Északkelet, 1911. február (3. évfolyam, 6–28. szám)

1911-02-25 / 26. szám

4. oldal ÉSZAKKELET Szatmárnémeti, 1911. borul. Ezt a fátylat aztán nagynéha felleb- bentik. Aztán marad minden a régiben. A magyar munkás pedig tovább nyo­morog. Húzza az igát. Mikor aztán a nyo- ípor nyomasztó terhe alatt, engedve a ki- vándorlási hiénák lelketlen csábitgatásainak, felszedi batyuját s kimegy Amerikába, itt hagyja a családját, a feleségét meg az apró­ságait a nyomorban. Hogy a hajójegy árát előteremtse kölcsönt vesz fel a már többé- kevésbé terhelt falusi viskóra. Lesz majd pénz bőven s könnyű lesz majd kifizetni, így gondolkozik a magyar gazda. Duzzadó reményekkel száll partra a tengeren túl. Ott aztán elszorult szívvel tapasztalja, hogy az ügynök becsapta, hogy itt sem szórják két kézzel a pénzt. Keservesen meg kell dol­gozni a napi bélért. Idehaza meg csüggedő reménnyel várja a nélkülöző család áz új­világi pénzt. Nagynéha érkezik pár forint. Száz Iielye Vaq már akkor annak. A hango­sabbakat kell elhallgattatni. Persze a pénz­ből nem marad semmi. Betevő falatra való sem. Kölcsönt vesznek a házra. Ha meg adnak reá. A gazda ezalatt dolgozjk az uj hazá­ban. Szervezetet ölő munkával keresi kenye­rét. Legtöbb esetben megbetegszik. Akad egy asszony, aki ápolja. Gyöngédséggel, szeretettel, mint a tulajdon hites nrát. Meg­igazítja a fejealjáf, letörli verejtékes homlo­kát. S mikor a beteg lázálmában feleségét, meg a gyermekeit szólítja, ő szól hozzá gyöngéden, s q simítja el redős homlokát. Ért hozzá. Hiszen ő is hazai. Egy szeren­csétlenül járt kivándorló özvegye. Gondos ápolás mellett lassankint magához tér a beteg. Hálásan tekint az asszonyra. A szemrevaíó asszony zavarosan huzgálja a köténye szélét. Menne is tovább, meg nem is. A férfi hálá­ból marasztalja. Elkél a háznál a fehérnép. Hát marad. A nyomorgó család pedig nehezen vár­ja a garasokat. Utóbb a levél is elmarad. Egy ideig még reménykednek, töprenkednek. Mig végleg ki nem vész lelkűkből a hit. Szerencsétlenségre gondolnak. Elsiratják a gazdát. Imáikba foglalják nevét. A fehérre meszelt kis ház fölött pedig összecsap a hullám. Megperdül a dob. Az éhező, szen­vedő család kikerül az utcára. Jóemberek könyörületes szivére, kegyelem-kenyérre szo­rul a gyerek. Az asszony meg bekerül a városba cselédnek. Mig össze nem adja ma­gát valakivel. Pillanatfelvétel ez az életből. Egy a mindennap ismétlődő esetekből. Nem a leg­rosszabb, nem is a legjobb eset. Ha akad is néha, hogy egy-egy kivándorló boldogul odakünn, elenyésző csekély szám ez ahoz a méreteiben is hatalmas tömeghez, amely a reményből készült vár romjai közt pusztul el. Hontalan a legnagyobb nyomorban. A kivándorlás apasztására irányuló ak­tákat meg lepi a por. A nemzetboldogitó esz­mékre a feledés szürke fátyola borul. Ezt a fátylat nagynéha föllibentik. Aztán marad minden a régiben. Kigé. Erdély bányászata. Azt a mérhetet­len kincset, amit Erdély földje rejt magában, csak igen hiányosan és igen szegényesen aknázzák ki. A tőke nem vállalkozik s a kormány nem fordít rá úgyszólván semmi gondot. Éppen ezért igen nagy örömmel kell fogadnunk, ha részben külföldi tőkével is olyan részvénytársaságok alakulnak, ame­lyek földünk kincsét kiaknázva, mintegy fel­lendülést adnak szegényes gazdasági éle­tünknek és a szerény bánya-ipart tevéke­nyebbé, nagyobbá és jövedelmezőbbé eme­lik. Ilyen bánya-ipar nagyobbitási hirét vesszük most a Szolnokdoboka-megyei Szur- dukróh Nehány éve csak, hogy megalakult a „Kolozsvári Kőszénbánya Részvénytársa­ság“, amelynek főtelepe Párisban van. Ez a társaság szurduki bányáját rövid idő alatt a legszebb virágzásra emelte. A múlt évben létesített kötélpályát és machanikai szénosz­tályozóját üzembe hetyezte. Ez a vállalat, melynek zárt kutatványai és bányajogositvá- nyai Kolozs és Szolnokdoboka vármegyékbe vannak, már is