Északkelet, 1911. február (3. évfolyam, 6–28. szám)

1911-02-09 / 12. szám

111. évfolyam. 12-ik szám. Szatmárnémeti, 1911. február 9. Csütörtök. FÜGGETLEN POLITIKA^ NAPILAP. SZATMÁRVÁRMEGYE ÉS SZATMÁR VÁROS FÜGGEfLENSÉGT PÁRTJAINAK HIVATALOS LAPJA. Előfizetési árak: Helyben: Egész évre 12 K, fél évre 6 K, negyed évre 3 K Vidéken: „ ,16», .8. „ »4, Egy szám ára 4 fillér. Mindennemű dijak e lap kiadóhivatalába küldendők. Felelős szerkesztő: Dr. V E R É C Z Y ERNŐ. Főmunkatársak: Dr. BARTHA JÓZSEF. Dr. B1KY ANDOR. Laptulajdonos és kiadó: az ÉSZAKKELETI KÖNYVNYOMDA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár-Németi, Kazinczy-u. 18. (Zárdával szemben). Telefon-sz.: 284. Nyilttér sora 20 fillér. Hirdetések a legjutányosabb árért közöltetnek Uj theoria. (V.) Hétfőn kedvelt miniszter­elnökünk uj theoriát állított be a ma­gyar képviselőházba! A theoria ked­venc segítő eszköze lehet a minden­kori kormánynak, mert hiszen nem csekélyebb s következményeiben nem kisebb theoriát alkotott meg a minisz­terelnök ur, mint azt, hogy a képvi­selőnek nincs joga megbírálni pl. a horvát kormány dolgait, amit aztán tovább fűzve, majd meg lehet vonni minden képviselőtől a szót azért mert pl. valamelyik minisztert kifogásol, vagy szót emel valamelyik javaslat ellen. Ez a theoria feleslegessé tesz minden házszabályreviziót, mert hi­szen a miniszterelnök ur theoriája szerint minden olyan esetben, a mi­dőn egy képviselő valakit, vagy vala­mit bírálni mer, az elnök egyszerűen megvonhatja aszót, azért mert a képvise­lőnek nincs joga bírálatot mondani valaki felől vagy valami felett. A theoria uj s minden esetre ér­dekes. Hiszen nem csekélyebb dolog­ról van szó, mint a képviselői jog­nak konfliscálásáról. A képviselőnek nem csak joga, de egyenesen köteles­sége az, hogy a mit a maga egyéni szempontjából károsnak tart, azt tá­madja s lehetőleg elejét vegye annak, hogy a szerinte káros események is­métlődjenek, hogy a szerinte, az or­szágra káros javaslat törvényerőre emelkedjék. Ezt tette Polonyi Dezső is akkor, a midőn egy, a horvát bánnak olyan tényét tette jogos kritika tár­gyává, a mi az alkotmányba ütközik. S mi volt erre a miniszterelnöki vá­lasz? Az, hogy a kritika jogosulat­lan azért, mert hiszen a képviselő­nek semmi köze ahhoz, hogy mit tesz a horvát bán! Majd legközelebb azzal fog elő- állani a kis kedvenc, hogy itt van egy javaslat, aki dicsérni akarja, az szól­jon hozzá, de ellene senkinek sem szabad beszélni, mert mi köze egy képviselőnek a miniszterelnök, vagy az egyes miniszterek javaslatához ? Nem de egyszerű s könnyű módja minden törvényjavaslat gyors letár- gyalásának és elfogadásának? Mi szükség van a ház szabályok szigorí­tására ? Elvégezte azt a miniszterelnök a Hétfőn felállított theoriájával! Ezzel a theoriával pl, a véderő javaslat 3 óra alatt törvénnyé lehet, mert hiszen ellene senki sem szólalhat fel, mel­lette pedig nem kell beszélni senki­nek sem, hiszen beszél eleget maga a javaslat! Perczel Dezső és Tisza István zsebkendő theoriája kis Miska a mos­tani theoriához képest! Mert hiszen e zsebkendő theora mellett addig, mig a zsebkendő meg nem jelent, lehetett beszélni a javaslat ellen is, mig az uj theoria szerint a javaslat elleni be­szédnek még a lehetősége is ki lenne zárva! A pactumok kora után úgy lát­szik a theoriák korszaka fog követ­kezni ! Lehet, hogy a miniszterelnök ur legközelebb azt a theoriát fogja felállítani, hogy miért kell a törvény- javaslatokat az országgyűlés elé vin­ni akkor, a mikor azt úgyis elfogja fogadni a többség? Miért az idő pa­zarlás? Mikor az eredmény úgyis csak ugyanaz lesz, hogy t. i. a „ja­vaslat általánosságban és részleteiben elfogadtatik!“ Jöhet egy másik theoria is, hogy t. i. nem kell össze sem hivni a par­lamentet (sajnos, ez a theoria nem alapnélküli) hiszen úgy is csak azt le­het megcsinálni, amit Ausztria akar, vagy megenged, ehez pedig igazán nem kell parlament, azt meg lehet csinálni rendeleti utón is. E theoria alapján könnyen el le­het majd érni azt a százados célt is, hogy Magyarország a birodalmi gyű­lésen gyakorolja szavazati jogát. Széljegyzetek. MEMORANDUMRÓL beszélnek a lapok, memorandum itt, memorandum ott. Ha az ország sebeinek meggyógyitásáról van szó, memorandumban van az orvosszer, ha ugyan­ezen sebek felszaggatását óhajtjuk, ismét csak memorandumot emlegetnek. Közben Khuenék szövik a terveket, le akarják venni a napirendről a hankjavaslatot és előhoza­kodnak a létszámemeléssel, a hadi költségek emelésével és minden elképzelhető emelés­sel. Most már nyilvánvaló, hogy a memo­randumok írása hiábavaló fáradtság és a ki­bontakozási kísérletek ismételgetése sohasem fogja elvezetni a politika hajóját a meg­egyezés révébe. Főképen azért, mert valójá­ban senki sem akarja a megegyezést. A mun­„Divat udvar“ Szatmármegye legnagyobb és legfényesebb áruháza külföldi mintára berendezve megnyílik 1911. márc. havában Kazinczy-u. 4.

Next

/
Thumbnails
Contents