Északkelet, 1911. január (3. évfolyam, 1–5. szám)
1911-01-22 / 4. szám
4. oldal. Szatmárnémeti, 1911 ÉSZAKKELET kor miiyen helyzet áll elő ? Miután a közös; bank szabadalmában megállapodni nem tudunk, amihez közös megegyezés kell, előáll szükségszerűen az a helyzet, amelyhez nem kell közös megegyezés, tehát az önálló bank helyzete. (Igaz! Úgy van!) a bal és a szélsőbaloldalon.) Ez következik be automatice és nem a közös bank szabadalmának meg- hosszabitása. Ha tehát Wekerle Sándor volt miniszterelnök ur akkor, amikor báró Bánffy Dezső ez iránt hozzá kérdést intézett. A kérdést a lovagiasság szabályai szabályai szerint úgy intézte el, t. barátom szerint, hogy érdemleges választ nem adott, akkor merem mondani, akkor merem mondani, hogy Wekerle Sándor nemcsak lova- giasan, de okosan is cselekedett, holott a lovagias ügyeket nem szokás mindig okosan elintézni. (Úgy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) De t. képviselőtársaim azt is szemünkre lobbantotta, hogy mi nagy bankagitációt indítottunk meg, holott már gróf Széchenyi is! mondta, hogy oly kevesen értenek a bankdologhoz, hogy ebből az agttációból, ennek sikeréből vagy sikertelenségéből következtetést levonni nem lehet. , T. képviselőház! Állítsuk ezzel szembe azt a másik tételt, hogy a túloldal pedig és a kormány egy óriési agitációt indított meg a készfizetések dolgában. (Igaz! Úgy van! a bal és szélsőbaloldalon.) És tisztelettel felvettem a kérdést, hogy vájjon a magyar paraszt többet érte-e a készfizetések dolgához, mint a jegybank dolgához ? Azt hiszem annyit értett az egyikhez, mint a másikhoz; sőt az önálló jegybank dolgához talán többet. Igaz, hogy a nemzet döntése, amelyre annyiszor történik hivatkozás, úgy ütött ki, hogy e döntés a készfizetések dolgának adott igazat, de ezt aztán a t. miniszterelnök ur azzal indokolta, hogy azóta okosabb és józanabb lett a paraszt, amit pedig a választások idejéről kissé nehéz mondani. (Úgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Az okosabbá válás, megengedem, bekövetkezett, mert hiszen akkor báró Madarassy-Beck Gyula t. képviselőtársunk beszéde a készfizetések ellen még nem hangzott el és nem jelent meg. (Úgy van! a bal- és a-szélsőbaloldalon.) Azt hiszem, ezekben jórészt végeztem azzal a politikai érveléssel, amellyel t. képviselőtársam beszédében találkoztam. És ha mindössze ennyi az, amit báró Madarassy- Beck Gyula politikai megtámadásunk céljá- j ból és szempontjából felhozott, akkor legyen I szabad az ő francia közmondásával szemben alkalmaznom ennek a visszáját; mert ha igaz is ez a francia közmondás, a minthogy igaz, hogy a legszebb asszony is csak azt adhatja, amije van, úgy látom t. barátom érveléséből, hogy a férfiak azonban vannak olyanok, akik azt is adják, amijük nincs. (Derültség és taps a bal- és szélsőbaloldalon. Azokkal a pénzügyi jellegű érvekkel, a melyeket t. barátom felhozott volt, szintén egész részletesen és tüzetesen szándékozom foglalkozni azoknak a fejtegetések során, a melyeket e kérdésről el fogok mondani. Mielőtt azonban mondandóimnak erre a részére térnék át, önkénytelenül is az igen t. előadó urra esett pillantásom, aki szives volt időközben megjelenni és vele is foglalkoznom kell néhány percre. (Halljuk! Halljuk ! a bal- és szélsőbaloldalon.) A