Északkelet, 1910. december (2. évfolyam, 49–52. szám)
1910-12-18 / 51. szám
Szatmárnémeti 1910. ÉSZAKKELET 5. oldal. Országos vásárok vármegyénkben. December 19-én Hagymásláposon és Fehérgyarmaton, 20-án Ar.- megyesen és Krasznabélteken; 22-én Királydarócon; 23-án Csengeren. Napszámbérek 1909. évben Szatmárvárme- gyében. Most jelent meg a magy. kir. földmivelésügyi minisztérium kiadásában „Mezőgazdasági napszámbérek Magyarországon 1909. évben“ címen egy kis füzet, melyből megtudjuk, hogy vármegyénkben a múlt évben mezőgazdasági munkálatoknál a napszámbér vármegyei átlagban a következő volt: a) férfi napszám: kapálás 175, aratás 284, cséplés 247, takarmánykaszálás 243, répaszedés 181, tengeritörés 197 fillér; b) női napszám : kapálás 141, aratás 197, cséplés 175, takarmánykaszálás 160, répaszedés 134, tengeritörés 139 fillér. A napszámbérek az 1908 évihez hasonlítva 10—20 fillér különbséget mntatnak. Dolgozott pedig egész éven át vármegyénkben rendes férfi napszámos 229, női napszámos 188, gyermek napszámos 156 munka napot. Évszaki napszámbérek pedig a következőleg alakultak: a) férfi napszám: tavasszal 152, nyáron 250, ősszel 177, télen 128, évi átlag tehát 177 fillér; b) női napszám: 114, 174, 121, 95, évi átlag 126 fillér; c) gyermek napszám: 78, 119, 89, 63, évi átlag 87 fillér. Egy rendes férfi munkás kereshetett tehát a 229 munkanapon 405-33, női napszámos pedig 188 munka napon 236 88 koronát s igy egy dolgos házaspár évi napszám keresete kitett 642 K 21 fillért. E mellett volt szabad ideje a férfinak 126, a nőnek 177 nap. Országos tenyészállatvásár Budapesten. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tenyészállatvásárrendező bizottsága Serbán János elnöklésével tartott ülésén elhatározta, hogy a tenyész-állatvásár rendezésére a szükséges intézkedéseket megteszi s a mennyiben a járvány megszűnik, a vásárt március hónap 12-én a Tattersall-telepén megtartja. Csikóvársárlás a hadsereg részére. Miután a cs. és kir. Hadügyminisztérium különös súlyt helyez arra, hogy a három éves csikók a cs. és kir csikótelepek részére, lehetőleg közvetlen a tenyésztőktől szereztessenek be, utasitota a lóavató-bizottságokat, hogy a tenyésztőkkel az 1911 évi tavaszi csikóvásárlSsok 'iránt már most érintkezésbe lépjenek. Az alanti bizottság tisztelettel felhívja mindazon tenyésztőket, kiknek 1911. év tavaszán eladó 3 éves csikói lesznek, hogy azokat folyó évi december hó 31-ig a katonai bizottságnál bejelentsék. A csikótelepek részére vásárlandó csikók minőségét illetőleg, a bizottság tájékozásul a következőkre hívja fel a tenyésztők figyelmét. 1. A csikótelepek részére csakis 3 éves csikók vásároltatnak. 2. A minimális magasság 157 cm. 3. Hátas lónak megfelelő alkat, jó vér, hibátlan mozgás kívántatik. 4. A csikó származásának hiteles igazolása feltétlenül szükséges. 5. A megvett csikók azonnal a legelőre mennek a miért is olyanok vehetők meg, melyeknek farka nics levágva. Olyan csikók, melyek a tavaszi sorozás alkalmával a felsorolt igényeknek bármely okból nem felelnek meg, de normális fejlődését fetételezve, előreláthatólag idővel meg fognak felelni, a tulajdonos kívánságára a bizottság által előjegyzésbe vehetők és az őszi sorozás alkalmával újra megtekinthetők. A bizottság a bejelentett csikókat május, junius és julius hónapokban a nagyobb tenyésztőknél a helyszínen tekinti meg, kisebb tenyésztők egyes központokba fognak összegyüjtetni. Olyan vidékeken, ahol a kisebb gazdák tulajdonában is található csikótelepre alkalmas anyag, csikóvásárok fognak kiíratni. Bejelentések, valamint minden egyébb írásbeli megkeresés a cs. és kir. 7-ik számú lóavató-bizottság (Miskolc, Csabai kapu 1) címre intézendők. Egy főszolgabíró a korcsmák ellen. A belényesi főszolgabíró igen érdekes beadványt intézett a biharmegyei alispánhoz. E panasz szerint Belényesben annyi a korcsma, hogy csaknem minden házra esik egy. A legkisebb szatócs is, aki korlátolt kimérési engedéllyel rendelkezik, nem tartja meg a szabályokat és olyan jogokat élvez, mint az aki korlátlanul mérhet. Az elfajult állapotok a közerkölcsösségre és a lakosság anyagi helyzetére roppant befolyással vannak, miért is kéri a főszolgabíró az alispánt, hogy intézkedjék e szabályok megtartása iránt. Körülbelül ilyen a helyzet vármegyénkben s itt is felférne az erélyes megrendszabáiyo- zása a korlátolt kimérési joggal bíróknak. A végrehajtási novella és a cséplőgép. A végrehajtási novella azon intézkedését, amely szerint a kézműves szerszámát lefoglalni tilos, valamelyik megszorult adós arra használta fel, hogy cséplőgépének lefoglalása ellen tiltakozzék. Az eset megszólalásra bírta magát a kir. kúriát is, amely a hitelezők javára határozott. A tanulságos legfőbb bírói határozatot és indokolását itt közöljük. Azok ellen vezetett végrehajtás folyamán, kik magukat csépléseknek cséplőgéppel való elvállalásából tartják fenn, a cséplőgép lefoglalását az 1908. XLI. 2. t.-c. §-ának 14 pontja nem gátolja. (Kúria 1910. jun. 27. 3062—910 sz. a. IV. p. t.) A marosvásárhelyi kir. tábla: végrehajtást szenvedőket előterjesztésükket elutasítja. Indokok: Végrehajtást szenvedők magukat nem kézimunkából, hanem csépléseknek a kérdéses cséplőgéppel való elvállaltatásából tartják fenn. Az összes fertőző betegségek, mint Kolera, Typhus, stb. ellen a legjobb óvszer az orvos szaktekintélyek által ajánlott baktériummentes és 1 ■ szénsavdus - MUSCHONG * BUZIASFURDO fi! JZI ÁS] L P H • • 0 H D«sn Főraktár a „Szatmári Kereskedelmi részvénytársaságinál. Továbbá kapliató minden jobb fűszer- és csemegekereskedésben. Névjegyehet (újévi üdvözlő felirattal) a legelegánsabb kivitelben, legolcsóbb árért készit az „Észahheleti Könyvnyomda“ Szalmái*, Kazinczy-u. 18. sz. Zárdával szemben. Vidéki megrendelések is azonnal teljesítetnek.
