Északkelet, 1911. február (3. évfolyam, 6–28. szám)
1911-02-02 / 7. szám
III. évfolyam. 7-ik szám. Szatmárnémeti, 1911. február 2. Csütörtök, FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. SZATMÁRVÁRMEGYE ÉS SZATMÁR VÁROS FÜGGETLENSÉGI PÁRTJAINAK HIVATALOS LAPJA. . J Előfizetési árak: Helyben: Égé. gjvre 12 K, fél évre 6 K, negyed évre 3 K Vidéken: „ ,16,, „ 8 „ „ „ 4 „ Egy szám ára 4 fillér. Mindennemű dijak e lap kiadóhivatalába küldendők. Bankvita. Felelős szerkesztő: Dr. VERÉCZY ERNŐ. Fömunkafársak: Dr. BARTHA JÓZSEF. Dr. BIKY ANDOR. Laptulajdonos és kiadó : az ÉSZAKKELETI KÖNYVNYOMDA. Szerkesztőség és kiaüonivatai: Szatmár-Németi, Kazinczy-u. 18. (Zárdával szemben). Teleíon-sz.: 284. Nyilttér sora 20 fillér. Hirdetések a legjutányosabb árért közöltetne (V.) Ritkán láttunk olyan magas színvonalon álló parlamenti vitát, mint a milyet az ellenzék most rendez a bankkérdés tárgyalásánál. Jól eső érzéssel tölti el az ember lelkét az a tudat, hogy a sokszor bántott, elki- csinylett ellenzék tud hivatásának magaslatán állani, tud olyan vitát rendezni, hogy majdnem minden felszólalás valóságos tanulmány, valóságos szakbeszéd! A beszédek, amelyek az ellenzék részéről elhangzanak minden kétséget kizárómódon bizonyítják azt, hogy az a sokszor emlegetett rázkód- tatás mesébe illő rege, majdnem minden komolyabb alapot nélkülöz. Hiszen tény az hogy minden önállósítás, minden önálló berendezkedés okoz rázkódtatásokat, de viszont ezek az átalakulási zavarok csak efemer életűek s az esetleges kár bőséges kárpótlást nyer az önálló berendezkedés után ipso jure beálló előnyökben. Hogy ne említsek mást, mint az önálló gazdasági berendezkedést. Az már igazán minden vitán felül áll, hogy nagy ipart önálló vámterület nélkül megteremteni lehetetlen hiszen egy kezdődő ipar, egy már Ausztrában teljesen kifejlődött iparral szemben a versenyt fel nem veheti közös vámterület mellett, mert hiszen Ausztria vám nélkül hozván be ipari termékeit, olcsóbban fogja tudni azt a piacra vinni, mint a mi zsenge, kezdet nehézségeivel küzdő iparunk. Emlékezünk nagyon jól, hogy midőn az önálló vámterület felállításáról volt szó, a kormánypárt azzal érvelt, hogy előbb az önálló bankot kell megteremteni, mert hiszen máskép Ausztria a piacra haitja papírjainkat, a kamatlábat megemeli s bennünket anyagi romásba dönt. Az ükkori ellenzék meghajolt ezen érv előtt s a mostani ellenzék is ezen az állásponton van akkor, amidőn az önálló bankot épen azért akarja feltétlen most megvalósítani, mert annak idején fel akarja állítani az önálló vámterületet s nem akarja azt, hogy majd akkor ismét a fenti érvvel vegyék el a küzdelem erejét. Az önálló bank tét * úgy tekintendő mint az önálló gazdasági berendezkedés alapja. Aki tehát nem akarja az önálló bankot, az nem akarja az önálló gazdasági berendezkedést, az Ausztriától való függetlenitést sem. A munkapárt igazán szánalmas vergődésben mindenáron azt akarja bizonyítani, hogy az önálló bank ilyen káros, olyan káros, valóságos csapás lenne magyarországra, azt azonban, elfelejti megmondani, hogy miért? Minden munkapárti felszólalásnak az a veleje, ahogy „elfogadom a közös bank felállítására irányuló javaslatot, azért, mert az önálló bank káros lenne az országra,“ de sehol a beszédekben nincs indokolva az, hogy hát miért is jó a közös és miért nem jó az önálló bank! Olvasunk olyan parlamenten kívül elhangzott, de természetesen a közös bank mellett elmondott beszédeket is, hogy az ellenzék a tévedés mezején mozog akkor, amikor a munkapártot azzal vádolja meg, hogy a választásokon nem a közös bankkal ment a küzdelembe? Hiszen a munkapárt minden tagja nyíltan megmondotta már a választás előtt, hogy ő a közös bank feltétlen hive. Hát bizony ez a parlamenten kívüli, védőbeszéd elmaradhatott volna s nem fedi a valóságot. Én nem olvastam egyetlen munkapárti proprammbeszédet sem, amelyben a jelölt ur ne követelte volna legalább a készfizetések felvételét. A ma tárgyalás alatt lévő javaslatban hol van a készfizetések felvétele? S követke- zetes-e az a munkapárt, amelyik a választóknak adott ígéret dacára az önálló bank, a készfizetések ellen van ? ! Széljegyzetek. JUSTH Gyula nagy beszédével foglalkozik ma a fővárosi napisajtó. Különösen sokat emlegetik a kormánypárti lapok a politikai tisztességről szóló tanítását a függetlenségi vezérnek. Ebből a sok-sok különféle véleményből egy nagyon szomorú tanulságot szűrhet le magának az olvasó; Magyar- országon nagyon sok ember nem tudja, hogy mi a tisztesség és éppen azok, akik másoknak magyarázzák a tisztesség fogalmát. Régi jó időkben, amikor még a derék Szent Ágoston képviselte a publicisztikát, lelkiismeretesebbek voltak a közvélemény irányitói és a meghatározatlan fogalmakat igy definiálták: ha nem mondom, tudom. Nagyot fordult a világ, ma már könnyű a meghatározás: ha nem tudom, mondom. Szegény tisztesség, — és még hozzá politikai 1 ^ * A BANKVITA folyik és a nép képviselői izzadnak a hazáért. El kell ismerni, hogy a bankjavaslat tárgyalása magas színvonalon álló beszédek sorozata, csak az a baj, hogy az ország közvéleményét a választás ,Divat Udvar“ %Táruháza Külföldi mintára berendezve megnyílik 1911. márc. havában Kazinczy-u. 4. sz.
