Északkelet, 1911. április (3. évfolyam, 55–78. szám)

1911-04-30 / 78. szám

2. oldal. ÉSZAKKEL El Szatmárnémeti, 1911. Ujj Somlyay próba-terme! A szatmári béke. 1711—1911. május 1. A fölébredt rab-óriás vérvesztetten, elgyöngülve, csüggedten roskadt össze. A fölröppent turul leszédült a magas­ból. Porba zuhantak a tépett, foszlá- nyos kuruc Máriás lobogók ... „Nagy- majtényi síkon letörött a zászló“ . . . 1711. május 1. Mint a feljegy­zett krónikái adatok emlékül hagyták, a virágos tavaszt őszi dér vonta be reszkető csillagokkal hintett szemfedő­vel. Meghalt a tavasz. A puhán ki­hasított barázdák keményre fagytak. Megkopogott rajtuk a siró kurucok szattyar csizmája, a lecsöppent köny- nyek ott maradtak, mint a koporsó deszkáján a szögek fényes fejei. Te­metés volt. A hős vitézek kieresztik kezükből a kard markolatát s keresik a kasza­kapa nyelet. Mert élni kell. Vége az álomnak. A nagy hajótörésben siet mindenki a menteni, a mit lehet. Az élet leszállód, árfolyama egyszerre vissza-felszökik, a hitvesi csók bo­szorkányos szomja lázassá teszi a lelkeket. A kurucok szétrebbentek, mint a temetés után a siratók : siet­tek — élni. Ez történt 1711-ben má­jus 1-én Nagymajtény síkján. Sejtjük-e, mit jelent: elhagyni a lobogót, levetni a sujtásos feslett dol­mányt, kacagányt, eltöri a kicsorbult kardot s menni, botorkálni haza fele és hallani újra, meg újra a kínzó kérdést: miért, miért hullattam vére­met, miért hagytam el hitvest, gyer­meket ? . . . Vagy milyen lehet a lelke hogy imádkozni járjon, bűnbánó veze- keléssel e nemzeti Szentünk koporsó­jához, ez a szatmári békékkel beérő megalkudni kényszerülő, küzdelembe belefáradó nemzet!... egy szabadulni akart, de újra bilincsbe vert rabnak: egy szabadságról, nagy­ságról álmodott nemzetnek, mikor az édes színes álmot, ki kell törölnie szeméből ? . . . A kiábrándulás józansága iszo-' nyuan keserű ! .. . A szatmári béke józon cseleke- { dett volt: a vérvesztett, megcsüggedt ^ vívó fél elfogadta a felkínált pardont. ^ Mást nem tehetett. A diplomáciai ősz- , szeköttetések, érdekházasságai között szegény Hungáriánk számára nem |; akadt főlegény. XIV. Lajos francia j király kacérkodott vele, de — mint | j gavallér szerető — adós maradt igé-jj reteinek megtartásával. Károlyi Sándor a kurucok főge­nerálisa aláírta a Pálffy császári had­vezér békeföltételeit, .Ezzel ráírta a i úriratot egy ragyojjp korszakra, egy! latalmas szent törekvésre, egy dalban! élő, emlékekben beszélő letűnt vi-( ágra: a kurucok szépséges, megható /Hágára. Meghalt ez a világ, mert a élek szállott ki belőle. Ez ott bolyon-! jött tovább Európa fejedelmi udvarai­ban, álmait kergetve, bízva, remélve a feltámadásban! Mígnem megpihent, imbolygó reménye elalvása után, va­kol messze, messze nagy Törökor­szágban A szövetséges rendek vézérlő fe­jedelme — II. Rákóczy Ferenc — a felkínált pardont nem fogadta el, nem tudott megalkudni: a kinek lelke a szabadság szerelme mámorába szé­dült, nem tud az kijózanodni. Meg­halt szegényül, idegenben, de — sza­badon. Most itt van, haló poraiban, Károlyi és Rákóczy ... Ezek a mi történelmünk örök típusai. Az egy- gyik alkuszik, meghajlik, mert — hi­te szerint — kényszerült: a békétől várja egy szebb kor hajnalát. A má­sik — az eszmény a nagy, a hős és j szent még a törött ágyuk, eldobott kardok és csonka hullák felett is lát- jja a sza adság igéző angyalát. Ra- • jong, eped utánna s meghal vele, érte. Rákóczy, Rákóczy itt maradt a lelked. Ujjásziiltél másfélszáz év mul- jva. Akkor úgy hívták, hogy Kossuth | Lajos. Azt is egy „szatmári béke“ (tartotta távol hazátlan remeteségben a melyiket 1867-ben kötöttek meg. Szatmári béke. Kétszázas évfor­dulódon visszatekintve da sokszor ! látlak megújulni visszatérni. Hejh te nyirbálod a lelkünk szárnyait, te lo­pod meg édes álmainkat. Mindig jó- tanitasz, mindig lefegyverkezel, min­idig illúziókká soványitod reményein­ket. Mi lenne ha, egyszercsak kilop­nád a lelkekből a Rákóczy lelkét fé­nyes ideálját! . . . Akkor letörne a zászló — örökre! . . . Akkor lenne itt béke. . . Pax aeterna. . . De most a kétszásadik évfordu­lódon megerőssül elhatározásunk hogy minden „szatmári béke“ dacára is, a Károlyi Sándorok minden kialkudott jogmorzsái mellett is csak a Rákóczy Utazási hülönlegessM bőröndök casettákból. Halászati cikkek: valódi angol horgok és selyem spárgák. Teljes tennis felszerelés. Rakettek, azok ja- _ _ vitása és teljes hurozása labdák, sprések, szél és középhálók. Tavaszi gyermekjátékok, kerti bútor, hinták, függő ágyak. Vívó felszerelések párbaj pisztoly, kardok kölcsön is. Gyermekkocsik és székek nagy választékban Ragályinál, Szatmár, Deák-tér 8. sz. (Gillyén-ház.) Telefon-szám 296.

Next

/
Thumbnails
Contents