igen jelentékeny beruházáso­kat eszközölt telepén, úgy, hogy előrelátha­tólag az erdélyi ipartelepek között rövid időn belül, mint elsőrangú ipartelep, elsőrangú széntermelésével fog szerepelni. Mindenesetre kivánatqs, hogy tőke és vállalkozási szellem kezet fogjanak arra, hogy Erdély kincsekben drága földjét, az ország gazdasági életének előnyös felvirágoztatására kiaknázzák. Az eltűnt bankjegyek. Ney Pál, a Szalkai-féle mátészalkai gyártelep igazgatója megbízta Bein Dávid gyártelepi raktárnokot, hogy egy lepecsételt borítékot adjon át Szeőke József nagyecsedi földbirtokosnak. A borítékban 4000 korona volt, száz, ötven és húsz koronás bankjegyekben. Ney azt mondta Reinnak, hogy a levélben okmányok és nagyobb pénzösszeg van, és azt adta utasításul, hogy a reggeli vonattal térjen vissza Mátészalkára. Bein Dávid azonban mind máig nem tért vissza és vele együtt eltűnt a 4000 koronát tartalmazó boríték is. A csendőrség nyomozza az eltűnt raktárnokot. A mai dalestély a műsor hosszú vol­tára tekintettel pontosan 8 órakor kezdődik. A dámák diadala. A kir. törvényszék büntető tanácsa a tegnap tartott főtárgyalá­son 2 hónapi fogházra ítélte Gitta Györgyné mogyorósi öregasszonyt, aki özv. Vajda Ist- vánnét egy karóval megverte, A veszedelmes orgumentálás következtében Vajdáné majd egy hónapig nyomta a betegágyat. A tör­vényszék a súlyosbító körülmények figye­lembe vételével 2 hónapi fogházra Ítélte a diadalmas dámát, aki az Ítélet ellen feleb- bezést jelentett be. Értesítés. Mély tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy évek óta fent álló s jó hírnévnek örvendő Kakuszi és Daróczy szobafestő és mázoló cégből kiléptem és azt saját nevem alatt tovább fogom vezetni. Miért is a nagyérdemű közönség további becses pártfogását kérve vagyok tisztelettel Daróczy József szobafestő, Kisfaludy-u. 8. május 1-től lakás Bercsényi-utca 37. szám. Kéménytűz. A püspöki rezidencia udvarán levő cselédházak egyikében tegnap délután kéménytüz ütött ki. Két tűzoltó je­lent meg a tűz eloltására, amelyet minden veszedelem nélkül lokalizáltak. Halál a lakodalmon. Csomaközön nagy lakodalom volt e hó 21-én, amely ünnepélyes alkalomból az egész vendégse­reg nagymennyiségű pálinkát és bort fo­gyasztott. Éjféltájban Ditrich István gazda­ember kiment az udvarra és nem tért vissza többé. Jó idő múlva keresésére induit veje, Öezserán János és ott találta Ditrichet §z udvaron holtan. Az orvosi vizsgálat megál­lapította, hogy Ditrich halálát a nagymértékű szeszfogyasztás következtében beállott sziv- 6zélhüdés okozta. Hálátlan vendég. Petruska János Damjanics-utcai ácsmester tegnap éjjel szál­lást adott egy Szilágyi Sándor nevű otthon­talan embernek, aki á szives látást azzal hálálta meg, hogy korán reggel nagymennyi­ségű ácsszerszámot összeszedett s azok tár­saságában feltűnés nélkül távozott. A csen­dőrség nyomozza a hálátlan vendéget. Aladár szerencséje. Fuchs Bertalanná a szatmáej Hitelbank igazgatójának neje teg­nap a Kazinczy-utcában elvesztett egy érté­kes karkötőt. A csendőrség kinyomozta becsületes megtalálót Wohl Aladár tizenhá­rom éves suszterinas személyében, aki a talált ékszert elzálogosította s a kapott pénz­ből mindössze harminc koronát találtak meg nála. Az eljárás a fiatalkorú gavallér ellen megindult. Felhívjuk olvasóink szives figyelmét Schönberger Jakab és Fia divatáru kereskedő cég mai hirdetésére. •• Hercz Sándor postai szétküldése ha jót és tökélete­set akar, akkor for­duljon bizalommal specialis keztyü, kötszer és és orvosi műszertárához, ahol a legelhanyagoltabb esetekben is biztos kötőt alkalmazok. Nagy raktárt tartok: mindennemű kötszerekben u. m.: has­kötő, gumiharisnya és havikötőkben. — Eredeti francia gumi különlegességek discret tucatonként 2—4 és 6 koronáért. — Keztyük, fűzők raktáron és méret után is készülnek.

Next

/
Thumbnails
Contents