Északkelet, 1911. április (3. évfolyam, 55–78. szám)
1911-04-28 / 76. szám
2. oldal. Szatmárnémeti, 1911. ________________________________EJ Z A K KEL _E 1_________________ _____ ________ MÜ Somlyay próba-terme! Ujj eddig. A többi millió állami- és ma-] gánjobbágynak pedig, ha annyira szí- vén fekszik a nemzeti önállóság véres i és verejtékes játéka, csak egy tanácsunk van : a Pulszerződés gondviselői szárnyai alatt elvitorlázni. Hátha valahol a Bériken van még egy gazdátlan terület, azon lehetne nemzeti álla- mosdit játszani. De ebben a szembehelyezett érvben is ráismerünk a — reakció hamisságára. Itt a lóláb. A saját nyomorult érdekének pusztulását nemzeti katasztrófának akarja feltüntetni. Nem oda Buda! A nemzetet .nem lehet kisajátítani. Érdekeit nem lehet ráhúzni a saját önzésünkre. A földet meg lehet venni, de a jogokat ne a holdak száma szerint mérjük, hanem per kopf, fejenként! Ezt akarja a lebecsmérelt fegyverbarátság. És ki fogja vívni! Dahlström Géza városi kutmester. Kútfúrási vállalata. Szivattyú és vízvezeték felszerelést elfogad. Majláth-utca 9. Telefon 233 FORGÁCSOK. A Társadalomtudományi Társaság áprl.i 25.-én ülést tartott. Nevezeteset. Emlékezeteset. Fényes Samu dr. felolvasást tartott a magyar megélhetési viszonyokról, a magyar jogrendről ilyen cimen: Balmazújváros. Az ember azt hinné, hogy ez valahol az északi1 sark fele a Ferencz József földön fekzsik, | olyan kiáltó ínség pusztítja népét. Valahol a tundrák jages mocsarai között keresné az ember. Pedig itt van a magyar kanaánban. Szegény tanítása — az Isten nyugasztalja — milyen ragyogó ideális lelket hordott tubcr- kulstikus porhüvelyében ! ö tanított reá, hogy a nagy alföld Európa éléskamarája, »Kánaán«, »Eldorado« stb. Itt van — kérem szeretettel —egy minta község a magyarElda- rádóbói a Hortobágy szélén. A maglepetés- től eláll az ember lélegzete, midőn azt a nyomort halja ebből a felolvasásból amely sorvasztja, vérét sajtolja ennek az életképes, tiszta erkölcsű hajduivadéknak: a balmazújvárosi népnek. Micsoda baja lehet? Hisz o- lyan kövér ott a föld, hogy hatot csúszik rajta a kukorica. Lelketlen kazárok nem fojtogatják uzsrával, mert olyan élelmes, mint egy hajdu-sváb keveredés termette magyar. Mi bántja hát? A mi régi érelmeszesedésünk előidézője: a latifundium, a nagybirtok. Ezekö- lik meg Magyarországot. Ezek állanak útjában a kis városok fejlődésének a mint gyűrűként körülveszik. Még akkor is, ha bérbe vannak adva, hátha ninsenek? Micsoda nemzetgazdaságot fejthetnénk ki illetve fejthetnének ki ami nagybirtokos uraink, ha volna érzékük népünk érdekei iránt? Ha nem nagybérlőkkel ejtenék csöbörböl-ve- derbe ezeket az érdekeket, hanem parcellá- zásszerüen kis darabonként juttatnának birtokaikból egy-egy talpalatnyit, amelyen megvethetné lábát a balmazújvárosiakhoz hasonló magyar parszt? Persze ebhez szív és lélek, de kivált fül kell amelyik meghallgassa a nép siránkozását — kenyérért, őstermelő állam vagyunk s éhen, földéhesen pusztul népünk. Nem szomorúan, tragikusan nevetséges ez ? Balmazújváros típusa a magyar földmi- I velő nép által lakott u. n. mezővárosoknak. : Vagy gyár, vagy föld kell nekik! Elégítsék | meg, mert még nem kenyeret kérnek!!! Csak ! földet, munkát, megélhetést!!!! a lFFRITflQ“ Első szatmári általános „HuniIfid kereskedelmi tudakozó intézet. Petőfi-u. 17. sz. Telefon-sz.: 310. Már nem uj vállalat, amennyiben széleskörű összeköttetései révén nyolc megyéből a kereskedők és iparosok hitelképessége és vagyoni állapota felől azonnali informa- tiókkal is szolgálhat. — Ne tessék tehát addig üzletet kötni, mig az informatiót nem szerzi be. A SZÍNHÁZ. Heti műsor : Pénteken »Varázskeringő«. (Bérlet - szünet). Szombaton »Ä millió«. Vasárnap este »Csárli nénje«. 