Északkelet, 1911. március (3. évfolyam, 29–54. szám)

1911-03-25 / 50. szám

2. oldal. ÉSZAKKELET Szatmárnémeti, 1911. UH Somlyay próba-terme! W kálizmus fekete apostolai egyként meg- nyergelni óhajtanák a jó, jámbor, tü­relmes magyar népet. És ha nem volnának ez erőlkö­déseknek oly elszomorító eredményei, tünetei, szinte mulatságos lenne, úgy távolról nézve, az a farsangi népbo- londitás, amely a jóravaló magyar né­pet józan eszéből kizavarni, szélhá­mos kóklerek balekjévé tenni igyek­szik. Mint ahogy ma már a szőlőtől a prumpliig minden növénynek meg­van a maga növényi, állati ellensége, penésze, gombája, tetve, épen úgy a nemzet minden rétegének, társadalmi csoportjának „boldogitására“ jut va­lamiféle cégéres vállalat, amelyik fúrja töri magát a mi népünk lelkének be- hálózása felé s egyidejűleg természe­tesen a zsebe irányában is nyújto­gatja ragadós csápjait. Mert mindaz a sok jelszó, hang­zatos frázis, ami egyebütt talán egy­két komoly igazságot is rejt magában, nálunk nem egyéb, mint madárlép. Amivel tollon kelt ragasztani a jám­bor parasztot és a tapasztalatlan kis­polgárt. Mivelhogy, ha lépen ragad, hűséges pontossággal fizeti a heti ha­tosokat és a havi 1 koronákat. Úgy a vörösek, mint a feketék mindent üd­vözítő, népboldogitó kasszájába. Es ez a fő. Azaz hogy nemcsak ez, de az is, hogy a szélhámos dikciózáson kívül máshoz nem értő facér iparos­legények, a tisztességes munkától ir­tózó, kétes jellemű „urak“, és sötét­ben nevelt lelkű, jezsuita gondolko- zásu nagyurak „népség-katonasága“ legyenek, aküe rámutathatnak: ime a tábor. A „nép“, a „nemzet“, amely mögöttünk áll, és követeli, amit mi j követelünk. Igen, ez a nép, ez a táéor, amely a vörös hazátlanság és a fekete reak­ció utcalovagjai után bolondul, olyan ő is, mint a vezetői. Azaz mégse olyan, mert jobb. Csak együgyü, tapasztalat­len és naiv. És azt hiszi, hogy ha pár ezeren összeverődik egy szociálista népgyűlésen, vagy a szentkasszába befizetett nehány ezér koronát, ő a mindent eltipró nép. Oh nem. Csak a"minden gonosz­ságra vállalkozó, mért létét erre ala­pitó népbolonditó bandák félrevezetett, szánalomraméltó balekserege. szatmári általános s, akis Ilii U kereskedelmi tudakozó intézet. Petőfi-u. 17. sz. Telefon sz.: 310. Már nem uj vállalat, amennyiben széleskörű összeköttetései révén nyolc megyéből a ke­reskedők és iparosok hitelképessége és vagyoni állapota felől azonnali informa- tiókkal is szolgálhat. — Ne tessék tehát addig üzletet kötni, mig az informatiót nem szerzi be.' A SZÍNHÁZ. Heti műsor : Szombaton d. u. „Luxemburg grófja“, este „Taifun“ Bsz. Felemelt helyárak Hege­dűs Gyula vendégjátéka. Vasárnap d. u. „Aranylakadalom“ este „A kis cukros“ Bsz. felemelt helyárak Hege­dűs Gyula vendégjátéka. azután is egy hétig, csakhogy éppen beszél­tem vele. Különben is egy dragonyos fő­hadnagy udvarolt neki. De mikor láttam, hogy megkülönböztet, hogy amikor a dra- gonyosnak csak alig, azt is hidegen válaszol a szavaira, mig nekem jókedvűen, szívesen felel: felbátorodtam. Ettől kezdve folyton vele voltam, vele sétáltam, eeyütt tenniszeztüuk, együtt tettük a kirándulásokat, szóval mindig együtt vol­tunk. Egy hét múlva bevallottuk egymásnak a szerelmünket! Nemcsak én, hanem ó is bevallotta, hogy szeret! Óh, mily boldog voltam s mily hamar röpült el aa az egypár hét- Mikor elváltunk — milyen fájdalmas búcsú volt az! — megcsókoltam a kezét s megígérte, hogy egy hét múlva felmegyek Pestre s megkkrem a kezét! Szeretem, ő is szeret. Egymáséinak kell lennünk! Mikor elhallgatott, rágyújtott újra egy cigarettára s leste a szavaimat. Először gondolkoztam egy kicsit, az­után megszólaltam. — Engedd meg barátom, hogy egy kis történettel adjam meg a feleletet. — Kérlek Ahogy tetszik ! Belekezdtem tehát, — Tudod, hogy tavaly én is Tátra- házán nyaraltam s éppen én ajánlottam ne­ked. Tavalyi élményeim közül azonban nem mondtam el neked egyet, Azt, hogy én is szerelmes voltam, mint te. Őrültül, szivem egész hevével. Látóé, én is tartózkodó vol­tam eleinte, én is csak egy hét múlva is­mertem meg. S akkor is sokáig kerültem. De amikor láttam, hogy épben ő az, aki I érdeklődik irántam, hogy megkülönböztet a többitől, hogy az én virágjaimat tűzi fel, hogy velem beszél legszívesebben: bele­bolondultam s én is úgy jártam, mint te. Egy hét múlva bevallottuk egymásnak sze­relmünket. Értsd meg te is: kölcsönösen! Szerelmünk ezután czak fokozódott, mélyebb lett. Megígértem neki, hogg felesé­gül veszem. Kár, hogy az apja nem volt ott, mindjárt megkértem volna. így azonban el kellett halasztanom addig, amig a fürdőből hazatérnek Pestre. Mikor tehát elváltunk s i én hazajöttem, csak három napig voltam idehaza. A negyediken Pestre utaztam, meg­kérni a leány kezét. Mikor viszontláttam, kitötő örömmel üdvöztem. Ö csak hidegen fogadta. S mikor előhoztam neki a szerelmünket s azt, hogy meg fogom kérni a kezét, fagyos kacajjal kiáltott fel: — Kis bolond, hát mit gondol ? Ko- ‘ molynak vette azt a fürdői idillt ? Hiszen az hozzátartozik a fürdői jómulatáshoz! És maga komolynak vette ? Én szédültem, nem akartam hinni ezt a fájdalmas csalódást, mely minden tervemet, jövőmet, boldogságomat, igazi szerelmemet tönkrezuzta és ő . . . ő kacagott! . . . Ez a leány Szentgróthy Lili volt, Szent- gróthy Ferenc miniszteri osztálytanácsos leánya. Nagy Jenő Hasznos ajándéktárgyak! Alpaca és britaniai ezüstből. Evőesz­közök. Francia bronz, bőr és faáruk­ból, gyermekjáték újdonságok, szoba torna, hinta, sport, vadászat és vívó felszerelésekből, gyermek kocsik es székek, mindenféle kosár áruk, papír, munka és utikosarak, bőröndök, berendezett nesseserek, manicürök és mindenféle utazási cikkek. Villanylámpa, gyújtók, önborotváló készülékek Ragályinál, Szatmár, Deák-tér 8. sz. (Gillyén-ház.) Telefon-szám 296

Next

/
Thumbnails
Contents