pénzügyi bizottság jelentése, amelynek szerkesztője és aláírója az igen t. előadó ur, különös éllel emeli ki azt, hogy nekünk, ennek az egész kérdésnek tárgyalásánál tisztán a gazdasági célszerűségek szempontjából keli kiindulnunk; ez pedig más szóval azt jelenti, hogy ki kell abból kapcsolni a politikai vonatkozásokat. A Janusz arc. Én úgy tartom, hogy ez a felfogás nem helyes, mert mesterségesen szűkíti meg azt a mezőnyt, amelyet az eszmék és okfejtések versenyében megfutnunk keli. De nem is mi voltunk azok, vagy legalább nem épen mi, akik a kérdésnek politikai útra való terelését kezdeményeztük. Megkezdték ezt voltaképen azok a hatalmi tényezők, amelyek évek hosszú során át következetesen szembe helyezkedtek a nemzetnek ezzel a követelésével, — s igazán a köztudatra merek hivatkozni, — nem gazdasági és nem pénzügyi okok alapján. (Ügy van! a bal és szélsőbaloldalon.) Megkezdték az osztrák körök, akik folyton hangsúlyozták, hogy az önálló jegybank felállításának dolga nem más, mint egy olyan csavar, amellyel a monarchikus közösséget a sarkaiból kiforgatjuk, sőt az igen t. pénzügyminiszter maga is bevitte volt, a politikát az ő törvényjavaslatának indokolásába, amikor kiemelte volt, hogy a készfizetéseknek ezt a felvételét Ausztriában politikai szempontokból ellenzik és törvény- javaslata egyik érdeméül épen azt tudja be, hogy ő ezt a kérdést a politikai szenvedelmek hevesebb légköréből a szakszerűség hűvösebb légkörébe helyezte át. De hiszen politikai programmpontja volt ez a kormánynak is, s ezen semmit sem változtat az, hogy ezt a politikai prog- rammpontot a kormány felvette ugyan követelményei közé a választások előtt, azután, azonban ismét elejtette Maga a t. eladó ur is egészen mást mond Írásban, mint képben, mert a mikor itt személyesen méltóztatott megjelenni és előadói beszédét megtartani akkor egyenesen a nagyhatalmi szemponto- Kat keverte bele a dolog tárgyalásába. (Úgy van ! a bal- és a szélsőbalolon.) és azt mondta, hogy a nagyhatalmi szompontok is szükségessé teszik a bankközösség fen- tartását. Hát t. képviselőház, ez valóban egy nem sikerült kirándulás volt a nagyhatalmi kérdés pólusaira s úgy látom, az igen t. előadó ur ambicionálta magának Cook és Pearynek, a két állítólagos nagyfelfedezőnek dicsőségét, (Derültség balfelől.) hogy ezen a póluson ő is kitűzhesse a maga szerény zácslócskáját; pedig a tapasztalatokból mél- tóztatik tudni, hogy az ilyen kirándulások rendszerint nem sikerülnek, sőt gyakorlati szempontból semmiféle értékük nincs is. Mi t. képviselőház, tudjuk, hogy a nagyhatalmi állásnak fogalma milyen gyanús mindig, habár elismerem, hogy egyesek azt teljes jóhiszemüségget hangoztatják. Gyanússá válik pedig azért, mert hiszen a jóhiszemű han- goztatók mellett mindig egy nagy tábora húzódik meg azoknak, kik ezt a birodalmi egységnek eszméjével hozzák forgalomba. (Igaz! Úgy van ! balfelől.) Hogy az igen t. előadó urnák ez a célzása, mellyel ezt a bankkérdést igazán kivetkőztette a maga jellegéből, nem részesült olyan visszautasításban az ellenzék részéről, aminőt megérdemelt volna, ezt őszintén mondom, ne méltóztassék egyébnek betudni, mint annak az általános fegyelmet- lenségnek, melyet* az igen t. elődó urnák elismerem, nem beszédjének tartalmánál de talán inkább