Északkelet, 1911. február (3. évfolyam, 6–28. szám)
1911-02-05 / 9. szám
2. oldal. ÉSZAKKELET Szatmárnémeti, 1911. TÁJÉKOZTATÓ: Mf gjegyzem az összes áiuk legújabb fazonban gyönyörű festéssel és aranyozással. 6 db kávés-teás vagy mókás csak 6 K — f 6 örb söiös, vizes, vagy boros- 6 vizes pohár kristály üveg csak 72 filí, 6 „ étkező csak — — 16 „ — „ készlet csak — — — 5K — f 6 boros pohár kristály üveg csak 54 „ 6 pár kávés vagy teás csésze csak 2 „ 40 „ 6 c!b ltikör vagy konyak készlet csak 1 „ 50 „ Vidéki postacsomagoiás 50 „ Tisztelettel Györy Károly. Eáir.ufsfoe az a sok újdonság, ami Győry ilvegf-üzEeféfce érkezett. Az árak feitiiitően clcsék. a mostani törvényjavaslat a paritás fentartására egyenesen kötelezi az osztrák magyar bankot. A helyzet hasonlított ahhoz, mint mikor a gratulálok serege jön az újdonsült anyához és sugárzó arccal kíván szerencsét: „gratulálunk kegyelmes Uram a pompás fiúhoz“, mondják a pénzügyministernek. A pénzügy- minister gyöngéd pirulással hárítja el az üdvözléseket és zavartan mosolyogva mondja: „No nem épen fiú, hanem leány!“ Az üdvözlők erre a a boldog apához a ministerelnökhöz tódulnak: „Szerencsét kívánunk mi-j niszter ur az újszülött bájos leányhoz !“ — No, no mondja némileg méltatlankodva a minisztelnök — nem leány az, hanem egy hatalmas fiú.“ A gratulálok most már zavarba jönnek, de ekkor szerencsére előlépnek a munkapárt tudós asszonyai és boldogságtól átszellemült arccal rebe- gik: „Kérem nincs a dologban semmi ellentmondás, mert ez az újszülött több a közönséges gyermeknél, ez egyszeriben fiú is, lány is.“ Nos én azt hiszem nem szorul bizonyításra, hogy ezen a ponton a több mindig kevesebb a kelleténél és eki egy személyben fiú is, lány is, az sem nem fiú, sem nem leány. Most aztán a konfúzió betetőzéséül előlép gróf Tisza István és az amúgy is tragikomikus eset egyenesen a komikumba fullad. Hasonlóvá lesz a hírhedt rózsahegyi esethez, — amikor a járásorvos, meg a körorvos azon vitatkoztak, hogy a folyóból kifogott hullának törzse férfié, vagy nőé, mig a Budapestről kiküldött szakértők megállapították, hogy sem az egyik, sem a másik, hanem egy, a vízben oszlásnak indult medvéuek a teteme. Ez bizony sem nem több, sem nem kevesebb a készfizetésnél, mondja Tisza, mert egyáltalán nem az. Hogy ezek után mégis miért fogadja e! Tisza István a törvényjavaslatot, annak is megadja a magyarázatát abban, hogy ő bízik a kormányban, tehát a bankvita miatt nem akar kormányválságot és a közös bank előnyeitől sem akarja az országot megfosztani. Ámde milyen messze van ez a választások során hangoztatott attól a büszke kijelentéstől, hogy a készfizetések dolgában további halogatást a munkapárt tűrni nem fog és milyen torony ellentét ez Tiszának azzal az állandóan hangoztatott programmjávat szemben, hogy a gazdasági kérdéseket nem szabad érzelmi, tehát bizalmi alapon kezelni. ______ Mi ndezek után pedig felmerül az a kérdés, mit akart Tisza István tulajdonképen azzat, hogy igy lebecsmérelje a pénzügyminiszter alkotását és egyben borsot törjön mindazoknak az orra alá, akik a javaslat védelmére szót emeltek. Úgy látszik Tisza elérkezettnek látja az időt arra, hogy feszegesse a csárdának ajtaját és tisztázza ezt a jó magyar kérdést, hogy ki hát a legény a csárdában? Ebből pedig a munka párton nem kicsi zavar keletkezhetik, mert