Északkelet, 1911. április (3. évfolyam, 55–78. szám)
1911-04-29 / 77. szám
Szatmárnémeti, 1911. ÉSZAKKELET 4: ? oldal. csapások leteritették és a huszár hamar végzett vele. Amikor Cseh Károlgban már nem volt élet, a huszár elvette a meggyilkolt legény huszkoronás papírpénzét és a cigarettatárcáját. A rendőrség kiderítette, hogy a gyilkosságot a negyedik huszárszázad egyik közlegénye, Ambrus János követte el. Ambrust még a mai nap folyamán a kaszárnyában letartóztatták. w AKASZTAS a színpadon. Newyorkból jelentik: A Kentucky-beliLi- vermoor városkában, Louisville közelében, 1 Potter nevű néger veszekedés közben agyonlőtt egy Nitchell nevű fehér farmert. A gyilkosságnak hamar hire terjekt és erre megrohanták Potter kunyhóját és a szerencsétlen embert elvonszolva a városka színházába vitteék és a színpadon rögtön fel is akasztották. Sokan a nézőtérén foglaltak helyet, a hova a vezetők csak a rendes belépőjegyek megváltása után bocsátották be a tömeget, amelynek azután joga volt arra, hogy a helyárak nagysága parányában megfelelő számú lövést intézhessen a színpadon vergődő szerencsétlen áldozatra. A befolg belépődijakat rögtön átadták Nitchell özvegyének. A she- riffet időközben értesítették a vérszomjas tömeg eljárásáról, mire azonban a színhelyre érkezett, az áldozat már kiszenvedett, a lin- cselők pedig eltűntek. REG E N Y. A holt város. — Irta Georges Rodenbach — IXt. Egy nap ahoz támadt kedve, hogy Hugó lakására menjen el már egyszer.; Gyakran akarta ezt megtenni, hogy Hugó vagyoni állapotát a berendezés pompája szerint becsülje fel; bútorait ezüstjeit, ékszereit, röviden mindenét-iíelértékelje s gondolatban leltárt állítson össze, amelynek alapján majd elhatározza magát. De Hugó mindig vonakodott őt magánál fogadni. Ekkor Jána hízelegni kezdett. Mintha szenvedélye lángolt volna újra fel, mintha egy illatos langyos tavasz tért volna újra vissza. És éppen kínálkozott egy kedvező alkalom. Május volt és a következő vasárnap lesz a szent vér ünnepe ; egy évenként századok óta ismétlődő körmenet az ereklyetartóval a melyben egy seepp van a lándzsával nyitott sebből. A körmenetek a Ouai du Rosaireon, Hugó ablakai alatt is el kellett vonulni. Jána még sohasem látta a híres felvonulást és láthatólag nagyon kiváncsi volt reá. De az ő lakása nagyon távol esett. Az utcákon pedig hogyan láthatna valamit, a tolongásban mely e napon uralkodott, mikor egész Ilan- dia Brügébe özzönlött? Mondd, akarodd? Hozzád fogok menni. Aztán együtt eszünk ....... Hugó a szomszédokra a cselédek fecsegésére hivatkozott. »Egész korán fogok menni, mikor még mindenki alszik.« Barne is nyugtalanította Hugót. Olyan jámbor és olyan szemérmes volt Jánát bi- zonnyára az ördög küldötteként fogja tekinteni. De Jána ragaszkodott ötletéhez. »Mondd hát! Rendben van! kérdezte behízelgő hangon«, mint első ismeretségökk idejében; a- zon a csábitó hangon, amely bizonyos pi- Ianatokban minden asszonynak rendelkezésére áll; azon a haristály csengésű hangon amely széles gyűrűket von és a férfiakat meg- széditi. örvénybe rántja és elnyeli. XI. A prosseció napján Bacbe már kora szűr kületkor felkelt; még korábban mint rendesen, mert délelőtjének csak egy része volt arra szánva, hogy a házat az ott elvonuló ünnehpi menet számára felékesitse. E foglalkozása közben egyszerre csak csengetett gazdája; itt volt a reggelizés ideje Ez alkalommal közölte vele Hugó, hogy az étkezéshez látogatást vár, tehát erre is készüljön elő. Bacbe egészen elámult. Ő még soha, egyetlen embert sem látott házuknál. Ez a dolog nagyon különösnek tűnt fel előtte és hirtelen egy retenetes gondolat támadt fel benne. Hát most csakugyan bekövotkeznék az amitől egykor úgy megrémült, amit azonban lassanként elfeledett s ami fölött szinte napirenedre tért? Gondolkozott... Igen, talán arról a nőről van szó, akiről Rozália nővér beszélt neki__ talán ez a nő fog eljön ni? Bacbe úgy érerte, hogy a vér megmered ereiben. Ha a dolog igy van, akkor elhatározása szilárd. Tisztán akart látni és a szolnokoskodás ama nemével, amely vidéken az agglegény háztartásában régi cselédek részéről annyira otthonos, behízelgő hangon kérdezte: »Kit tetszett ebébre meghívni?« Hugó azt felelte hogy ez a kérbés egy kissé nehéz; majd meg fogja látni, ha az illető személy megjelenik. De Barbe gyanújának nyomása alatt állott, amely mind valószínűbbnek tűnt föl előtte. Valami határozatlan félelem, amely más pánikkal volt határozott,arra kényszeritette, hogy inkább mindent kockára tegyen, mintsem, látatlanban a rövidebbet húzza. Ismét kérdezett tehát: »Talán egy hölgyet tetszik várni.« »Bacbe« ! — kiáltá hugó elámuiva, miközben szigorú tekintettel nézett rá. De Bacbe rendületlenül folytatta: »Azt ugyanis eleve kell tudnom. A\ert ha egy hölgyet tetszik várni, akkor előrre meg kel mondanom, hogy az ebédet nem készíthetem el.« Hugó teljesen meg volt zavarodva. Álmodik? Vagy Bacbe megőrült.? Eközben nyomatékosan ismételte Bacbe, hogy el kell menni nem maradhat tovább, őt már figyelmeztették erre. Gyóntató atyja parancsolta ezt neki. Nem lehet engedetlen, ez természetes. <Nem akar halálos bűnben élni, hogy egy nap hirtelen csak meg haljon és a pokolba jusson. Hugó tehetetlen és teljesen zavart volt. Minden ereje odalett e hirtelen megbotránkozással szemben, mely e nap. jámbor tervét olyan váratlanul meghiúsította. Rezignáltan mondta tehát ezeket az egyszerű szavakat: »Jól van, Bacbe azonnal elmehet«... (Folyt, köv.) Felelős szerkesztő: Dr. Veréczy Ernő. Társszerkesztő: Duszik Lajos. Laptulajdonos: Északkeleti Könyvnyomda. Lapunk nyomdájában egy -----ls= ügyes fiút ======= tanul óul felveszünk. Hűiért szenved sok ember kötszerével ? Mert nem tudja, hogy Szatmáron e szakmában van egy specialista, aki több évi, a fővárosban szerzett tapasztalatai szerint mérték után készít és alkalmazza a jelenkor legmegbízhatóbb kötszereit u. m. sérvkötőket, haskötőket, köldökkötőket és egyenfarlókat. Nagy raktár az összes betegápolási cikkekben. Eredeti francia gummi különlegességek discrét postai szétküldése tucatonkint 2, 4 és 6 korona. — Elvem lelkiismeretes kiszolgálás. IfpHfin Cánriflijl kezlyü- és rnyköíszertára Szives pártfogást kér :: hűi bu UlliiUUl Deák-tér 2., a városház mellett.
