Északkelet, 1911. március (3. évfolyam, 29–54. szám)
1911-03-04 / 32. szám
2. oldal. Északkelet Szatmárnémeti, 1911. Uj! Somlyay próba-terme! goló az a tudat, hogy alkotmányunk őrzése egy olyan államfő kezébe lesz letéve, aki nemzeti aspirációinkat talán sohasem fogja megérteni. Ezért voina ajánlatos, ha az udvar fényében sütkérező magyar urak több őszinteséggel és fontos helyzetük teljes felismerésével lépnék át a királyi házak küszöbét. Ha magukkal vinnék fegyverzetül a magyar alkotmány ismeretét és emlékét néhai való jó Batthyány nádornak, aki rövides őszinteséggel ragaszkodott a magyar nemzet alkotmányadta jogaihoz egykoron. Ajánlatos volna kevesebb kedély- lyel fogyasztani az udvari ebédeket, mert ezzel a folytonos gerincpuhitás- sal előbb-utóbb odajutunk, hogy egy tál izes lencséért elkótyavetyélődik a magyar alkotmány. olyan szociális eszme merült fel, a mi képes | az állandóan farkasszemet néző nemzetiségi 1 árnyalatokat egycsoportba tömöríteni ? Dei hogy! Arról van szó, hogy a haditengerészet terén a magyar ipar a paritásnak a quotó- nak megfelelő támogatásban részesül! bámulatos, hogy az otthon egymást majd megevő kedves vendégeink elfelednek mindent, mindent, amidőn arról van szó, hogy a teher viselésen kívül szeizünk némi előnyét is annak, hogy az Isten bennünket Ausztriával szoros összeköttetésbe hozott. A mi előkelő kedves szomszédaink minket mindig ellenségnek tekintettek, s Isten látja lelkünket, talán ezt fájlaljuk Iegkevésbbé, de hogy amidőn mi a iniiliárdokért mást nem kívánunk cserébe, csak azt, hogy a teherben való részedés arányában a mi zsenge iparunk is részesittessék a milliárdos megrendeléseknél elöállani, s napokon keresztül mással sem foglalkozni, mint azzal, hogy mar megint előnyök kicsikarásáról van szó, egyenesen alávalóság és gazság! S az ellenállásnak mi lesz a vége ? Az, hogy mi az anyám asszony katonái itt is engedni j fogunk. Lemondás volt a mi politikánk | mindétig és az is marad ! hogy a király szentesítette a szerb kereskedelmi szerződést. Jelenti, hogy Hegyi Árpád összeférhetetlenssgi bejelentést tesz. Hegyi Árpád bejelenti, hogy Széchenyi Emil gróf, akit most Esztergomban választottak képviselővé, a legnagyobb mértékben összeférhetetlen, mert Somogymegyében, Lábason levő birtokát a hadikinestár birja bérbe. Elnök a bejelentést az összeférhetetlenségi bizottsághoz utasítja. Következik napirend szerint a részleles bankvita. Lovászy Márton az első szónok az első szakaszhoz. Határozati javaslatot terjeszt be. Holló Lajos tiltakozik az ellen, hogy a kormány a parlamentet statiszta szerepre kárhoztassa. Ha a kormány nemzetközi szerződést köt, kösse azt úgy, hogy a parlament kívánságát tekintetbe vegye. Hosszason foglalkozik a bankstatutumokkal. módosítást ajánl a szakaszhoz. Ezután szünet következett. Szünet után rövid hozzászólások után a javaslat első és második szakaszát a Ház megszavazza. Széljegyzetek. 3 hépyiseliáz ülése. , — Saját tudósítónk télefonjelentése. — AZ OSZTRÁK delegáció ismét mint egy ember áll előttünk. Vájjon miért? Talán, Návay Lajos alelnök 10 óra után nyitja valami hatalmas kultur misszió hozta össze meg az ülést. a sokféle nemzetiségből álló konglomcotumot? : Hitelesítik a múlt ülés jegyzőkönyvét. Vagy valami nép boldogító idea került a j Elnök bemutatja jármy Béla fehérmegvalósulás stádiumába ? Vagy az osztrák- gyarmati képviselő mandátumát. Ki adják az magyar monarchia érdekeinek a külfölddel igazoló bizottságnak. Bemutatja a miniszterszemben való megvédéséről van szó? Vagy elnök átiratát, melyben értesíti a Házat, TÁVIRATOK. — Saját tudósítónktól. — Apagyilkos fiü. Nagyvárad, március 3‘ Rémes gyilkosság történt ma reggel a biharmegyei Esztár községben. Egy huszonnyolcéves, családos hogy szerethetem. Jóbarátom volt s a jóbarát sohasem lesz szerelmesünk, maga a nagy poéta, aki mindig erről dalolt, a valóságban nem hiszi. S bűnöm az nekem, hogy nyájas, hízelgő módon beszéltem magával ; jobb lett volna, ha ridegen elutasítom. Akkor nem átkozna úgy, mint ma? Nem várom a feleletet, feleljen önmagának. Csak arra kérem még, mentsük a hajótörésből, ami menthető, ne tetézze az illúziót igazságtalansággal, hiszen nem lehet bűnöm, hogy nem szeretem s hogy mást szeretek. Isten vele, ha néha gondol reám, jusson eszébe, hogy mindig jóbarátja vagyok. Berta. 111. Édes barátom! Talán megbocsát, hogy a levelének bánatosan szemrehányó hangja után ezt a megszólítást merem használni. Igaza van, édes barátom, én megsértettem, talán ki is kacagtam magát, de higyje el, ma újra ott heverek a lábainál s könnyeimmel áztatom hideg, búcsúzó sorait, mint egy bűnbánó Magdolna s esedezem a bocsánatért, hiszen ha van magában egy kis emberi, — pedig nagyon sok van, — úgy meg fog bocsátani a maga Bertájának, akinek arcát nem is olyan régen csókjaival haimozta el s aki még nia is ebben a sivár hidegségben csupán a maga nevének édes-bus melegével éldegél. Higyje el édes Bélám, nem csupán frázis, ha azt irom, hogy a világ csak hangulat. S ha én nem tudok hűséges lenni, bizonyára nem az maga sem. Ne tagadja, hogy sokszor magát is megszállta a mámor s olyankor elfelejtett engem, mert a világ csak hangulat. S hogyan tagadhatnám én, hogy egy pillanatra szebbnek, jobbnak tartottam mást, mint magát s olyankor nem tudtam gyűlölet és harag néikül magára néznh S midőn elszállt a vak illúzió, újra visszatértem volna hűséges Bélámhoz, de ő már elhagyott, mert ami neki szabad, nem szabad nekem. Azt mondhatja édes Bélám, hogy ez is hangulat. Nem akarom tagadni, lehet, hogy az. Mikor levelét megkaptam, nem éreztem semmi fájdalmat, felnyitottam az Íróasztalom fiókját, hogy azt is odategyem a többi mellé s egyszerre valami átható illat szállt felém, sorra vettem kedves leveleit az elsőtől az utolsóig s elolvastam mind. A végén aztán újra ereztem azt a fájdalmat, amit érzek most is, mikor e sorokat irom. Tudja-e tagadni Béla, hogy álmatlan éjszakákon minden gondolatában benne volt a nevem, sokszor úgy érezte, mintha én ölelném, önfeledten csókolgatta azt az arcképet, amelyet — tudja-e tagadni? — ma is a tárcájában visel. Ha tudja tagadni, úgy Isten vele, különben, esdve, fájó szívvel várja Berta.
