, Amac. Ivarszervi hólyagos kiütés : nagykárolyi Mezöpetri ló, Reszege ló. Rülikór: avasi Avaslekencze 3 u. ló ; Bujánháza 2 u. ló, Kányaháza 6 u. ló, Kőszegremete ló, Tartolc 2 u. ló, Turvékonya ló, Vámfalu ló; csengeri Óvári ló, Szamosdob ló; erdődi Krasznasándorfalu ló, Résztelek 2 u. ló, fehérgyarmati Kisszekeres ló, Kölese ló; nagybányai Alsófernezely ló; nagykárolyi Genes ló; Szaníszló ló; szatmámémetii Sárköz; szinérváraljai Jó- zsefháza ló. Sertésorbánc: csengeri Tyúkod t., fehérgyarmati Nagyszekeres, Sertésvész: avasi Kányaháza; csengeri Porcsatma, Rozsály m., Tyúkod p., Ura, Vetés t.; erdődi Szakasz; fehérgyarmatiKisszekeres! nagykárolyi Mezőterem 1 и. és 1 m.; szatmárnémeti Pettyén in.; szinérváraljai ; Alsóhuta Szelestyehuta; Nagybánya 3 u. Szatmárnémeti: veszettség, rtihkór, száj- és köröm! fájás. A f. hó 17-iki szatmári piaci terményárak. Termény 1. rendű il. rendű K | f K | f Búza 23 j — 22 _ Rozs __ __ — — Árpa 15 I — 14 | _ Zab 16 —-- -Te ngeri uj 13 í — 12 i — Szatmári áliatvásár. Folyó hó 17.-i vállatvásár jó közepes felhajtás, élénk forgalom mellett folyt le. Felhajtatott: 400 ló, 800 szarvasmarha, 500 juh és bárány, 1200 sertés. Vasúton elszállitlatott: 88 szopós borjú, 43 szarvasmarha, 315 bárány, 371 sertés. Árak magasak. A szatmári áliatvásár folyó hó 17.-én esteli 6 órakor a fellépett száj- és körömfájás miatt bezáratott.