Lukácsnak nem csak lent van pozíciója, hanem fent is, a munkapárt pedig a régi szabadelvű párt tanításai nyomán a szerint szeret igazodni, a hogyan fentről dirigálják. Széljegyzetek. POLITIKAI életünkben a közel múltban két jelszót, két irányitó, szabályozó intézményt sikerült megismernünk: egyik a leszerelés, másik a paktum. E két jelszó közül, amely valósággal intézménnyé vált, forog egész politikai életünk, mint a föld a nap körül. Minden küzdelem, melyet az ellenzék folytatott, e két szó valamelyikében nyert kifejezést. Minden, a nemzeti jogokért vívott küzdelem vége vagy a minden engedmény nélküli leszerelés, amely egyenlő a gyengeség tudatának érzetével, vagy a paktum, mélységes csendet néha zavarta meg egy i forró, szenvedélyes csók. Nem vettük észre, hogy a pusztaságon át egy medve köze eg felénk. A sivatag fehér fenevadja halkan, mesztelenül közelgett; egyszerre a leány sikolya riasztott fel az édes álmodásból, a medve mellettünk állott s reám készült rontani. A leány védőleg ugrott elém én szelíden elhárítottam s durva kőbaltámmal a vadállat feié tartottam, mikor ugrásra készült, irtózatos erővel sújtottam a fejére hogy megtantorodott. Akkor torkon ragadtam s az óriás nemsokára ott vergődött a hó- mezőn. A leány átölelt s úgy tetszett előttem, mintha az egész táj templom volna, a diadalmas, hatalmas ember temploma. Elhalgatott. Egy ideig némán nézett maga elé, azután folytott hangon mondta tövább. — A második élet ragyogó, áldott vidéken folyt le. Buja, haragos-zöld levelű fák forrás felé hajoltak, törzseikre felkuszott a fehérvirágu iszalag, gályáikról százával csüngött le a gránát, a füge és a banaán. A forrás mellett kényelmes barlangot alkotott a természet, amely fölé, mint a sátor, hajlott két narancsfa koronája. S én ott állottam a barlang előtt. Arcom izzadt volt a munkától, tétova tekintettel néztem körül. Hátulról hirtelen egy álmos szemű asszony borult a vállamra, hosszan, mosolyogva nézett a szemembe. Körül jártuk az oázist. Megosztottuk a legszebb gránátalmákat, fele az övé, fele az enyém. Gyors szökéssel egy oroszlán ugrott elő a szomszéd bozótból. Támadásra készen meresztette lábait. Az asszony felsikol- tott mellettem s vad futással a barlang felé tartott. Magam tétován állottam pár pillanatig, azután eszeveszett vad ugrásokkal én is utána futottam. S lestük a barlang legelrejtettebb zugában, mikor jön utánunk az oroszlán, lestük visszafojtott lélegzettel, szivdobogva. Kezemben ott szorongattam a hosszú, éles pengét, de éreztem, mozduini nem tudok, ha reánk tör a fenevad. Ismét elhallgatott, hosszú ideig gondolkozott. A másik három egykedvűen nézett rá, mintha nem is éidekelné őket a történet. Végre újra megszólal: — Sajátságos láncolata ez a tökéletességnek s a tökéletlenségnek. Amint fejlődik az anyag, úgy vész el a lélek. Milyen tökéletlen is a mi világunk. A villanylámpa hirtelen elaludt. Az ablakon bevilágított az erőtlen, sáppadt hajnali fény, mintha ő is érezné a matéria tö- c életességét s a lélek tökéletlenségét. Ül báli idényre kézelő és mellgom bokát, glacekeztyüket sí Ragályinál legújabb és legizlésesebb úri divat cikkeket u. m. frack és Smocking ingeket, mellényeket, nyakkendőket, kézelő és mellgombokat, glacekeztyüket stb. stb. legelőnyösebben beszerezhetjük Deáktér 8. Gillyén-ház. Telephon 296. ez.
