Északkelet, 1910. augusztus (2. évfolyam, 32–35. szám)
1910-08-07 / 32. szám
6. oldal. ÉSZAKKELET Szatínárnémeti, 1910. rüs p.; fehérgyarmati Kisnamény t., Penyige; szatmár- németii Nagypeleske; szinérváraljai Apa. Veszettség: nagybányai Alsófernezely ; nagykárolyi Krasznaszentmiklós ; nagysomkuti Kisfentős, Kolcér, Koltó; szatmárnémetii Egri; szinérváraljai Szinérvár- alja, Nagybánya. fvarszervi hólyagos kiütés: nagybányai Lapos- bánya 1. szm.; nagykárolyi Börvely t. szm., Doma- hida 3 u. szm.; Válfaj m. szm.; szatmárnémetii Szárazberek ló. Rühkór: mátészalkai Hodász ló, Nyirvasvári t. ló; nagykárolyi Mérk m. ló ; Vállaj t. ló; nagysomkuti Nagybozinta ló. Sertésorbánc: csengeri Ura m.; nagykárolyi Nagy- majtény 2 u. Sertésvész: avasi Vámfalu t.; csengőn Csenger- bagos t., Porcsalma, m., Tyúkod t., Ura t., Vetés t.; erdődi Alsóhomoród, Felsőboldád 7 u., Ivácskó, 5 u., Királydaróc t., Krasznaterebes p., Résztelek 3 u.; fehérgyarmati Fehérgyarmat 2 u., Géberjén 2 u., Jánk, Kisszekeres t., Nagyar 5 u., Nagyszekeres, Szamosuj- lak, Vámosoroszi t; mátészalkai Hodász, Mátészalka m., Nagyecsed m., Nyírcsászári m., Nyirmegyes t.; nagybányai Erdőszáda m., nagykárolyi Börvely 3 u., Csomaköz t., Domahida, Mérk t., Mezőterem m., Sza- niszló; Vállaj t.; szatmárnémetii Batiz 2 u., Botpalád 5 u.; Tisztaberek m.; szinérváraljai Borválaszut 15 u.; Nagykároly 6 u. Méhészek vándorgyűlése és a magyar méhészet. A német, osztrák és magyar méhészeknek f. hó 19—24. napjain Budapesten megtartandó kiállítással egybekötött 55-ik vándorgyűlése hazai méhészetünk életében rendkívüli jelentőséggel bir, nemcsak azért, mert a külföldi méhészek előtt, hazai méhészetünk fejlődését, amely az utóbbi évek alatt eléggé jelentékeny, bemutathatjuk, hanem azért is, mert ezen a vándorgyűlésen fog megalakittatni a méhészeti Egyedietek Országos Szövetsége is. Érthető tehát, ha hazai méhészeink oly rendkívüli érdeklődéssel néznek a vándorgyűlés lefolyása elé. A német, osztrák és magyar méhészek vándor- gyűlése harmadizben fog magyar földön lefolyni. 1890- ben határozták el a magyar méhészek Ambrózy Béla báró kezdeményezésére, hogy csatlakoznak a német és osztrák méhészek vándorgyűléséhez és 1892-ben Budapesten meg is volt tartható az első ily vándorgyűlés, amelyet 1902-ben követett a temesvári. A vándorgyűlés ezen nemzetközi jellegű szervezetének célja, hogy a három állam méhészei, közvetlen érintkezésükkel tárgyalhassák meg a méhészet terén szerzett újabb tapasztalatokat és a kifejlődött vitában kijegecesedett eredményt a vándorgyűlés után saját honában kiki szélesebb körben terjeszthesse. A német, osztrák és magyar méhészek 55-ik vándorgyűlése, amely József kir. herceg védnöksége alatt, a méhészetet érdeklő számos oly tárggyal fog foglalkozni, amely vagy eldöntésre vár, vagy pedig az újabb tapasztalatok ismertetésével a végleges eredményhez egy lépéssel közelebb viszi a kérdést. Úgy a német, mint a magyar méhészek közül számosán jelentettek be előadásokat, amelyek a vándorgyűlés napjait teljesen igénybe fogják venni és amelyek különös súlyt adnak a vándorgyűlés lefolyásának. A méhészet, épen úgy, mint bármely mezőgazda- sági ág, csakis rendszeres megfigyelésen alapuló kísérletekkel fejleszthető tovább. Mennél jobban fejlődik a méhészet ügye, annál inkább érzik is ezt á méhészet apostolai és azért mindinkább előtérbe nyomul a megfigyelő állomások szervezése. