Északkelet, 1911. április (3. évfolyam, 55–78. szám)
1911-04-29 / 77. szám
2. oldal, ÉSZAKKEL El Szatmárnémeti, 191 1. UJJ Somlyay próba-terme! Ujj A SZÍNHÁZ. Heti műsor : Szombaton »A millió«. Vasárnap este »Csárli nénje«. A hitel mértébe bizalom.—A bizalom értébe hitel. Ha az ország bármely részében lakó kereskedő, iparos, hivatalnok, gazdálkodó, avagy más foglalkozású égvén hitelképességéről, vagyoni viszonyairól, megbízhatóságáról alapos értesülést akar szerezni, forduljon i) irFRITfK“ Első szatmári általános kell jiVunilHÜ reskedelmi tudakozó intézethez. Petőfi-u. 17. sz. Telefon-sz.: 310. Éji hangok. Mély álmomból gyakran fölrezzenek. Valami titkos kéz költ fel talán ? Úgy tetszik, mintha lágy szellem kezek Játszanának halk hangú cziterán. Mi lehet?... A szél zug...? — Óh nem...! [Tudom ! Érzem: Az a barna kis lány imádkozik értem. Vajthó Lajos. HÍRE k. Naptár. Április 29. A „Kölcsey Önképzőkör“ ünnepélye a ref. főgimn. tornacsarnokában. Istentiszteletek sorrendje. A szatmári ref. templomban vasárnap, a szatmári béke 200 éves évfordulóján, d. e. prédikál Kováts István dr., d. u. Boros Jenő. — A németi ref. templomban d. e. beszél: Ifj. Hajdú Károly, d. u. Kovács Lajos lelkész prédikál. Előléptetés. Az igazságügy miniszter a szilágysomlyói kir. telekkönyvhöz telekkönyv vezetői minőségben beosztott Schlecht Lajost a IX. fizetési osztályba léptette elő. Helyettesítés. A debreceni kir. főügyész Diószegy Gábor dr. zilahi vezetőügyészt e- gészségi okokból szabadságolta s helyébe a zilahi kir. ügyészséghez négyheti időtartamra Dr. Papp Szilvius 2t szatmári kir. ügyészt rendelte át. Nagy gyakorlatok. Az idei hadgyakorlatokat, melyek a király jelenlétében fognak lefolyni, Biharmegyében, Belényes környékén fogják megtartani. Névmagyarosítás. Kiskorú Müller Zoltán Béla tanítójelölt, császlói illetőségű szatmárnémetit lakos családi nevének „Majorira kért átváltoztatását a belügyminiszter megengedte. Kinevezések. A m. kir. igazságügy miniszter Palásty Géza és Beke Béla sátoraljaújhelyi kir. törvényszéki Írnokokat eddigi alkalmazásuk helyén irodatisztekké nevezte ki. A legények napja. Hangos volt tegnap a Gubaszin előtt a Kazincy-utca. Kurjongattak a sor alá állt legények. Ki azért, mert»tóglik ki meg azért, mert nem vették be. Dalolták is, hogy: »Édesanyám héjába is neveltél, Elhervadok, mint jaz figefalevél! A másik oldalon meg a Julcsák, meg a Zsuzsik álltak szivszorongva várták, hogy beveszik-é a szivük bálványát a császár katonájának!? — De hát mint mindennek, a legények napjának is vége volt s az eredmény, — melyet alább közlünk, — bizony nem volt valami fényes. Sorozás. A szatmári járás területén lakó I. és II. korosztályba tartozó állítás kötelesek sorozása tegnap délelőtt tartatott meg a Gubaszinben. Közel 250-en állottak elő, akik közül 92-őt soroztak be. A III. korosztálynak sorozása ma délelőtt lesz. Mikor a lakó nem fizet. Kaufman Katalin pzatmárcsekei (lakos feljelentést tett, hogy Urai Borbála ottani lakos ■ az ö tiltakozása dacára szobájába behatolt, a falon függő órát levette és elvitte. Borbála tettét beismerte, de