Északkelet, 1911. január (3. évfolyam, 1–5. szám)
1911-01-08 / 2. szám
2. oldal. ÉSZAKKELET Szatmárnémeti, 1911. gatja, a fegyvereket, Dreadnoughtokat megeleveníti és acélanyag helyett nagy célok sikeres eszközeivé teszi, ezidő szerint ismeretlen fogalom és hiányzik a hadvezetőség hivatalos szótárából. Nem kívánjuk, hogy ez bekövetkezzék, de minden jel arra mutat, hogy a jelenlegi felfogást csak egy történelmi katasztrófa lesz képes megváltoztatni ; csak ez lesz képes kellő helyére emelni a hadsereg szervezetében is a nemzeti szellemet és jelleget, ezt az igazi belső erejét a nemveti állam fentartására hivatott minden intézménynek. Addig is azonban mig e változás bekövetkezik, a megcsontosodott osztrák felfogás halad a maga nép- jólétpusztitó utján tovább. Útjában nem feltartóztatókra hanem készséges szolgákra talál, akik vagy már is hiszik, vagy minden nehézség nélkül elhitetik magukkal, hogy a hadsereg csakugyan önmagáért van; hogy a hadsereg fejlesztése s a nemzeti vívmányok teljesen különálló két kérdés, amelyek egyikét nem lehet a másiktól függővé tenni. Nem úgy értve ezt, hogy a hadsereg mai állapotában valósítsanak meg nemzeti követelményeket más irányú fejlesztés nélkül, hanem csak úgy, hogy a hadsereget fejlesszük minden nemzeti ellenértéktől eltekintve. A színház bérbeadásához. Irta: Dr. Veréczy Ernő. Hétfőn lesz a színház bérbeadásának végleges eldöntése s minden előjel arra mutat, hogy a közgyűlés viharos lesz. A kérdés pedig végtelen egyszerű, csak nem kellene más, egyébként teljesen lényegtelen szempontokat belevinni a kérdés eldöntésébe. E kérdés eldöntésénél csak egy szempontnak kellene irányadónak lenni, s ez az, hogy mostani igazgató megfelelt-e minden tekintetben kötelességének s ha igen, neki kell adni a színházat, ha nem, szóba se vele állani! Nézzük röviden, hogy mit is csinált Heves Béla színigazgató 2 évi igazgatósága alatt? Amidőn 2 éve Heves Béla beadta pályázatát, ígért füt-fát, ezt csinálom, azt csinálom, igy lesz, úgy lesz stb. S mit csinált? Semmit! De mégis csinált valamint. Amennyire csak lehet, felemelte mindennek az árát. A páholyok árát pláne horribilis módon felemelte, úgyhogy ma már a páholyok ára viszonyítva az előbbi direktor alatti árakhoz, majdnem kétszer olyan magas. Mert hiszen nem csak a páholyok ára emelkedett, hanem hatalmasan megdrágult a páholy azáltal is, hogy mig régebben alacsonyabb árért az idény bérlet minden előadásra jogosított, addig most a felemelt árak mellett is a bérlet nem jogosult csak az előadások háromnegyed részéhez, mert egynegyed azaz 45 előadást joga van a direktornak bérletszünetben előadni. Természetes következménye az áremelésnek annak kellett volna lenni, ha a drágulással arányban javul a társulat. Sajnos erről szó sem lehet, annyira nem, hogy az idei társulat gyengébb még a tavalyinál is. Hogy mást ne említsek, pl. a társulatnak a fél saison alatt baritonistája nem volt. A társulat tagjai kevés kivétellel nem állanak azon a niveaun, amit színházba járó közönségünk méltán megvárhatna. Az operette csak megy, de más zsánerű darabokat végignézni abszurdum. S ha most, amikor a direktor választás alá került, ilyen társulattal veszi fel a választási küzdelmet, milyen lesz a társulat akkor, amidőn már nem