Északkelet, 1911. március (3. évfolyam, 29–54. szám)
1911-03-29 / 52. szám
2. oldal. ÉSZAKKELET Szatmárnémeti, 191 1. MJ Somlya*y próba-terme! Ujj könnyen a domíniumok, de egy kis báróság, királyi, udvari, titkos és egyéb tanácsadó méltóság akad és bölcs csá- szárok-alapitotta rendjel is jut itt-ott igaz alattvalói hűségek és a császári írón erősitgetése körül végzett buzgól- kodások honorálására. Hát ne csüggedjünk, még mindig érdemes okosan lenni lojálisnak. De nem erről akarunk szólani. Azzal már régen tisztában lehetünk, hogy minden tiz szinbecsiiletes és a puritánizmustól csöpögő magyar közül kilenc bármely pillanatban, olcsón, de okvetlen megvásárolható szálhős, és azt is megtanulhattuk régen, hogy amily köny- nyen hevülünk és rohanunk hangzatos jelszavak és „elvek“ után, éppen olyan könnyen lóvá is lehet tenni bennünket. Ezeket mindannyian érezzük, tudjuk, csak kevesen merjük ki is mondani. Ellenben vannak újabb bajok is a régiekhez. Eddig úgy volt, hogy a nemzetet alkotó milliók sorsát pár ezer vezető és nehány vezér intézte, akiknek vezérlete alatt a nép, vagy ha úgy tetszik, a nemzet pártokra oszolva, legalább egy részéken, eszményi célokért is küzdött. Ezek az eszményi célok aetak lelket, nemesebb, magasabbrendü tartalmat a kisemberek gondterhes életének; ezek tartották össze a nemzeti célok kiküzdésére a százezreket, és tettek hőssé sok nyomorúságos, névtelen polgárt, aki szilárdan, becsülettel küzdött elvei mellett a kisértések, Ígéretek, csábítások ellenére. De most a kunyhókban reménytelen némaság fojtó csendje ül. A műhelyekben nem világit a hit; legendás remények helyet a csalódások-szülte vészes morajlás hangját veszi szárnyára a szél. Mi történt? Semmi. Csak a nemzetben meghalt egy hit. Kimúlt egy illúzió. Elhunyt a reménység : a más jövő reménye. És a fórumon kiabáló, szónokoló, pózoló, Ígérgető, hazudozó és nagyképüsködő generálisokban, és a buta közömbösségben utánuk tóduló ágyutöltelékekben nem lát már se hősöket, se mártírokat, se apostolokat, semmit, csak — egy nagy, egy szomorú álarcosbál megsiratni való komédiásait. a .ns“ Első szatmári általános kereskedelmi tudakozó intézet. Petőfi-u. 17. sz. Telefon-sz.: 310. Már nem uj vállalat, amennyiben széleskörű összeköttetései révén nyolc megyéből a kereskedők és iparosok hitelképessége és vagyoni állapota felől azonnali informa- tiókkal is szolgálhat. — Ne tessék tehát addig üzletet kötni, mig az informatiót nem szerzi be. egyszer úgy megszeretünk. Olyan nehéz belenyugodni abba, hogy akit eddig mindenünknek tudtunk, képzeltünk — az senki ránk nézve. — De hátha nem is bizonyos az még. — Bár ne volna bizonyos, de hiszeu ha más nem mondta volna is, az én szivem volt|az első,-mely megérezte, megtudta, hogy csalódtam Ilonkában. Csak játék voltam én is, megunt, most már nem kellek. Nem tudom elhinni, hogy ő ne szeretett volna, ha csak ideig-óráig is. Hiszen együtt nevettünk együtt sirtunk; sok aranyos.óra emléke fűzte össze a lelkünket. Egy-egy táncmulatság Istenem ! Nem akartam hinni, hogy valóság a boldogságom, azt hittem, csak egy édes álom, melyért reszkettem, hogy mikor tűnik el s én egyedül maradok kifosztott, üres szivemmel...Táncoltunk, az édes zene behízelegte magát a lelkűnkbe, a szivünkbe, éreztük mint ébred szivünkben forró szereEGYHAZ és ISKOLA. Dr. Erőss Lajos püspök temetése. Régen látott Debrecen olyan temetést, mint az Erőss Lajosé volt tegnap délelőtt. Valóságos nyári meleg nap tűzött le Debreczen homokos talajára, mintha be akarta volna fűteni az egész várost. A temetés d. e. 10 órakor pontban kezdődött. A kollégium gyásszal bevont díszterméből lehozták a koporsót az udvarra, s ott ravatalra helyezték. Itt csakis a főisk. énekkar zengett egy éneket. A ravatal mellett ült a gyászoló család s az egyház előkelő notabilitásai. Ott voltak gróf Dégenfeld József főgondnok, gróf Tisza István dunántúli, Dókus Ernő* tiszáninneni főgondnokok, Antal Gábor püspök, Domahidy Elemér, Csaba Adorján, dr. Falussi Árpád, György Endre, Mezőssy Gusztáv, Gencsi Albert, Fekete Márton, a tiszántúli 14 esperes, Révész Kálmán kassai esperes és a lelkészes nagy serege. Városunkból jelen voltak: Biki Károly esperes, dr. Kovács István és Kovács Lajos lelkészek, Helmeczy József, Böszörményi Emil, Bakcsy Gergely, Bőd Sándor, Regéczi Sándor, Mátray Lajos, Váczy Ferenc, Demjénné Molnár Ilona, Poszvék Irén, Bakcsy Labdaütő-Racuettek. Slasinger labdák. Kör és közép hálók. Halászati különlegességek. Mindenféle sport és tavaszi gyermekjátékok. Kerti bútorok, hinták. Utibőröndök, casetta kofferek, berendezett neseserek, úti pleédek, kosarak, gyermek kocsi és székek, solingeni kertészeti kések, ollók Deáktér 8. Gillyén-ház. Telephon 296. sz. lem...Néztem ragyogó szemét, kipirult arcát, szerettem nagyon . .. S most mind ennek vége. Elhallgatott a férfi s a szemét elhomályosította a köny .. Nézett tovább a tüzbe. A leány szeméből is megredt a könny s elkezdett zokogni... A férfi vigasztalni kezdte, odasajolt hozzá, simogatta, puha kis kezeit. Ne sírj kis Katám, hiszen azért nem pusztul el a világ, van még leány talán más is a világon — mondta erőltetett mosolygással. A kis Kata feje odahanyatlott lassan Jenő vállára s könnyek közt susogta: — Szeress engem is egy kicsikét. Jenő letörölte a kis Kata könnyes szemeit s vo- nagló kis ajkát megcsókolta egy ébredő szerelem melegségével. F. E. Lawn-tennis teljes felszerelés. gyermekjátékok. Kerti bútorok, hinták. Utibőröndi rak, gyermek kocsi és székek, solingeni kertészeti késen, uhuk Ragályinál o ©
