Északkelet, 1910. augusztus (2. évfolyam, 32–35. szám)
1910-08-14 / 33. szám
Szatmárnémeti, 1910. ÉSZAKKELET latkozik elitélőleg legújabban maga az olasz király a miliárdokat elnyelő hajóhadak hiábavalóságáról épen a repülőgépek tökéletesbülése miatt; az állampolgárok milliói csak görnyedjenek, verejtékezzenek nyugodtan, reménykedve. A béke galambjai még beláthatatlan időn át az ő verejtékeikkel öntözött szuronyerdőkben fognak lakni és izzadságos filléreikből épített Dreadnoughtokból fognak felröppenni. Különösen nincs okunk a csüg- gedésre nekünk, magyaroknak, akik most állunk közvetlenül a létszám- emelés, uj hadihajók építése, meg más efféle „gyümölcsöző“ befektetés előtt. Mi még egészen nyugodtak lehetünk abban, hogy utolsó betevő falatunkat e szent célokra áldozhatjuk. A fegyvertelen világbéke gyors megvalósulása nem fog utunkba állani. A VÁROS. Városi közgyűlés. Hétfőn d. u. a rendes időben és szokott helyen tartott városi közgyűlésnek, amelyen biztam benned, mintha csak a fiam volnál. Hát ez a hála ? .. Ez a becsület ? .. És nem mondhatod, hogy kenyérnekvalóra kellett, hogy a nyomor vitt a züllés útjára. Miért nem kértél ?. . vagy miért nem vallottad be utólag ? ... Guth Szilárdné igy szólott: — Hadd vallja be, hogy mennyit lopott ... Mennyit loptál, te ? . .. Elment va• laki az apjáért ? ... — Igen, az apja már bejött, egyenesen bejött és nekiment Löwy Izidornak, szegénynek és adott neki Guth Mariska, sőt Dancs Róza személyes jelenlétében két pofont. Nagyot, hatalmasat, kettőt. És megjegyezte: — Te bitang ... Ilyen szerencsétlenség, bocsánatot kérek Guth ur .,. és kedves neje kezét csókolom. Ilyen szerencsétlenség . . . Azt hiszem Löwy Izidorban most végre valahára derengett a bűnnek valamelyes halvány megsejtése. — Hadd vallja be, hogy meunyit rabolt . . . — Hallod te bitang, mit mond a nagysága, kezet csókolom . . . Mennyit loptál? És hova letted ?. Én kérem nem tudom, hogy hova tehette ? . . . Ha nekem hazahozta volna, én kitekertem volna a nyakát ... Itt kosztolnak, itt befogadnak és nincs bajom veled és te lopsz ? . .. Mire kellett neked, te rabló ? . .. II. Löwy Samu, az Izidor apja másnap is eljött. Csaba Adorján főispán elnökölt, az a határozat adott óriási fontosságot, mellyel az építendő vízvezeték költségeire 3 millió korona kölcsön felvételét egyhangúlag elhatározták. Nem akarjuk ecsetelni e határozat szinte megváltozhatatlan hordere- jét városunknak főleg közegészség- ügyére. Csak annyit jelentünk ki, hogy nagy örömmel és megnyugovás- sal tölt el bennünket az a remény, hogy e határozattal egy régóta vajúdó, ám mindennél égetőbb kérdés nyer valahára igazi megoldást. Mert bízunk abban, hogy városunk vezetősége most már elaludni sem engedi a leányzót. Amit hosszú évek végre impozáns határozattá érleltek, azt céltudatos, habozás nélküli, komoly férfimunka a lehető legrövidebb idő alatt kézzelfogható valósággá váloztattja. És bízunk városunk nagy közönségének józan felfogásában is, amely e 3 milliós kölcsönben nem terhet, de igazán gyümölcsöző befektetést fog látni; amely megérti, hogy ezzel a látszólagos áldozattal nemcsak a jövőnek tartozik, hanem közvetlenül saját érde— Összevertem, kérőm, csúnyán . . . És nagyon szépen köszönöm, hogy nem tetszett nagy dolgot csinálni az esetből Alázatosan köszönöm, hogy nem tetszett feljelenteni ... És a pénzt elhoztam, harminc forintot... — Ez kevés Lővy. Én csak maga iránt való tekintetből elégedtem meg ötven forinttal, mit gondol, annyi éven át mennyit rabolhatott, a mig rajtakaptuk ? A maga fia ezt sem érdemelte tőlem. Hát mondjuk, akármilyen keveset is számitok, vagy száz forint árát elcipelhetett úgy apródonként... De én megelégszem már ötven forinttal is. Maga iránt való tekintetből . . . Nem vall a fiú semmit ? . . . — Nem, kérem szépen, nagyon megátalkodott. — Látja, nőkre költötte a többit is. Tudja, ez nagyon veszedelmes. És az ő korában. — Nagyon megverem, kérem szépen .... — De harminc, az kevés. Holnapig nem csinálok semmi bajt, hanem .. . — Elhozom, kérem szépen azt is . . . Összetöröm a csontjait . . . Guth Szilárd bólintott: — Jól teszi, Lővy. Meg kell, tanítani. Holnapig várok. Beláthatja, hogy nagyon méltányos vagyok és hogy harminc, az nagyon kevés . . . 3. oldal. keit is szolgálja. Jó ivóvíz ! Csatornázás ! Hirtelenében el se lehet gondolni, micsoda messzemenő üdvös hatásokat jelent a vízvezeték a közegészség javulásától eltekintve gazdasági életünk minden más terén is. Épen azért ismételten örömmel köszöntjük e korszakos határozatot és a minél rövidebb megvalósításhoz kitartást és erőt kívánunk az intéző köröknek. A közgyűlésnek egyébként nem volt fontosabb tárgya. A polgármesteri jelentés, a tanácsi előterjesztések, a gazdasási és jogügyi szakbizottság javaslatai semmi különösebb érdekességet nem hoztak. Azt már régebben jeleztük, hogy a honvédzenekart a színházaktól általában visszavonják. Ezt most határozottan közölték városunkkal is azon értesítés kapcsán, hogy egyáltalán nem kapjuk vissza a katonazenét. A király 80. születésnapjával kapcsolatos intézkedések közül megemlítjük, hogy városunk egy 25000 koronás alapítványt tesz ez alkalommal, melynek kamatai felváltva egy ipari, egy képzőművészeti s egy tudományos pályán tanuló ifjú jutalmazására for- dittatnak. Ezenkívül a város bejegyzett szegényei fejenkint 2—2 koronát kapnak 18-ikán. EGYHÁZ és ISKOLA. A papválasztás. Bélteky Lajos nem fogadván el a meghívást, a megüresedett lelkészi állás választás utján fog betöltetni. Mi a választás ellen megtettük észrevételeinket, most arra nem térünk ki, csak röviden a Bélteky Lajos tényével kívánunk foglalkozni. A küldöttség előtt nevezett nagytisz- teletü ur, határozottan kijelentette azt, hogy feltétlenül elfogadja a meghívást, hogy mi okból másította meg elhatározását. nem tudjuk. Az okot nem is keressük, csak feltétlen rosszalásun- nak adunk kifejezést azért, hogy egyházunkat az orránál fogva vezette s abba a kényszerhelyzetbe hozta, hogy akarata ellen választás utján kénytelen a papi széket betölteni. Ha valaki mondott A.-t, mondja ki a B.-t is, de egyik napról a másikra köpenyeget változtatni ilyen kérdésben nem | szabad.
