Északkelet, 1911. április (3. évfolyam, 55–78. szám)
1911-04-09 / 62. szám
Szatmárnémeti, 1911. ÉSZAKKELET 6. oldal. Legelőterületek javításáról. Irta: Gyulay Károly. A foszforsavas műtrágyatermékek közül, mint elismerten legalkalmasabb legelőjavitó trágyaszer a Tho- mas-salak szerepel legáltalánosabban. Hazánkban légióként az ősz az az időpont, amelyben az ásványi eredetű trágyatermékek, minők közt a legelőjavitás terén a Thomas-salak is szerepel, kellő időben felhasználan- dók. Intenzív gazdaságok keretében a legelőterületek csakis az esetben fognak rendeitetésüknek teljes mivoltukban megfelelni, ha a legelő várható és elért hozama a legmagasabb lesz; ám egyben magasabb hozamot e téren csak akkor leszünk képesek felmutatni, ha a legelőterületek növényzetét bőségesen el látjuk mindazokkal a tápanyagokkal, amelyek megfelelő alkalmazása mellett a legelő szemmelláthatóan dusabb hozamot szolgáltat. A legelő növényzetét tápláló és gyarapító trágyatermékek anyaga amellett, hogy a növényzet részére bőséges adagolást követel, a várt eredményt csakis az esetben fogja állandóvá tenni, ha azon az okszerű trágyázást évente meg is ismételjük. A legelőterület csakis akkor biztosíthat állatállományunk ellátása terén is megfelelő hozamot, ha a terület kellő megműveléséről szakadatlanul gondoskodunk. Ha a kalászos- és a kapásnövényeket szolgáltató termőföldeinket mindenkor készek vagyunk állandóan magas „termőképes“ állapotban tartani, úgy ezt a készséget ugyanazzal a buzgalommal kell a legelőterületek feljavítására s állandó jó hozamára is kiterjesztenünk. Csakis a kellően gondozott, tehát egyben megfelelően mü- trágyázott legelőterület az, amelynek legelőterméke fokozottabb táperőt nyújt; ami végeredményében állatállományunk tovafejlesztésében, sőt tenyészetünk szembeötlő föllendülésében fogja a legelőre fordított költségeket és fáradságot busásan megtéríteni. . Kísérletek hosszú sorozata szól amellett, hogy a megfelelő intenzivitással keresztülvitt s állandósított légé.öműtrágyázás az ilyen legelőterületek hozamát 50—100 százalékkal emelte, javította. Tudjuk azt, hogy az állatállományunkat fenntartó takarmányfélék, igy tehát a legelőtermékek is, úgy a fiatalabb haszonállat nemzedék gyarapodásánál, mint a tejelőállatok tejelőképességénél elsőrangúan fontos szerepet visznek. Legfőként a foszforsav és a mész az, amelynek a táplálkozás során mélyreható feladat jut osztályrészül. A legelő növényzetének fehérnyedús, zsengébb részecskéinek hamujában rendszerint legtöbb a foszforsav. A tejelőáilatok részére szolgáló legelőterület növényzete egyben káliban sem szükölködhetik; a jó tej megfelelő kálitartalma szól amellett, hogy a kálitápsókat a legelő s ez utón a tejelő állatállomány nem nélkülözheti. Ugyancsak jelentős szerepe jut a mésznek is, amely a fiatalabb állatnemzedék gyarapodásánál, legkivált annak csontrendszerének erőteljes fölépítésénél a foszforral együtt fontos élettani hivatást teljesít. A legelőterületeken a mésznek egyben az a rendeltetés jut osztályrészül, hogy az egyes talajnemekben s a talaj egyes részeiben képződó ártalmas savak veszedelmes hatását ellensúlyozza, sőt azok számára bizonyos alkalikus visszahatást biztosítson, amely mellett a hasznos talajbaktériumok üdvös tevékenysége végeredményében a legelőnövényzet