Északkelet, 1910. május (2. évfolyam, 18–22. szám)
1910-05-29 / 22. szám
Szatmárnémeti, 1910. ges és nagy örömet érzünk, hogy a királyi kegynek tolmácsolójaként Aulánk falai között Nagyméltóságodat üdvözölhetjük, akiben hazánk közoktatásügyének vezérét tiszteljük.“ Az ünnepeltről. A rektor a gyűlést újból megnyitotta és kezdetét vette az avatási szertartás. Dr. Óvári Kelemen egyetemi tanár előterjesztése szerint a múlt tanév végén Abrudbányai Ede jogtudományi, a jelen tanév elején pedig Bartha József szintén jogtudományi doktor- jelölt folyamodott azért a kitüntetésért, hogy az 1908—9. tanévre szólólag „sub auspiciis Regis“ jogtudományi doktorrá avattassák. Ámbár mind a két folyamodó teljesen megfelelt az e kitüntetésben való részesülés feltételeinek, mégis mivel a fennálló szabályzat értelmében az egyetemen egy tanévre szólólag csak egy jelölt avatható fel „sub auspiciis ’ Regis“, e kitüntetésnek csak az egyik folyamodó, névszerint Bartha József lett részesévé. — Bartha József, néhai Bartha János cipészmesternek fia, született Szatmárnémetiben 1886. évben; gimnáziumi tanulmányait ugyanott a református gimnáziumban végezte, s érettségi vizsgálatát is jeles eredménnyel állotta ki. Jogi tanulmányait a kolozsvári egyetem jog és államtudományi karán végezte, kiváló szorgalommal s jeles előmenetellel; két alapvizsgálatát s mindhárom jogtudományi szigorlatát is kitűnő eredménnyel tette le; végül felavatási értekezése is szorgalma, tanultsága s alapossága mellett tanúskodik. Mindezek alapján a jog és államtudományi kar folyamodó kérését pártolólag tette át az egyetemi tanácshoz, amely ismét azzal a javaslattal fordult a vallás és közoktatásügyi miniszterhez, hogy a legfelsőbb kitüntetést kieszközölje. Az eredményről a közoktatásügyi miniszter az egyetem tanácsát 1910. évi április hó 25.-én leiratban értesítette, hogy ő Felsége április 16-án kelt legfelsőbb elhatározásával megengedte, hogy a kolozsvári tudomány egyetemen az 1908—9. tanévre Bartha József a jogtudományok doktorává sub auspiciis Regis avattassák fel, egyúttal felhatalmazta a minisztert, hogy e részben nevében közbenjárjon. A királygyürii átadása. Az avatási szertartás előtt dr. Bartha József felolvasta doktori értekezésát a büntetőjogból. Avatás után a miniszter elé állott, ki a következő beszéd kíséretében nyújtotta át a királyi kitüntetést: „Midőn Öcsászári és apostoli királyi Felsége megbízásából átadom a tudorrá avatottnak a magyar király ajándékát, a legmagasabb kitüntetést, mely tanuló ifjút érhet, nehány szóval jelezni akarom ezen tény jelentőségét. A királyi gyűrű egy olyan ajándék, mellyel a tudományok legfőbb őre és pártfogója különösen előkelő érdemet és tulajdonságot akar jutalmazni és elismerni. Jutalmazza a becsületes és kitartó szorgalmas munkát, minden polgári erénynek ÉSZAKKELET legbecsesebbikét, elismeri a tehetséget, mely uj munkára kötelez és megkoronázza a sikert, mely a munkának és tehetségnek jól megérdemelt bére. Maga a királyi gyűrű jelképezi a tudomány örök hatalmát, mélységét és mindent átfogó nagyságát; a kő, mely rajta tündököl, azt a fényt és értéket, mely a valódi tudomány sajátja, és a királyi kegy, mely által ajándékká és kitüntetéssé válik az ékszer, jelenti azt, hogy szeretettel emeli fel magához a Korona azt a polgárt, ki vasszorgalom és igazi tudás által értékessé teszi személyét az állam és társadalom számára. A tudorrá avatott ezen legmagasabb kitüntetéssel ellátva, ma kilép az életbe. Gondolja meg jól, hogy mit visz magával hosszú útjára, hogy minő kötelezettséget ró reá a királyi kegy látható jele s minő különös felelősséggel tartozik ő az életnek azért, mert rendkívüli körülmények közt kél útra. Részemről ezen komoly és ünnepélyes pillanatban az uj doktornak egy tanácsot akarok adni és ez az, hogy életének minden viszonylatában, bármily nehéz, sőt talán tűrhetetlen körülmények közé sodorná is a sors, gondoljon mindig arra, hogy az életben mindent ki kell állani! Ha erősen fogja akarni azt, hogy győzedelmes legyen minden nehézségen, úgy biztosan győzedelmeskedni is fog és e