előadási módjánál fogva a maga részére biztosítani sikerült. De nemcsak más az előadó urnák álláspontja képben mint Írásban, hanem úgy látom, hogy úgy az igen t. előadó ur, mint a pénzügyminiszter ur is e kérdésben Janus- arcot mutatnak. Valahányszor t. i. mi a kérdésnek politikai oldalát feszegetjük, rendszerint gazdasági arcuknak mosolyával állnak elő ; (Derültség balfelől.) amint azonban a kérdés gazdasági részét kérjük tőlük számon, akkor nyomban politikai ábrázatuk- kal sírnak, (igaz ! Úgy van! a baloldalon.) És felmentve érzem magamat attól, hogy a kérdésnek politikai vonatkozásaival részletesen foglalkozzam, mert hiszen ezt megtettem volt a budget proviziórumrö! tartott beszédemben, meiyet pártom megbízásából mondtam volt el. Erre a beszédre, a benne felhozottakra mindeddig választ nem kaptam. Elismerem, nem is kaphattam, mert hiszen bölcsen méltóztatik tudni, hogy december 17-én 18-án d. e. 10 órakor nem volt sürgősebb és fontosabb törvényjavaslat ezen a földtekén és a magyar ég alatt, mint a bankproviziórum d. u. 2 órakor pedig nem volt haszontalanabb és fölöslegesebb törvényjavaslat, mint a bankproviziórum. (Derültség balfelől.) Azelőtt napirendre tűzték az időhöz kötött tárgyalások megszakításával, azután nyomban levették a napirendről az időhöz kötött tárgyalások újra való megkezdésével. T. képviselőház! Én a lehető legteljesebb mértékben kívánom honorálni azt az álláspontot, melyet az előadó ur kifejezett, hogy t. i. foglalkozzunk hát a gazdasági célszerűség kérdésével. Azt hiszem azonban, hogy akkor, amikor a kérdést igy felvettem, nem indulhatunk ki a pillanatnyi pénzügyi hasznosságnak a fogalomköréből, (Igaz! Úgy van! a baloldalön.) hogy az előadó urnák ezt a kifejezését sajátítsam ki, hanem úgy vizsgálnunk kell azokat a nagy, egyetemes, a nemzeti fejlődésnek és jövendő erőgyűjtésnek fogalmát átható és átölelő kérdéseket, melyek ezzel kapcsolatban van- uak. És akkor fel kell vetnünk a kérdést, abban a formájában, vájjon mindaz az erkölcsi és anyagi erő, melyet egy önálló bank felállítására kell fordítanunk, mindaz az energia, melyet megvalósításánál érvényesíteni akarunk, elfecsérlett erő-e és nem irhat- juk-e azt teljes joggal a nemzet vagyon- könyvének arra a lapjára, a hol a hasznos beruházásokat könyveljük el ? (Helyeslés a baloldalon.) T. képviselőház! Elismerem, a vita szempontjából az ellenfél ennél a kérdésnél előnyös helyzetben van. Neki, t. képviselőház, az adott helyzetből kell kiindulnia, nekünk ellenben aztán megteremtendő alakulatokkal kell foglalkoznunk és ilyen ezután megteremtendő alakulatokhoz a lehetőségnek a dolog természete szerint sokkal nagyobb raja üződik, mint a másikhoz. Ez az oka annak, hogy az összes szakállas jósnők és az összes szakáltalan politikai jósok kimentik jövendőmondó tudományukat abban, hogy megjövendölik, hogy ha az önálló jegybank létesül, akkor a politikai Hallay-üstö- kös össze fog ütközni ezzel a mi földgolyónkkal és az Isten tudja, minő katasztrófát fog zúdítani szegény hazánkra. Azt elismerik ezek az urak is, — és Kávét legjobbat és legolcsóbban beszerezhetünk : Benkő Sándor kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczy-u. 16. sz. „Mokka keverék“ cégem különlegessége 1 kg. 4*40 korona, ::: villany erővel pörkölve. :::