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület a múlt évben kezdte meg a megfigyelő állomások bevezetését. Azok végleges szervezetének megállapítása és szélesebb alapokra való fektetése azonban a vándorgyűlés feladata lesz, amelyen a magyar méhészek igénybe vehetik a német méhészetnek e téren szerzett gyakorlati tapasztalatait. A kontinensen alig van még egy állam, amely a méhészetnek oly kitűnő talajául szolgálhatna, mint Magyarország és mégis azt kell tapasztalnunk, hogy — bár e téren az utóbbi évek folyamán némi haladásunk tagadhatatlan — nem tudjuk oly népszerűvé és elter- jetítte tenni, mint ez kívánatos volna. Állami propagandával, a vándortanitói intézménnyel, nem sok eredményre lehet kilátásunk, egyrészt, mert az állam feladata nem lehet a propaganda, másrészt pedig a méhészeti vándortanitók, ha igazán meg akarnak felelni hivatásukríak, nem szakíthatnak maguknak arra időt Társadalmi utón kell a méhészkedés iránti kedvet felébreszteni és a vele járó foglalkozást népszerűvé tenni. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület e cél érdekében hívta föl a gazdasági egyesületeket méhészeti szakosztályok alakítására, amelyeknek bevonásával és a már fennálló méhészeti egyesületekre való támaszkodással kívánja az Orsz. Magyar Méhészeti Egyesület a méhészek orsz. szövetségét megalkotni. Egy ily széles alapokon nyugvó szövetség a méhészet iránti kedv fel- ébresztésével és népszerűsítésével megbecsülhetetlen szolgálatokat tehet. Ezt megvalósítandó fog a most megtartandó méhészeti vándorgyűlés a kérdéssel foglalkozni és fogja a magyarországi méhészek szövetségét megalkotni. Mert ily a magyar méhészet életébe vágó fontos kérdések kerülnek a vándorgyűlésen tárgyalásra, kívánatos, hogy a magyar méhésztásadalom azon nagy számban vegyen részt, de meg azért is, hogy a külföld méhészei lássák, hogy nálunk a méhészet nem mostoha gyermek, hanem gazdatársadalmunknak a többi gazdasági üzemágakkal legalább is egyenlő bánásmódban részesülő szülöttje. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy a vándorgyűlés és kiállítás iránt nemcsak Európában, hanem Amerikában is élénken érdeklődnek. A kiállításra mindennap újabb és újabb jelentkezések érkeznek, e mellett többen dísztárgyakat ajánlottak fel a kiállítók jutalmazására. A külföldi méhész-egyesületek is számos tárgyat ajánlottak fel a rendezőségnek, amely minden tekintetben megadja a felvilágosításokat, ha bárki egy egyszerű levelezőlapot intéz a vándorgyűlés irodájához, melynek cime: Budapest, V., Földmivelésügyi minisztérium. ^ Nyomtatványlkat legolcsóbban készít lapunk nyomdája. Telefon : 'T'.g t 11 Sürgönyeim : 283. 1. Ui 111 „Turul“ Szatinár. Gépforgalmi műszaki vállalat SZATMÁR, Atilla-utca 11. szám. Szállít: legjobb rendszerű motorcséplőket, gőzcséplőket, elsőrendű gazdasági és szőlőszeti eszközöket, valamint malom- és olajgyári berendezéseket. Elvállal: Automobil, stabil és cséplő-motorok javítását szavatosság mellett. Szakértői véleménnyel bármikor szolgál peres ügyekben és tűzkárok esetén. A cég különlegessége „TURUL“ zajtalanul működő szóró rosta arankamentesítő betétekkel. (Sutay szabadalma.) Használt vetögépeket becserél vagy javításra jutányosán elvállal. Mindenben igen olcsó arab!! A gazdaközönség nagybecsű támogatását kéri kiváló tisztelettel SUTAY JÓZSEF motorspecialista.
