Északkelet, 1911. május (3. évfolyam, 79–103. szám)
1911-05-20 / 95. szám
III. évfolyam. 95-ik szám. Szatmárnémeti, 1911. május 20. Szombat. F67 A l/l/EI CHT Északkelet FÜGGETLEN POLITIKA! NAPILAP. Az ügyvédek hivatása. Az iigi)védi pálya jelenleg az, amely a legnagyobb elkapottságnak, közkedveltségnek örvend. Hetenként T5— 25 vállalkozó is akad, aki szembenéz az ügyvédi vizsga komoly arcú cenzoraival. Ez a vállalkozás hol első ízben, hol másodízben, hol jobban, hol rosszabbul, de elvégre majdnem mindenkinek sikerül. Mikor azután a vizsga hosszú vajúdás után sikerül, felsóhajt az ember, hogy: »No, hála Istennek, csakhogy ez is megvan.« Tervez oz ember, hogy így csinálom, ezt teszem, csakhogy ott van egy »ha«, amitől minden függ, »ha« lesz kliens. Mert »ha« nüies kliens, a legszebb terv is dugába dől s a céi is hiú ábránd marad. Pedig a kliens, mint minden ember, nagyon szeszélyes. Némelyik ügyvédet keresik, szeretik, úgy, hogy azt sem tudja, melyik dolgát végezze hamarabb, mert hiszen minden ügy, legalább a megbízó szempontjából sürgős, nagyon sürgős, existenciális érdekek függnek tőle. Némelyik ügyvéd pedig berendezkedik s vár- vár, de a szeszélyes kiiens ajtót sem nyit rá s mikor aztán hosszú, idegölő várás után kopogtatást hall ajtaján, örömtől dobogó szívvel mond »szabad«ot s belép egy hitelezője, mert a Hitelezőknek olyan szaglásuk van, talán hamarabb neszeinek meg minden olyan momentumot, amelyből a pénzt lehet cárni, mint az, kivel áz esemény történik. így az események kényszerítő hatása alatt történik aztán az meg, hogy az ügyvéd igazi hivatásától eltér, vállalkozik mindenre, megtesz min derít, vállalkozik a legkétségbeejtőbb ügyletekre is, mert hiszen élni csak valahogy kell. Az ügyvéd hivatása benne van az elneve zésben: ügyet védeni, ügy-védés, ügyvéd.— Más embertársunk ügyes-bajos dolgait, személyes, vagyoni, existentiális érdekeit szolgálattal, tudással védeni. Bizony szép hivatása van aZ ügyvédnek, majdnem olyan szép Nagy panama hivatása, mint a bírónak, illetve a biró és az ! ügyvéd működése egymást egészitk ki. Az ügyvéd összehordja a bizonyítékot, » a jbi*ó : gondosan mérlegeli, áz ügyvéd védt~"íf fele I érdekeit, a biró legjobb tudomása szerintitél, hogy melyik fél részén van az igazság. Szép hivatás, szép munkakör az ügyvédi hivatás, de manapság az ügyvéd minden, csak nem ügyvéd .Az ügyvéd manapság urazó, eladó, vevő, bizományos, bankár, ügynök, kölcsönadó stb. csak nem ügyvéd. Pedig az ügyvédi rendtartásról szóló az j 1874. XXXIV. és az 1887. XXVV1II. t.-cikkek . határozottan és világosan kimondották áz ügyvédi hatáskört. Az idézett t.-c. V. fejezete, melynek címe »Az ügyvédek jogai és kötelességeiről«, határozottan megjelöli egyfelől az ügyvéd jogait s másfelől kifejezetten megha- j tározza az ügyvéd kötelességeit. A jog és kö- j teiesség pedig együvévéve hivatás, a hivatás pedig hatáskör. Az ügyvéd jogosítványai közül a legfontosabb az 1874. XXXIV. t.