Északkelet, 1910. október (2. évfolyam, 40–44. szám)
1910-10-09 / 41. szám
Szatmárnémeti 1910. 5. oldal. ÉSZAKKELET Különfélék. A nyíregyházai kiállítás alkalmából rendezett tárgysorsjáték húzása szeptember hó 28.-án volt megtartva. Mint a rendezőségtől telefonon értesülünk, a sorsolási jegyzék még nem készült el s igy a sorsjegytulajdonosokkal nem áll módunkban a húzás eredményét közölni. Értesíti egyúttal a rendezőség a közönséget, hogy a sorsjegyeken a nyert tárgyak átvételére kitűzött 8 nap a sorsolási jegyzék közzétételétől számítandó. Üsző és borjas tehén díjazás Szatmárme- gyében. Egyesületünk a nagykárolyi m. kir. gazdasági felügyelőséggel együttesen rendezi e hó folyamán szokásos díjazásait. Kiosztásra kerül 1500 korona. Díjazások lesznek: f. hó 17-én Szent-Miklóson, 20-.án Pribékfalván, 24.-én Avasujvároson, 27.-én Fehérgyarmaton, 28.-án Krasznabélteken. A díjazások sikere érdekében az egyesület titkári hivatala a járási főszolgabírók támogatását is kikérte. Országos állatvásárok vármegyénkben. Okt. ■ 10-én Szinérváralján, 17-én Nagypaládon, 18-án Ér- endréden, 21-én Csengeren, 24-én Avasujvároson, 28-án Magyarberkeszen; november 1-én Aranyosmegyesen; 3-án Erdődön; 7-én Nagykárolyban; 8-án Krasznabélteken és Szamoskrassón. Lucernások létesítése. A gazdának egyik legfontosabb feladata gazdaságát úgy beosztani, hogy kora tavasztól késő őszig bőséges zöld takarmány álljon állatainak rendelkezésére. E tekintetben kétségen kívül a jó lucernások játszák a legfontosabb szerepet, amelyek évente 3—4-szer kaszálhatok és e mellett nagyon kitűnő takarmányt is szolgáltatnak. Minden gazdának kötelessége tehát lucernást létesíteni, legyen a talaj akár kötött, akár homokos. Létesítésénél két fontos elv kell hogy vezérelje a gazdát, amelyek egyike, hogy a talajt jól és mélyre kell megművelnie, a másik, hogy a talajban annyi tápláló anyag kell hogy legyen, amennyi bő termések létrehozására elegendő. A talajt tehát most, az ősz folyamán kell előkészíteni, amely előkészítés álljon mély szántásból, sőt ha áll rendelkezésére mélyítő eke, akkor ezek munkája is felhasználandó, mert mennél mélyebben tudjuk megporhanyitani a talajt, annál dúsabb lesz lucernásunk. Ha ezen munkát most ősszel végezzük, az őszi és tavaszi eső és hó sokkal jobban hatolhat be a talajba, mintha a szántást tavaszra hagytuk volna; a téli fagy behatása alatt a rögök széjjel mállanak s tavasszal nem marad egyéb munka mint a tárcsázás, avagy ezen eszköz hiányában a boronálás. így azután a talaj felülete gyorsan szikkad, a mag korán lesz elvethető s az még szárazság esetén is igy gyorsan fog csírázni, mert a talaj mélyebb rétegeibe nagy mennyiségű viz raktározódott el. A talaj tápláló anyagai közül leginkább a foszfor iránt van nagy igénnyel a lucerna. Nitrogén igénye nincs, mert azt maga gyűjti a légkörből, tehát istálló trágyát nem szükségei. Kötött talajon egyedül foszfor trágyát kell tehát alája használnunk, amelyet célszerűbb az őszi mély szántás előtt elszórni, de az sem baj, ha kiszórása tavaszra marad, amit a tárcsázás vagy boronálás előtt kell végezni. Homok talajokon már nem megy ilyen egyszerűen a dolog, mert a homokból nemcsak a foszfor, de a káli is hiányzik, sőt ilyen helyt egy kevés nitrogén is kell a lucernának. Homokos talajon tehát szükséges vagy fél istálló trágya mellett 150—200 kg. káli-szuperfoszfátot adnunk, amely műtrágyában káli szükségletét is fedezzük, vagy pediglen az őszi mély szántás előtt adjunk káliszuperfoszfátot, tavasszal pedig a lucerna kikelése után kát. holdanként 30—40 kg. Nyomtatványokat legolcsóbban készit lapunk nyomdája. Chil isalétromot szórjunk ki fejtrágyául, hogy igy a gyenge növényzet nitrogén szükségletét is fedezzük; későbben azután ha megerősödött, maga fogja azt gyűjteni a levegőből. Általánosan elterjedt szokás nálunk a lucernát védő növénnyel vetni és pedig többnyire tavaszi árpával. Pedig ez nem helyes eljárás azért, mert a védő növény is ilyen módon csak kis terméseket adhat, a lucerna pedig csak késő ősszel lesz kaszálható. Sokkalta helyesebb a lucernát magában vetni, mert ilyen módon rendkívül gyorsan nő s már május végén, junius elején kaszálhatok. Három, négyszerié nagyobb termést kapunk igy egymagában vetve, mintha védő növénnyel vetettünk volna, amely vetési mód ma már annyira ki van próbálva s olyan sikeresnek bizonyult, hogy máskép lucernást vetni nem is volna szabad. Vármegyénk állategészsége. Lépfene: fehér- gyarmati Jánk, Kérsemjén, Tiszabecs t.; mátészalkai N.- ecsed ni., Nyiriklód 1., Nyirmegyes; Nagybánya. Veszettség: fehérgyarmati Fehérgyarmat t.; nagy- somkuti Hagymáslápos, Pusztafentős. Rühkór: mátészalkai Hodász ló, nagysomkuti Nagy- bozinta ló. Sertésorbánc: nagykárolyi Érendréd 2 u., Érkört- vélyes t.; mátészalkai Vitka. Sertésvész: avasi Tartolc 7 u., csengeri Nagygéc m.; Rozsály 1., Vetés t., erdődi Erdőd t., Felsőboldád 7 u., Felsőhomoród 6. u., Ivácskó 5 u., Résztelek 3 u.; fehérgyarmati Géberjén 2 u., Gyügye 8 u., mátészalkai Kántorjánosi, Papos; nagybányai Erdőszáda m, nagykárolyi Börvely 3 u., Mérk t., szatmárnémetii Batiz 2 u., Batizvasvári 2 u., Szamoslippó m.; szinérváraljai Borválaszut 15 u.; Nagykároly 6 u. Szeptember hó 28,-i szatmári piaci terményárak. Termény I. rendű II. rendű K f K f Búza 18 40 17 Rozs 12 60 12 — Árpa 13 40 — — Zab 13 60 13 .------Te ngeri ó 14 20 — — Tengeri uj 13 20 — — Az összes fertőző betegségek, mint Kolera, Typhus, stb. ellen a legjobb óvszer az orvos szaktekintélyek által ajánlott baktériummentes és ----- _ szénsavdus .— -----MU SCHO N G-BUZIASF Ü RDO li JZI k Sj L E H • • 0 i fVÁSVÁNY IA víz Főraktár a „Szatmári Kereskedelmi részvénytársaságinál. Továbbá kapható minden jobb fűszer- és csemegekereskedésben.