9 töröli asszony helyzete. Sahil Murim pasa érdekes közlést tesz a »Figaró«-ban a török asszonyok valódi helyzeéről. Határozottan kijelenti, hogy a török asszony helyzete sokkol rózsásabb, mint nyugateurópai társnőié, sokkal több szabadságot élvez mint azok a nők, akik róla annyi szánalommal beszélnek. Az úgynevezett női jogok mondja a pasa, amelyekért a nyugateurópai nőknek most kel küzdeniük, a török asszonyok számára már az izlám vallás feltétele alkalmával bisztositva voltak. A próféta már feminista volt, mielőtt ezt a most felkapott jelszót egyáltalában ismerték volna. Már tizenhárom évszázaddal ezelőtt kijelentete a próféta, hogy a nő a férfinak1 élettársa akit az isten rendelt mellé. A férfi kötelessége, hogy a nő részére segítséget és védelmet nyújtson. A prófétának ezen szavai benne vannak a török törvénykönyvben és ez az oka, hogy a török leánygyermekek ugyanolyan nevelésben részesülnek mint a fiú. A leány tizenhétéves korában nagykorú, de már tizennégy éves korában nagykorúnak nyilvánítható. A nagykorú muzulmán leányt nem adják férjhez hanem maga megy férjhez, miután joga van neki elfogadni vagy vissza utasítani a számára kijelölt férjet. A muzulmán házasság kétoldalú szerződés. A nő éppen úgy szabadon rendelkezik önmagával mint a férfi. És mi a fő, a török leányt hozomány nélkül vesziÉk feleségül. Az asszony saját személyi szükségleti tárgyain kívül mit sem visz a házassági életközösségbe. A házasságban az asszony vagyonával teljesen önállóan rendelkezáik. Vehet, eladhat tetszése szerint, pereket vihet semmire nincs szüksége férje engedélyére. Csak a házasság felbontásánál van a férfi előnyösebb helyzetben. A férfi tényleg felbenthatja a házasságot neje akarata ellenére, de szeme előtt kell tartani a próféta mondását: —- Az isten megbünteti azt aki minden jogos oknél- I elűzi nejét és számolnia kell a közvélemény megvetésövei is, ha ok nélkül válik el törvényes hitvesétől .És ez az oka, hogy Tö- | rökországban az asszony elűzése egyáltalában nem gyakoribb mint másutt a válás. És az üldözött asszony helyzete sem rosszabb mint a nyugateurópai elvált asszonyé Újra férjhez mehet vagy ha kijelenti, hogy újból férjhez menni nem akar, ha kívánja, nevelheti a gyermekeit. Azonkívül a házassági szerződésben előre megállapított kártérítési összeget kell fizetni annak a férjnek aki nejét elűzi. A többnejüség csak tűrt dolog. Mohamed, akinek számolnia kellett a begyökese- dett népszokásokkal és az éghajlat követelményeivel is, négyben állapította meg a feleségek legnagyobb számát. Ennél több fele- lesége Mohamed szerint senkinek sem lehe- hetett. A muzulmánok egyébként is ritkán élnek ezzel a számukra engedélyezett szabadsággal, ezer ottomán között alig akad egy akinek több felesége van. És ez érthető is. Az a török férfi, aki több asszonyt vesz fele-