gyarapodásának válik hasznára. így aztán, kivált a mészben amúgy is szegény legelőtalaj, bizonyos mészmennyiség hozzáadásával a rendesnél Hirdetések a legolcsóbb árért hözöltetneh. kétsé gtelenül jobb hozamot biztosit a gazda és állata számára. Persze a tulböséges mésztartalom viszont akadálya a legelő normális fejlődésének. A műtrágyázás ezen az állapoton kellő ellensúlyozással igyekszik ma segíteni azáltal, hogy a túlságosan mészbő talajnál du- sabban mütrágyáz kálisókkal, amelyek mésztelenitő hatásuknál fogva is a legelőmüvelés területén, a foszfor- tartalmuakkal együtt nélkülözhetetlen szolgálatokat tesznek. Az elősorolt anyagokon kívül a legelőinivelés nem nélkülözheti a nitrogént sem; ám ezt már nem a műtrágyaszerek, hanem a rendszeresen kezelt istállóírágya és komposzttermékek szolgáltatják úgy a legelő, mint a művelés alatt álló egyéb területek részére is. A legelőjavitásra elsőrangúan fontos foszforsavas mütrágyatermékek közül a Thoniasalak az, amelyet legelőjavítás céljaira mulhatlanul föl kell használnunk. Régebb idők óta használt legelőterületek javítására holdanként. 200—250 kg. Thomas-salakot, míg fiatalabb legelőknél holdanként 300 kg.-nyit szoktak évenként felhasználni, Kalisókból legelőjavításul katasztrális holdanként 20—40 kg.-ot használnak ahhoz képest, hogy mennyi a talaj esetleges természetes kálitartalma. Mindenesetre a legelő talajmineműsége az irányadó abban, hogy kainitot avagy pedig magas o/0-nyi kálisó-félét használjunk e célra. A pázsit- és a hereféléknél a kainkban levő klórnátrium a növényzet gyarapodására fölötte előnyös hatású. Nagyobb mennyiségű káli beszerzése a szállítás tetemes költségei miatt ajánlatossá teszi azt, hogy inkább nagyobb o/0-nyi kálisót, tehát súlyban csekélyebbet használjunk legelőjavitó szerül. A legelőterületek mészszükséglete a talaj minőségéhez képest nagyon is különböző. Savanyodásra hajló legelőtalaj mészszükséglete késségtelenül nagyobb. A talajnak mészszel való megfelelő feljavításánál kétségtelenül jelentős segítségünkre van megint csak a Thomas-salak amennyiben alkatrészeinek kerek 50°/°-ában tartalmaz meszet. Ahol mégis külön kívánunk talajjavítóként rne- szet is felhasználni, ott a legelőnél kizárólag a szénsavas mész mészliszt formájában az, amely könnyebb szétszórhatósságánál fogva előnyösebben kihasználható. Szénsavas mészből műtrágyaszerül kát. holdanként 3—4 mázsát használnak első évben, hogy aztán legalább is 3—4 éven át folytassák a mész szükségben szenvedő legelőterületek megfelelő feljavítását. Bikavásár Szatmáron folyó hó 19-én. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület szokásos bikavásárát folyó évi április 19-én rendezi Szatmáron a városmajorban. A vásáron úgy az állami kedvezmények, valamint a tenyészigazolványok a helyszínén megszerezhetők, és a marhalevelek is ott lesznek átírva. Venni szándékozó községek elöljárói a hiv. pecsétet szíveskedjenek magukkal hozni, hogy a tenyész- igazolvány azonnal kiállítható legyen. Felhajthatok: magyar és pirostarka tenyészbikák. Bejelentési határidő: 1911. évi április hó 19-e reggel 8 óra. A vásár délelőtt 9 órakor kezdődik, a bikák azonban legkésőbb reggel 8 óráig a helyszínre vezetendők. A bejelentések a várm. gazd. egyl. titkári hivatalához Szatmár, Deák-tér 2 küldendők a térdijakkal együtt.
