Északkelet, 1911. március (3. évfolyam, 29–54. szám)

1911-03-08 / 35. szám

északkelet Szatmárnémeti, 1911. 2. oldal. Uj!-terme! Uj ln deinem Lager ist Oesterreich-; tói jognak, mert attól fél, hogy nem lenne eléggé intelligens a parlament. Masaryh el­Köztisziaság. Ungarn igy korrigálta meg a költőt a hadsereg egységéről szóló socíológiai fejtegetésében, midőn kijelentette, hogy „a hadsereg szelleme azt követeli, hogy a rész az egészhez illeszkedjék, ez a hadsereg egységének alapja.“ Hoch, hoch, hoch! Vagy hah, hah, hah ! , . . Hát kedves jámbor magyarom, a ki fokosod nyelére támaszkodva né­zed, hogy filozofálnak a nagyurak, értsd meg jól e prófétálást ... Tu­dod, hogy mi ez magyarul ? Egy kis kóstoló a régen szájtátva áhított kato­nai követelésekből. Csak várd a — katonai engedményeket: a magyar ve­zényszót, a jelvényt stb. Csak — várd. Baj van már akkor, mikor a ka­tona filozofál. Ez ugyan egészen stil- szerii a Khuen-féle filozófiai-nyelvé­szeti politikai korszakban. Tudod : mi ez a Schőnaich-féle sociológia? A hitvány osztrák neveletlensé­gek, vérforraló rugdalások után egy — méla czappenstreich, egy megható — lefuvás. A hadsereg iránt éleszt­getett reményeid felett egy „circum- dederunt“ . . . A százmilliókért elég szép anda­lító finálé . . . Ez adja meg a katonai követe­lések — alaphangját. SZÉLJEGYZETE IC. MINDENESETRE érdekes eredményre jutunk, ha Tisza Istvánnak a delegatióban s Masaryh osztrák delegátusnak a reform klub­ban elmondott beszédét összehasonlítjuk. A nagy államférfiu delegatiós beszédében ki­tért az általános választói jogra is s a de­mokratát csak politikai jelszónak nevezte, ellenben az aristokratiát isteníti, amely aris- tokratia pedig nem más Masaryh szerint, mint egy szellemi, gazdasági és culturalis zhetto, a melyben a sárga foltos kaftánt az érdemdús frakk helyettesit. Tisza ellene van a demokratának s ezzel az általános válasz­lenben a demokrátiát nagy szellemi értéknek, egy tudományosan megalapozott világnézet­nek tekinti, a mely a haladás s teljes sza­badság felé vezet. A demokratának azonban alfája és ómegája az általános választói jog. Tisza tehát amikor az általános választói jogtól fél, tulajdonképen a szabadságtól fél. s attól fél, hogy a születési előjogokat él­vező érdemdús aristokrátia elveszti a min­denhatóságát. Csakhogy a könnyen feledé­keny Tisza elfeledi azt, hogy ma már csak megtűrt dolog az Isten kegyelméből való jog, ma már csak hagyomány a bűvös va- rázstüz, a mely az arisztokratát körülveszi, elfeledi azt, hogy a születés, a vagyon, az iskolai bizonyítvány mindig még nem jelent intelligentiát is. Magyarországon ma már csak egy dolog segíthet, a politikai emancipáció. A feudális anarchiából át kell térni Magyar- országnak a capitalizmusra. Ez azonban ne­hezen fog menni, mert sok a Tiszánk, na­gyon sok az arístokratánk s hiányzik az intelligenciából a politikai öntudat, holott a politikai öntudat az igazi hatalom. * EGYIK hciybGi laptársunk a napokban dicsériádát zengett Hieronymi kereskedelmi miniszternek abból az alkalomból, hogy a miniszter szaktanácskodást tartott a kisipar fejlesztése érdekében, és laptársunk gúnyo­san jegyezte meg, hogy a koalíciós kormány semmit sem tett a kisipar