És ime csoda történt. Beteg lett a szegény dalköltő. Vagy tán nevezük úgy ahogy régente: Troubadour. Mellette feküdt a lantja. Elfeledve hangtalanul, húrjai lazán, rendetlenül, mint amivel nem törődik senki sem. Feléje sem nézett, mintha sohasem csalt volna ki a hurokból édes, bájos, szivetandalitó, lelketgyönyöritő ‘ dalokat __ Tr oubadour a felhőket nézte, amikor az égen kergetőztek — sóhajtva, vágyakozva. Az égről a zöldelő fákra esett a tekintete: »mily kék az ég, mily zöld a föld« —ennyi jött az ajkára — ez sem volt az övé. Egyetlen mondat egyetlen szó sem jutott az e- szébe. Kétségbe volt esve. Bisztosra vette, hogy nagyon beteg — fizikailag — s ez okozza, hogy egyáltalában namcsak, hogy az »ihlet« jó messze elkerüli, — de még gondolkozni sem tud logikusan. Mi lesz vele? Hová fog ez vezetni? Azt hitte, ha elmenekül aH poros bonzinbüzös városból, a zajtól, az embertől, a rendes napi foglakozástól; ha ott hagyja az »irodalom terhelt Íróasztalt« s elmenekül messze, — messze.— minden változik, ismét egészséyeses lesz és visszanyeri a munkakedvét és a teremtő e- relyét. Mindenki ezt várta, ezt remélte. De úgy I látszik, mindenki csalódni fog! itt sem ygó-; gyulhatok meg — sóhajtott. Minden oly egyhangú, egyforma, szinte szadlonszerü. Egyik j fa olyan mint a másik, egyik ág sem néz másképpen ki, mint a mellette levő, egyik levél olyan mint a másik! Milyen unalmas! S ép ilyen a világ. ... az emberek is unalmasak, egyformák. Istenem! hogy is lehetily- en világban élni? . A hársfa után nyúl, — de csak egy recsegő discord jött ki a Troubadour halkan csendesen zokogott magában__ Feln ézett a fák koronáira, ahol a pici sötétzöld levelek a gyenge szellő érintésétől: halkan megzizegtek. Ezek is egyformák voltak mind; egyik csak olyan zöld, mint a másik s egyforma ritmussal hajlottak — amennyire a száraik megengedték. Oh! — sóhajtott Troubadour — csak egy levél, egyetlen kicsiny levélke tudna messzebb táncolni, mint a többi — lenne bátorsága, ereje! Csak egy — egyetlen egy . . . birna messze, — messze elrepülni — a fellegekig — azokon túl is... egészen a napig__ akker. ... talán én is újra élednék és énekelhetnék! Csak egyet. ... ... És ime csoda történt! A legkissedb levél amely csak úgy csüngött az ágon, mintha nőm is tartoznék oda, elrepült! Az egész erdőben egy leheletnyi fuvalom, vagy szellő sem lengett. Mozdulatlanok voltak e pillanatban: az összes levelek. S mégis! Egyedül — saját akaratából, a saját erejéből — a parányi levelecske bátran merészen elröppent — egyenesen a nap elé.! és Toubadour a hárfája után nyúlt, boldogan, bisztos kézzel siklottak ujjai végig a húrokon s csodaszép harmóniával csengtek össze lelkének és szivének szülöttei az ajkáról fakadó dallal — s boldogan, vigan kacagott ..........erősnek, egészségesnek érezte magát . A világ olyanagy olyan szép! — újon gott — élni oly jó — nézzetek emberek — az egész erdőben egy levelecskének volt bátorsága — egyetlen egynek — egyedül a napig repülni! így örvendezett és áradozott Troubadur... éss sohasem tudta meg .. soha___ hog y egy zöld pillangó volt.! Dohány Róza.