-c. 38. §-ában körülirott képviseleti jog, amely nbbati nyiivá- I nui, hogy az ügyvéd jogosítva van az ország j valamennyi bírósága és hatósága előtt feleket í képviselni. E §. szerint tehát egy fél az ügy- I véd által képviselendő bármely ügyben, bármely hatóság, bíróság előtt. Megszorítja a- zonban a képviseleti jogot az idézett törvény 69. §-a a) pontja, mely szerint »fegyelmi vétséget követ el az1 ügyvéd, aki világosan igazságtalan ügyekben szónokul, perlekedőknek eszközül magát felajánlja, feleket ilyen perek vitelére felszólít, vagy a felek részére nyilván haszontalan és alaptalan beadványokat szer- : készt. Csakhogy már most melyik per nyilván alaptalan? Mert hiszen minden perben csak egyik félnek lehet igazsága, a másik fél ki- sebb-nagyobb mértékben alaptalan perlekedőnek tekintendő? Ha tehát szigorúan magyarázzuk a ?-t, akkor minden perben egyik fél által képviselője ellen fegyelmi eljárás volna indítható. Nem is ilyen esetekre vonatkozik e §, j ez esetben mintegy büntető joghatállyal ott i van az 1864. LIV. t.-c. 251. §, mely szerint : a pert vesztő fél rendszerint elmarasztalandó az ellenfél összes költségeiben is. Az 1874. XXXIV. t.-c. 65. §-a arra az esetre vonatkozik csak, ha egy ügyvéd a fele előadásából, vagy az iratok megtekintése után, bár meg van győződve az ügy alaptalanságáról, mintegy váveszi, reá bírja felét, rosszhiszeműen a per lefolyására, bár meg van győződve az ügy keresztül vihetetlenségéről, rosszhiszemü- leg oly felvilágosítást ad a tanácsot kérő félnek, hogy az alaptalan kérdést oly világításban tünteti fel, hangoztatom ismét, hogy — rosszhiszemüleg, mintha az igazság a tanácsot kérő félnek oldalán lenne. Miért? Pénzkeresés céljából. Ez esetben alkalmazható a fen ti §. Az idézett §. b) pontja megszorítja a kép viseleti jogot azzal a kijelentésével is, hogy fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ki díjazott közbenjárók által, vagy egyéb botrányos módon feleket keres. Ez a § az, melyre sajnos, a gyakorlati életben annyi, de annyi példát látunk. Hány, de hány kartárs van, kJ ügynököket tart, azzal a csendes megállapodással, hogy: küldj klienst s az ügyben megállapított költség egy bizonyos része a tied. Annál szomorúbb ez, mert ritkán derül ki a turpis causa s ha ki is derül, bizonyítani szinte lehetetlen, ha lehet, végeredményében még sem 'érünk pélt. Először azért, mert :az ily megállapodások rendesen 4 szem közt szoktak történni, másobször pedig azért, mert ha látja az ügynökkel dolgozó ügyvéd, hogy baj van, van elég idó, alkalom, mód a békés kiegyenlítésre, amikor aztán következik a visz- szaszivás, hogy bosszúból történt a följelentés, az eljárás megszüntettetik. Az ügyvéd él tovább boldogan s ügynökösködik vígan tovább. Az ügyvéd kötelessége és joga fele érdekében mindazt megtenni, amit érdekében valamint japán, rísz, gyöngyszalma és giradi kalapküldemények érkeztek a — KARDOS-féie Divatudvarba. Előfizetési árak: Szerkesztőség és kiadóhivatal: .Windennemü dijak akiadóhivatalba küldendőié Helyben: Egész évre: 12 K. Vidéken: 16 K Északkeleti Könyvnyomda Szatmár-Németi Nyilttér sora 20 fillér. Egy szám ára: 4 fillér. Kazinczg-u. 18. Teleíon-szám: 284. Hirdetések a legjutányosabb árért közöltetnek K«1 »* FELTŰNŐ OLCSO ARAK.
