Északkelet, 1911. április (3. évfolyam, 55–78. szám)
1911-04-02 / 56. szám
FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. SZATMÁRVÁRMEGYE ÉS SZATMÁR VÁROS FÜGGETLENSÉGI PÁRTJAINAK HIVATALOS LAPJA. Előfizetési árak: Helyben: Egész évre 12 K, fél évre 6 K, negyed évre 3 K Vidéken: „ „ 16 ............ 8 „ „ „ 4 „ Egy szám ára 4 fillér. Mindennemű dijak e lap kiadóhivatalába küldendők. Felelős szerkesztő: Dr. VERÉCZY ERNŐ. Társszerkesztö: DUSZIK LAJOS. Főmunkatársak: Dr. Bartha József, Vajthó Lajos. Laptulajdonos az Északkeleti Könyvnyomda. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár-Németi, Kazinczy-u. 18. (Zárdával szemben). Telefon-sz.: 284. Nyilttér sora 20 fillér. Hirdetések a legjutányosabb árért közöltetnek. ö jobb lábbal belő miniszterei* A gyáva lemondás és cinikus beletörődés jellemzi a mai kormány- rendszert. Mintha nem is magyar volna, olyan mosolygó derült arccal adja tudtunkra a nádorok a Bánk bánok történelmi utódja — a miniszterelnök, — hogy szépen pusztulunk, veszünk! Egy-egy őrbástya omlik ösz- sze a határon, egy-egy lépéssel hátrál a magyar állam fölénye a Dráván túl. Visszaszorítják a horvát törekvések, melyeket maga a magyar miniszterelnök kendőz, Tomasics bán szíto- gat s magyar pénzek támogatnak. A horvát áradat zúgva kavarog s elönti egymás után a magyarság egy-egy szigetét: a Julián-egyesiiletet, a magyar ál lám vasutat és a szent István király koronájának gyöngyét — Fiúmét. Arra ébredünk egy szép reggelen, hogy a Dráván túl nincs mit keresnünk. Jelasics szelleme most is él és hódit, visszaszorít minden mentési törekvést, következetesen és követelőén halad előre, ráteszi lábát azokra a töredező, omladozó bástyákra, melyeken még ma a magyar lobgót lengeti a szellő; de holnap letörik a zászló. Megkondult a vészharang. Félreverték az ellenzéki szónokok. Minden kongása a szivünkbe vágott. Keserűség fojtogatta a torkunkat . . . S feláll a magyar nemzet első hivatalnoka, ' őre, képviselője s — mosolyog. Lemosolyogja legkomolyabb aggodal- j mainkat s átkozott fatalizmust hirdetve beletörődést javasol a — változhatat- lanba. Ő ekszcellenciája kijelenti, hogy jobb lábbal szokott felkelni, mit bánja, ha a búsmagyarok mindig békétlen- kednek, aggodalmaskodnak. Keljenek j jobb lábbal! Még ennél kisebb kaliberű államférfim kijelentés nem hangzott el talán a hottentottáknál sem. A komolytalanság az érdektelenség jele. Csakugyan: mit érdekli az Ő Kegyelmes- ségét, hogy a sok-sok millióra rugó magyar pénz, melyet beleépítettünk a [horvátországi M. Á. V.-ba s a fiumei kikötőbe, ilyen rettentően rossz befektetés volt? Mit érdekli, hogy Fiume prédája lett a magyarfaló, horvát tö- j rekvéseknek s ma már csak a trafikos boltok címere magyar, a város nyelve, lelke — horvát? Mit törődik vele, hogy elhódította tőlünk a horvát invázió az utolsó talpalatnyi földet s csak a pillanatra vár a mikor letépje ! a magyar lobogót, magyar címer ? ... Pedig ezeken nem lehet könnyed mosolygással elnézi. Itt mosolyogni — bűn! De értjük a miniszterelnököt. Az ő figyelme nem jár ott, a hol érdekeinket fojtogatják, neki a feljajduló aggodalmainkra csak egy orvossága van: a lekicsinylő mosoly. „Fordulj be és aludj!“ ez a javaslata. Nem azért magyar miniszterelnök, hogy a magyar érdekeket védje, szószólója legyen a védelmet, segítséget kérő határszéli magyarságnak, neki más a kötelessége. Ennél sokkal fontosabb. Vagy siet-é biztosítani a vármegyénk egészséges funkcianálását, hogy a halandó idővel átreformálódjanak, hozzáidomuljanak a demokrata társadalomhoz, nehogy elveszítsük alkotmányunk eme századokon át megpróbált őrhelyeit ? Foglalkozik-é ezzel a problematikus kétélű kérdéssel magyar szívvel, a melyik érzi, sejti a veszélyt, mely ezek nélkül reánk vár?.. Keresi-é nemzetiségekkel szemben azt a határozott irányt, következettességet, mely történelmi államfentartó jogainkat érvényesíti s csak annyiban enged nekik, a mennyiben e jogok nem csorbulnak? Vagy a nemzetiséKávét legjobbat és legolcsóbban beszerezhetünk : Benkő Sándor kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczy-u. 16. keverék“ cégem különlegessége 1 kg. ::; villany erővel pörkölve. sz. „Moüka 4*40 korona,
