Északkelet, 1911. március (3. évfolyam, 29–54. szám)
1911-03-16 / 42. szám
Szatmárnémeti 1911. ÉSZAKKELET 3. oldal. TÁJÉKOZTATÓ : Megjegyzem az összes áruk legújabb fazonban gyönyörű festéssel és aranyozással 6 db kávés-teás vagy mókás csak 6 K — f 6 drb sörös, vizes, vagy boros- vizes pohár kristály üveg csak 72 fill. 6 „ étkező csak — — 16 „ — f készlet csak — — - 5K-f boros pohár kristály üveg csak 54 „ 6 pár kávés vagy teás csésze csak 2 „ 40 f 1 db likőr vagy konyak készlét csak 1 „ 50 f Vidéki postacsomagolás 50 „ Tisztelettel Győry Károly. Bámulatos az a sok újdonság, ami Győry üveg-üzletébe érkezett. Az árak feltűnően olcsók. log, mondjuk tüntető mulasztás zavarta meg Márcrus Idusán. Kinos a dolog azért, mert Március 15-ike olyan ünnepe a magyarnak, amely akkor igazán ünnep, ha azon a nemzet apraja-nagyja legalább egy napra visszagondol a nagy, a dicső Március Idusára; mulasztás azért, mert a tüntető elmaradásnak minden lehet az oka, csak a hivatalos elfoglaltság nem. Miről is van szó ? A hivatalos város tüntetőleg távol maradt a március ti- zenötödiki ünnepekről. Önkéntelenül előtérbe tolul a kérdés, hogy e távol maradásnak mi az oka? Hiszen nem is "olyan nagyon régen ott láttuk ez ünnepen az egész városi tisztikart, élén a polgármesterrel? Azóta talán más a véleménye a tisztikarnak a Márciusi nagy napokról ? Vagy talán az a magyarázat fedi a tényt, hogy akkor, amidőn a tisztikar együtt ünnepelt a polgársággal, a főispán függetlenségi párti volt! Mindenesetre kínosan érint a dolog s nagyon szeret- nők azt meg nem történtnek tekinteni. Havid Ödön műtermét Budapestről áthelyezte. Szatmár, Kazinczy-utca 15 szám. Műfogak, aranykoronák, csapos fogak, amerikai hídmunkákat jutányosán készit Telefon 258. Harcok Mexikóban. Newyork, márc. 14. A „Newyork Héráid“ Mexikó városból magánjelentést kapott, amely szerint tegnap délelőtt Vera Cruz városban lázadás tört ki. Egy amerikait megöltek, hat rendőrhivatalnokot megsebesítettek. A börtönből, amelynek kapuit kinyitották, hetven fogoly eltűnt. A kikötőben lévő hadihajók és tengerészet támogatják a polgári s katonai hatéságokat. A francia erdekeket egy francia hadihajó fogja megvédelmezni. A színház. A szabadság ünnepét ünnepelte ma a színház. A város apraja-nagyja ott volt ma és együtt örvendett mindenki a nagy nap emlékének melegénél. Délután az Ócskay brigadérost adták Mátray Lajos tanár szabadság ünnepén c. prologjával. Az elmésen összeállított és hatásosan megirt és előadott képsorozat igen tetszett. A szabadscgharc egyes megrázó és jelentősebb, |lelkesitő mo- zanatai vonultak fel előttünk a prológusban. Az Ocskay brigadéros előadása közepes volt, de a főkép gyermekekből álló közönség tet- szőleg és zajosan tapsolgatott. Este az Aranylakadalom jött zsúfolt ház előtt. Az előadás határozottan jó volt és nem lehet ránk mondani, hogy azért dicsérünk, mert a lelkes ember gyomra mindent megemészt. Nem Főképen ki kell emelnünk Mátray Krausz bácsiját, melyért sok és jól megérdemelt tapsot, sőt vastapsot is kapott. Jók voltak Vidor, Zöldy és mindenki. Sőt a közönség is jó volt. Heti műsor : Csütörtökön „Kuruzsló“ (C. bérlet) Pénteken „Bob herceg“ (A. bérlet) Szombaton „Tiszturak a zárdában“ (B.) Vasárnap d. u. „Czigányszerelem“ este „Ingyenélők“. TÁVIRATOK. — Saját tudósítónktól. — A miniszterelnök Bécsben. Bécs, rnérc. 