lesz választás? Hiszen természetszerűleg, amidőn valaki választás alá kerül, igyekszik minél jobban kitenni magáért. A szinügyi bizottság úgy találta, kad a menybolt minden csillagával. Közel voltam az ájuláshoz . . . Ő észrevette megjelenésemet és szelíd hangon vigasztalni kezdett, hogy jó az Isten, ha ránk mérte a bánatot, bizonyára meg is vigasztal . .. Azt hitte, hogy valami fájó visszaemlékezés borult a szívemre ... Én nem tudtam felelni. Egész testemben dideregtem és csak zokogás volt a válaszom. — Nem háborgatom fájdalmában — szólott ismét ugyanazon a szelid hangon és szomorúan ment tovább a sirok között. Csak midőn nemes alakja már eltűnt szemem elől csak akkor tértem magamhoz kábultsá- gomból. • Még most is hallom azt a lágy suhogást, a mit talárja okozott . . . Azt mondják, hogy a talár alatt is dobog szív . . . Hátha lehetséges ? . . . De félre ti kisértetek 1 Ezután erős leszek- Ki irtok mindent a szivemből, a mi reá emlékeztet... De nem lehet. . . * A temetői találkozás megrázta minden idegemet. Azóta mindig rosszul vagyok, pedig annak már féléve. Mindig fázom. Fejem pedig szétszakad a hőségtől . . . Beteg vagyok, nagyon beteg. . . Mindenki biztat, mindenki reményt csepegtet szivembe, hogy a szép május uj életet ad. Hiába biztattok! már érzem a halál hideg kezét, a mint a tavaszi virágok között felém nyújtja, de én nem félek tőle. * Végső kivánataimat is leírtam. Talán már holnap későn lett volna. Valami sajátságos fény dereng körülöttem; még ezek a fekete betűk is rózsaszínben úsznak. A kezem reszket; nem bírok tovább Írni; pedig még nem vagyok készen ... Óhajtom, hogy ő temessen el... s midőn már a meggyötrődött test a sir mélyén pihen akkor, akkor adják át neki e naplót. * * * Eddig tart a napló, melynek mint egy befejezése megy végbe ma a büszke Kincs Andor földbirtokos ősi kastélyában. A természet ismét fölébredt álmából, az erdőt megint ellepték a vadvirágok ezrei; de Ilona már nem gyönyörködhetik a vadrózsákban, nem merenghet a csalogány dalán, ő már halott... Ott fekszik a sötét ravatalon, mint egy angyal, nyugodtan, boldogan .. . Kedvenc virágai feje fölé hajolnak, mintha súgni akarnának neki valamit. Oly sokan állják körül az érc koporsót, oly sokan siratják meg a letört virágot. Az apja nem sir. Végtében fájdalmának nem szerezhet könnyebbülést a köny. Büszkesége, féltett kincse, egyetlen leánya költözik édes anyja mellé, a cypruslombok alá. Eltemették. Az ifjú káplán imái elhangzottak, az ősi sírbolt vasajtói csikorogva zárultak be... s a nemes szív, mely feddhetetlen maradt annyi lelki gyötrelem között is, ott maradt az ősök társaságában ... És temetése után a megtört atya teljesíti a drága halott utolsó kívánságait s vérző szívvel adja át a jámbor papnak a szomorú naplót. Oly nehéz és mégis oly édes azt végig olvasni. És amikor a végére ér, leborul a megfeszített Isten előtt és aztán könyben úszó szemekkel, de férfias vonásokkal írja a reszkető végső sorok alá az égbe röppenő választ: „Túl a síron viszont látjuk egymást.“ (k. ny.) Kávét legjobbat és legolcsóbban beszerezhetünk : Benkő Sándor kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczy-u. 16. sz. „Mokka keverék" cégem különlegessége 1 kg. 4*40 korona, ::: villany erővel pörkölve. :::