célból ne szűnjék meg soha önmagát fegyelmezni, legyen egyénisége mindenkor hatalmában úgy, hogy érzelmei sohase győzzék le értelmét, hogy mindig erősebb lehessen minden kisértésnél. Az embernek, bármily eszes és képzett legyen is, valódi értékét csak a szív adja meg; ez azonban fényiizési cikké válik és nem egyszer veszedelmes jszenvedélyeket keltő tényezővé lesz akkor, ha az értelem által állandóan nem szabályoztatik. Ezt jegyezze meg magának, ifjú barátom, az élet számára, mert tudja meg azt, hogy az élet kérlelhetetlen és a lelki szenvedelmek hullámcsapásai közepette csak az tud biztosan megállani, akinek lelkében teljes harmónia uralkodik, harmónia a képesség és az akarás között, mert ez a megelégedettségnek kulcsa. Most, hogy a királyi gyűrűvel feléke- sitve kimegy az életbe, vigye magával mindenek előtt az alma mater iránti rajongó szeretetét, azt a hűséges ragaszkodást, mely- lyel a gyermek csüng édesanyján; vigye magával azt az ideális hazafiságot, mely minden pillanatban áldozatra kész, sőt képes volna élete árán a hazáért feláldozni magát a honszerelmet is; vigye ki magával a koronás király iránti hűséget, mely itt a hazában minden fundamentális honfiúi erénynek alapja s élvezze egész életén át azt a lelki békességet, melyet csak az érezhet igazán, ki életének minden vonatkozásaiban, mindenkor teljesiti kötelességét. Kötelesség! ez legyen a jogos igényeinek alapja, minden cselekvésének rugója, az engedelmesség oka, a tekintély tiszteletének fundamentuma. 3. oldal. Legyen, ifjú barátom, előtte a tekintély tisztelete mindig a legszentebb és a szabadságot is csak annyiban becsülje, amennyiben a tekintély elvén alapszik; azért mert a szabadság az életben tulajdonképpen semmi más, mint a tekintélynek való önkénytes engedelmeskedés. Most pedig alattvalói hűséggel, szeretettel és hálával emlékezvén meg fenkölt- Ielkü és nemesszivü királyunkról, aki nemcsak felséges, hanem kegyes is, nemcsak hatalmas, hanem jó is, nemcsak tapasztalt, hanem bölcs is, kérem a tudorrá avatottat, ne feledje el soha a mai napot és ha az életben valamikor lankadna a kötelesség- teljesitésében, úgy merítsen a mai nap emlékéből magának mindenkor uj erőt és lelkesedést !“ Az éljenzéssel fogadott beszéd után I Zichy miniszter átadta a királyi gyűrűt. A I rektor szerencsét kívánt az uj doktornak, megköszönte a miniszternek, hogy megjelent az ünnepélyen s az ünnepélyes gyűlést berekesztette. Hódolás Zichy előtt. Az egyetem díszgyűlése után Zichy János gróf a New-York szállodában levő lakásán testületek s nehány magán-fél, köztük dr. Bartha József tisztelgését fogadta. A diszebéd. Délután 3 órakor vette kezdetét a miniszter tiszteletére rendezett diszebéd a New- York éttermében. Az ebéden Zichy János jobbján Eszterházi főispán, baljánál Udrán- szky László dr. ült, a miniszterrel szemben foglalt helyet dr. Bartha József, a nap ünnepelje. A miniszter asztalánál ültek: Szvacsina Géza polgármester, dr. Kenessey Béla ref., Ferencz József unit., gr.Mailáth Gusztáv r. kath. püspök, br. Bánffy Ernő, Heppes Miklós, Gaál Jenő, br. Rudnyánszky Béla, gróf Lázár István, dr. Lőte József, dr. Óvári Kelemen, br. Mannsberg Sándor, dr. Kiss Mór,dr.Gopcsa László, Hirschler József, Csengeri János, Tangl Károly. A banketten az első hivatalos köszöntőt dr. Udránszky László mondotta a királyra. A második köszöntőt a rektor Zichy Jánosra modta. A város nevében Szvacsina Géza udvari tanácsos, polgármester köszöntötte a minisztert. Majd Zichy János miniszter megköszönte az üdvözléseket. Zichy János után dr. Kiss Mór, a jogi kar nevében köszöntötte Zichyt, dr. Óváry Kelemen dékán pédig a felavatott Bartha József doktort köszöntötte fel. Bartha az egyetem tanáraira ürítette poharát. Ferencz József püspök könnyekig megható beszédben a Bartha édesanyjáról emlékezett meg. Gróf Esterházy Kálmán főispán régi emlé- neket idézett fel régi diákkorából és az ifjúságra ürítette poharát. Gopcsa László Esz- terházy főispánt, Csengeri János pedig a szatmárnémetii ref. főgimnázium tanári karát köszöntötte fel. A bankett öt órakor ért véget.
