Északkelet, 1911. április (3. évfolyam, 55–78. szám)
1911-04-27 / 75. szám
Szatmárnémeti, 1911. egy akácfára kardszijjánái fogva felakasztotta magát. Egg mérnök halálos balesete. Szombathelyről jelentik: Széchenyi Rezső gróf gyöngyöspataki uradalmában most rendezik be a villamos világítást, a szombathelyi Pohl- gépgyár egyik mérnökének, Valk Arthurnak a vezetésével. Az uradalmi gépházban tegnap Volk mérnök a gépek beállítását végezte, s már vége felé közeledett a munka, a mikor Volk a transzmissziós kerékre akart egy szíjat helyezni. Volk mérnök elmulasztotta a gépeket megállítani és a szíj elkapta a dolgozó mérnököt és a kerekek közé sodorta, melyek testét teljesen összeroncsolták és nyomban meghalt. A mérnök felesége midőn értesült a szerencsétlenségről, eszméletlenül ösz- szeesett és most súlyos betegen fekszik. Dahlström Géza városi kutmester. Kútfúrási vállalata. Szivattyú és vízvezeték felszerelést elfogad. Majláth-utca 9. Telefon 233 Egy vaggon csecsemő. Ahol sztrájkol a gólya. Erősen amerikai izü esetet közöl laptársunk, az Amerikában megjelenő »Szabadság Texas államban a gólyák sztrájkba léptek s még a fiatal házaspárok hajlékait sem látogatják meg. A gyermektelen családok aztán a gyermekvédő egyesületekhez fordulnak ss onnan fogadnak önökbe egy-egy csecsemőt. De újabban olyan nagy a kereslet, hogy ezek az egyesületek nem rendelkeznek élég »csecsemő-szállítmánnyal«, ezért onnan szerzik be a hiányt, ahol bőviben van a gyerek. így például New-Yorkból. A new-yorki gyermekvédő egyesület a napokban a következő szövegű táviratot kapta: »Szükseguenk van egy vaggon csecsemőére. Kueldjek azonnal a texasi gyermekvedoe egyesueiet czimere«. Mint értesülünk, a new-yorki egyesület tényleg elküldte a vaggon csecsemőt. Csak azt szeretnék mármost tudni, hogy hogy állították ki a kis bibékről a postai szállító levelet. ÉSZAKKELET Byermehgyillios néptörzsek. Egy német folyóirat nemrég megpendítette azt a kérdést, hogy meddig terjed és milyen népeknél szokásos a gyermekgyilkosság? A feleletből kitűnik, hogy nemcsak a vad törzseknél, hanem fejlettebb népeknél is megtaláljuk azt a borzalmas szokást, a mely az utódok meggyilkolásában nyilvánul. Így például Indiában és Kínában. Ha behatóbban tanulmányozzuk azokat az országokat, ahol az utódpusztitás dívik, úgy azt látjuk, hogy gazdaságilag kétfélék : Az egyik fajta termékeny, de gazdaságilag stagnáló, túlnépesedett területek, ahol minden egyes rossz termés éhhalált hoz maga után, a másik pedig szűkös természetű, kopár vidék, ahol az ember örökös harcban áll a létfeníartással és ezért a gyermekpusztitással könnyít terhén. Ha a „civilizált“ Európát figyelmen kívül hagyjuk, — hisz itt hnmánusabb módon történik az ilyesmi — úgy minden világrész mutathat fel olyan országokat, a melyekben a népesség szaporodását ilymó- don akadályozzák meg. Ázsiában, mint említettük, India és Kina azok, a melyek ebben a tekintetben vezetnek s a melyekben különösen — és ez könnyen érthető — a leánygyilkosság szokásos. Indiában az angol kormány már évtizedek óta kemény küzdelmet folytat a leánygyilkosság ellen. Azonban lezt a szokás^, amely az ország gazdasági viszonyaiban gyökerezik, nem lehet sem rendőri rendeletekkel, sem drákói szigorral egykönnyen megszüntetni. Már 1821-ben törvényt hoztak a gyeriuekgyilkosság ellen, de még 1867-ben egy hivatalos vizsgálat