Északkelet, 1911. április (3. évfolyam, 55–78. szám)
1911-04-11 / 63. szám
TÁJÉKOZTATÓ : Megjegyzem az összes áruk legújabb fazonban gyönyörű festéssel és aranyozással. 6 db kávés-teás vagy mókás csak 6 K — f 6 drb sörös, vizes, vagy boros- vizes pohár kristály üveg csak 72 fill. 6 „ étkező csak — — 16 „ — f készlet csak — — — 5 K — fi boros pohár kristály üveg csak 54 „ 6 pár káyés vagy teás csésze csak 2. „ 40 f 1 db likőr vagy konyak készlét csak 1 „ 50 f! Vidéki postacsomagolás 50 „ Tisztelettel Győry Károly. Szatmárnémeti 1911. __________ _____ ÉSZAKKELET ________3. oldal. Bá mulatos az a sok újdonság, ami Győry üveej-üzSetéfce érkezett. Az árak feltűnően olcsók. húztak. Kevés remény van arra, hogy a báuyában még elzártan levőket, akik harminc embere kivételével né- aerek, megmenthessék. A katasztrófa hir szerint szétrobbanás volt. Fegyveres expedíció Marokkóban. Páris, ápr.. 10. Háromezer lázadó berber délkelet felől megtámadta Fez városát. A kormány a madridi kabinettel egyetértőig elhatározta, hogy együttesen küld expeditiót Spanyolország és Francia ország Marokkóba, ha a szultán veszedelemben forogna, vagy az európai alattvalókat fenyegetnék a lázadók. Dahlström 0éza városi kutmester. Kútfúrási vállalata. Szivattyú és vízvezeték felszerelést elfogad. Majláth-utca 9. Telefon 233. Egy kis párhuzam. Sokféle nyelv van a világon. Van élő nyelv, — holt nyelv, — bélyeg nyelv, stb. — és legújabban — a kesztyű nyelv. Ez a legutóbbi divatozik most a párisi szalonokban. — A művelt francia ugyanis szereti az érzermeit közvetetten kifejezni. Erre szolgál a kez- tyü nyelv, amelynek ép úgy szabályai vannak, mint p. 1. a német nyelvnek. A keztyü különfélekép való felhúzása, elejtése, a vele való gesztiku- láció, mind mást- és mást jelent. — A franaiák most már mégis némul- hatnak; beszél helyettük a keztyü. Nálunk, magyaroknál, nem igen honosul meg az érzelmeknek ilyen közvetetten való kifejezési módja. Nem azért mintha talán mi hátrább volnánk műveltség dolgában, mint a franciák, — hanem: mert a magyar ember jobban szereti a nyíltságot, mint az érzelmek burkolt kifejezését. Vonjunk csak egy kis párhuzamot a franciák és a magyarok érzelemkifejezési módozatai közt. A francia ha azt akarja mondani, hogy „szeretlek“, leejti mind a két keztyüjét. (Lévén ott mint; — mint fennebb jeleztük, — a kesztyű nyelv a divat.) A magyar ember hasonló esetben derékon kapja a rózsáj'át s összecsókolja, amúgy istenigazában, aztán iszik rá egy nagyot s elmuzsikáltatja az ablaka alatt, hogy „Csak egy kis lány. . .“, meg, hogy „Rózsi, Rózsi, mi bajod? . . .“ Ha a francia haragszik, keztyii- jével verdesi a kezet. A magyar ember ilyenkor szintén verdesi, de nem a saját kezét, hanem az ellenfele koponyáját, — és nem a keztyüjével, hanem jóféle somogyi furkós bottal. Ha a francia férfi megcsókol egy nőt s nőnek ez nem — tetszik kifordítja a keztyüjét. Nálunk: kap az a férfi egy olyan bofont, hogy holta napjáig megemlegeti ! Ha „igen“-t akar mondani a francia, elejti a fél keztyüjét. Magyar ember ilyenkor azt mondja : „áhüm“. Ha francia nő azt akarja, hogy elkísérjék, bal vállára üt a keztyüjével. Ha ellenzi a kisérést, félig lehúzza. A magyar nő pedig az első esetben azt mondja: „jöjjön, kisérjen haza, nem harapom le az orrát“. Az utóbbi esetben: „Csak maradjon! Nincs szükségem ilyen maflára". Szóval, a magyar ember mindig nyíltan beszél, — a francia pedig a keztyü különböző használatának va- riátiójával. Kétségtelen, hogy az előbbi, — minden sovinizmus nélkül szólva — szebb. Emellett kényelmesebb és gazdaságosabb. Kényelmesebb, mert az elejtett keztyiit fel is kell venni, a kifordított keztyüt vissza is kell fordítani, ez pedig fáradságba kerül. Gazdaságosabb, mert ha például találkozik egy francia férfi, — akinél véletlenül nincs keztyü — egy másikkal, — be kell szaladnia a legközelebbi boltba s venni egy keztyüt, mert máskép nem tud vele beszélni. De gazdaságosabb azért is, mert ha a francia sokszor akarja mondani, hogy „igen“, sokszor kell elejteni a keztyüjét. Már pedig az elejtett keztyü hamar bepiszkolódik s másat kell helyette venni, ami pedig — különösen a hónap végén — még a művelt ftanciáknál is bajos dolog. Csak arra vagyok kiváncsi, hogy ha nincs pénze a franciának, hogyan fejezi ezt ki a keztyü-nyelvvel ? Magyar ember ilyenkor benyúl a két üres nadrágzsebébe és kihúzza. Azt hiszem a francia is igy tesz. Ez az egy: internacionális reflex mozdulat! Vajthó Lajos. A SZÍNHÁZ. Heti műsor : Kedden „Babuska“ (A. bérlet) Szerdán „Babuska“ (B) Csütörtökön „Babuska“ Operette (C) Pénteken és Szombaton szünet. A színház zárva. HÍREK. Elfáradás. Szomorú, csöndes alkonyórák várnak, Mikor lelkembe hullnak szép szelíden Bágyadt tónussal szétterülő árnyak. Mikor megátkozni senkit se tudnék. — Mikor elég egy élettörténetnek Nehány ölelés. — néhány kedves emlék. Mikor úgy fáj félutról visszanézni És megsiratni annyi áldomásom — Mikor kezem nem fogja senki, senki. Mikor szeretve senki sem csókol meg — S szomorú nótát hallok csak dalolni; Szegény szomorú fiuk énekelnek. Mikor kisirt szemű lányokat látok Sötét ruhába temetőre menni, — Mikor letépek őszi, sok virágot.