fellendítésére. Bizonyára elkerülték cikkíró figyelmét a kereskedelmi minisztériumnak minden évben megjelenni szokott statisztikai évkönyvei, mert ha azokban lapozgatott volna, cikkét talán meg sem írja. Az évkönyvekből ugyan­is szembe ötlően kitűnik, hogy mig az 1907. év előtti kormányok a kisipar támogatására évenként csak 50—60.000 koronát fordítot­tak, addig a koalíciós kormány az 1907. év­ben 1.810.572 korona és a többi években még nagyobb segélyben részesítette a kis­ipart, részben pénz segítséggel, részben gé­pekkel és munka eszközökkel. Ezenkívül az ország háziiparának fejlesztésére évenként 560.000 korona segélyt engedélyezett szintén gép és munkaeszközökben. Igen örülnénk, ha a munka jegyében született kormány még többet áldozna e célra, de attól tartunk, hogy Montecucoli kiszívta már minden csepp vérét s nekünk csak a száraz csontok maradnak. A tél elmúlt s a tavaszi meleg felelvasztotta az utcák sarát. Bármerre járunk, tisztátalanságot látunk az ut­cákon. Tisztátalanok a kövezetek, de főleg tisztátalanok a folyárak. Ezek­ben ott van a tavaly őszi sár, esetleg magában rejtve a kolera és más jár­ványos betegségek ciráit. A tisztítás munkáját egy pár főutcát kivéve, nem látjuk sehol, már pedig ezen hamar és gyorsan túl kellene esni. Nem sza­bad engedni, hogy a csirák lábra kap­janak és megfertőztessék a várost. Lehet, hogy minden óvó intézke­dés megtétele esetében is elő áll va­lami járvány, amely mint a műit év­ben is rendkívüli intézkedéseket kíván, de az ebből származó felelősség elvi­selése könnyű akkor, ha a hatóság megtette kötelességét. Éppen azért nem tudjuk eléggé figyelmébe ajánlani a városi hatóság­nak az utcák kitisztításának gyors ke­resztül vitelét és az udvarok tisztán­tartásának ellenőrzését. Nem akkor kel! ezeket tenni a mikor már késő, hanem preventív intézkedéseket kell végezni. És ha erre, mint rendesen, most is az a felelet, hogy az utkaparók ezt a munkát nem kepesek elvégezni, a város lakóinak is van erre egy vá­lasza, amely abból áll, hogy fogadni kell annyi embert, amennyi ezt gyor­san elvégezni képes. Mindenre áldoz ez a város na­gyon sokat, főleg a népnevelés és közoktatás veszi igénybe anyagi erő­inek egy jó részét. Szabad-é az isko­lába jáió gyermekeket olyan helyzetbe hozni, mint tavaly voltak, amikor hó­napokon át zárva voltak az iskolák és igy kellett bezárni az iskola évet is. Szabad-é a város lakóit is járvány­tól való félelem nyomasztó hatása alatt tartani csak azért, mert nincs eiég utkaparó. Munkára tehát késedelem nélkül. A hó és jég alól kikerült sarat hala­déktalanul össze kell gyűjteni a város egész területén és ki kell hordozni a városból. A folyárokat pedig azután is folyton tisztán kell tartani az egész városban, mert nem tudni, hogy hon­Hasznos ajándéktárgyak! Alpaca es bntaniai ezüstből. Evőesz­közök. Francia bronz, bőr és faáruk­___ ból, gyermekjáték újdonságok, szoba to rna, hinta, sport, vadászat és yivó felszerelésekből, gyermek kocsik es székek, mindenféle kosár áruk, papír, munka és utikosarak, bőröndök, berendezett nesseserek, manicürök és mindenféle utazási cikkek. Villanylámpa, gyújtók, onborotvaio Szatmár, Deák-tér 8. sz. (Gillyén-ház.) Telefon-szám 296 készülékek

Next

/
Thumbnails
Contents