kiderítette, bogy némely indiai néptörzsnél a padlózat alatti helyiségek tele voltak gyermekcsontokkal. Pedig az angol kormány az ilyenekben nem ismert tréfát. Hogy milyen szigorúsággal kezelte ezt az ügyet, mutatja az 1870- ben hozott, egész Indiára kiterjedő törvény, amely szerint az olyan helyiség, amelyikben a leánygyermekek százalékaránya kevesebb, mint 40 százalék, leánygyilkolásban gyanúsnak tekintendő és mint ilyen büntetendő, s ha csökkent a gyermekgyilkolás Indiában, ez nem annyira az angol kormány szigorá4. oldal. nak, hanem inkább a javult gazdasági helyzetnek tudandó be. Bár az utolsó népszámlálás még mindig csak 950 nőt talált 1000 férfivel szemben. Kínában szintén feltűnő, hogy sokkal több a férfi, mint a nő. Kínában az elpusztított gyermekek száma némely kerületben a negyvenet is meghaladja száz újszülött között. Jellemző az ottani állapotokra a „csecsemőtorony“ intézménye. A gyermekeket mindjárt születésük után oda teszik ki, hogy ott nyomorultul elpusztuljanak. Futson környéken egy folyó mentén van egy kő, a melyre a következő figyelmeztetés van irva: „Leányokat itt nem szabad vizbe fojtani!“ Ázsia primitiv népeinél ez a szokás különösen dajakoknál (Borneo) s az igoro- toknál (Philippi-szigetek) pusztít. Sőt itt vallási ceremóniákkal szinte szentesítették a kegyetlen szokást. így például a vallásuk az ikrek közül a fiatalabbat tisztátalannak tekintik s igy elpusztítandó. Az afrikai négereknél is találunk olyan törzseket, a melyeknél a gyermekgyilkosság vallási szertartás keretében történik. Ezek azonkívül még — a régi spártaik mintájára — a testileg nyomorék gyermekeket is megölik, sőt néha az anyát is, kire ez a szerencsétlenség rászakadt. Az amerikai indiánusokról, a kiket már-má a kihalt népek közé lehet sorolni, csak korábbi időkből vannak adataink. Náluk sohasem volt rendszeresen elterjedve a gyermekgyilkolás, noha vannak adatok rá, hogy a szerencsétlen csillagzat alatt született gyermekeket itt is elpusztították Ausztriába szűkös talajával és zord, terméketlen vidékeivel ősidők óta a gyermekülés kiválasztott földje. Némely törzsnél ezt a szokást a kannibalizmussal hozzák összefüggésbe, a mennyiben a legyilkolt csecsmő teteméből az anya és társnői vig lakomát csapnak. A szigeteken (Polynesiá- ban, Hawaiban az Uj-Hebridákon) szintén virul e szokás, minőén kegyetlenségével együtt. Ezek a barbárok, a kikről eddig szóltunk. Ebből azonban nem következik: hogy az „áldásos“ civilizáció néhol szintén meg nem tette volna ez irányban a magáét. így a Marianna szigetcsoportokon egyenesen a keresztény vallás és kultúra kergette bele ebbe a szokásba a ma már kihalt Chamorro néptörzset. Az anyák inkább megölték kedvenceiket, csakhogy a gyűlölt, tiizzel-vassal katholizáló spanyol kultúrától elvonják őket. fiiért sxesroed sok ember kötszerével? Mert nem ‘udja, hogy Szatmáron e szakmában van egy specialista, aki több évi, a fővárosban szerzett tapasztalatát szerint mérték mán készit és alkalmazza a jelenkor legmegbízhatóbb kötszereit u. m. sérvkötőket, haskötőket, köldökkötőket és egyenfartókat. Nagy raktár az összes betegápolási cikkekben. Eredeti francia gumija különlegességek discrit postai szétküldése tucaton kint 2, 4 és 6 korona. — Elvem lelkiismeretes kiszolgálás. fjnM»n keziyü- és mükötszeríára Szives pártfogást kér :: HSs uíi UuSitiyí Deák-tér 2., a városház mellett.