15.1 Hazai Samu honvédelmi miniszter ma délelőtt ismét tanácskozott Georgi osztrák honvédelmi miniszterrel a katonai büntető prrendtartás ügyében. Megegyezés, úgy látszik, most sem jött létre, mert a hét végére Bécsbe várják Khuen-Héderváry ministzter- elnököt. A kormányelnök tárgyalni fog a közös és az osztrák miniszterekkel és azután! külön kihallgatáson jelenik meg a király előtt. A két kormánynak az a szándéka, hogy most már végleges döntést hozzon a büntető perrendtartás nyelvére vonatkozólag. Hazai Samu honvédelmi miniszter ma délután tér vissza Budapestre. Nyilttér*) Még egyszer Dénes (Grosz) Sándor. Egy becsiiletbiróság története és egy kis jeliemrajz. Ez év január közepe táján egy cikket irtani a „Szatmár és Vidékéiben arról, hogy a színházi zenekar még három hangszerrel volna kibővitendő. Javaslatomat a szinügyi bizottság elfogadta és belevette a Heves Bélával kötött uj szerződésbe is. Dénes Sándor, ki saját beismerése sze- I rint zenei analfabéta, ezen rettentően felháborodott. Miért? Azért mert a színigazgató is felháborodott. Ketten kiadták a jelszót, hogy boszut kell állni rajtam a miért a színigazgatónak ilyen kellemetlenséget okoztam! * I *) E rovatban közlöttekért nem felelős I a szerkesztő. Február elején a színtársulat egy tagja a színpadról durva sértést követett el ellenem cikkem miatt. Most látni, hogy ez már Dénes Sándor műve volt. Mikor a szatmári újságírók az engem ért inzultust magukévá tették és egyhangú állásfoglalással úgy a színigazgatót, mint a színészt nyilvános bocsánatkérésre szorították, egyedül Dénes Sándor állt a színigazgató pártjára és vele együtt tovább szervezte a maffiát, amely mindazok üldözésére irányult, akik nem pendülnek velük egy húron és pedig kívülem Seress Imre a „Szamos“ főszerkesztője ellen, akit Dénes Sándor akkor (persze a háta mögött) szintén legazemberezett. Persze aztán, szokása szerint apja, anyja üdvösségére eskü- dözve, ezt is lehazudta, mikor felelősségre vonták. Febr. 28-án engem gazemberezett le azért, mert feleségem egy este a „Szamos“ jegyével a színházban volt. Mert Dénes Sándornak az a szokása, hogy aki neki nem tetszik, azt (a háta mögött) mindjárt legaz- emberezi, valószínűleg abban a meggyőződésben, hogy őt mint a „Szamos“ felelős szerkesztőjét ez a jog megilleti. Ha felelősségre vonják, akkor aztán következik az obiigát apja anyjára való esküdözés. Mert még gyávább ez az alak, mint a milyen nyomorék. Én tudvalevő, felelősségre vontam Dénes Sándort, mikor febr. 28.-án találkoztam vele, de ő megrémült, hogy egy pofonnal agyonütöm és egy véletlenül arra jövő hölgyismerősének szoknyája mögé bújva elszelelt. Este aztán a kávéházban megjött a bátorsága s még ő kért elégtételt tőlem, hogy „mikor egy hölgygyei sétált“ én megtámadtam (a mi persze hazugság) viszont apja, anyjára esküdött, hogy engem soha életében meg nem bántott. Két nap múlva, mikor megbizottaim kiderítették Dénes Sándorról, hogy mindenben hazudott és ezt az ő megbizottai- val együtt írásba is foglalták, kénytelen voltam az ügyben becsűletbiróságot kérni, hogy az állapítsa meg Dénes Sándorra nézve a gyáva viselkedést. A becsületbiróság tagjai lettek részemről Mátray Lajos tanár és Ferenc Ágoston tanácsnok, Dénes részéről Tankóczy Gyula főkapitány és dr. Shik Elemér urak. A nevezetteknek a szabályok értelmé- ban 24 óra alatt összeülni, a következő 24 órában elnököt választani, aztán az ügyben a legrövidebb idő alatt ítéletet hozni lett volna kötelességük. E helyett azonban az történt, hogy Tankóczy Gyula főkapitány, aki a becsületbiróság összehívására fel lett kérve egy álló hétig nem tett ez ügyben semmit s igy az elposványosodott. Időközben Dénes Sándor Budapestre utazott, hogy ott ellenem valami diffamáló dolgot szaglászszon ki s azt esetleg a becsületbiróság elé hurcolhassa. Persze nem talált semmit, mert nekem nincsenek becsületbe vágó viselt dolgaim. Ellenben ravaszul kieszelte azt, hogy a becsületbiróság ne csináljon semmit, arra számítva, hogy a rá nézve rettenetes következményekkel fenyegető ügy majd szépen elalszik. Én azonban átláttam a terven és a be- csületbiróságot nyolc nap múlva felmentve elvállalt kötelessége alól, az ügyet a büntető
