Északkelet, 1910. március (2. évfolyam, 10–13. szám)

1910-03-06 / 10. szám

6. oldal. északkelet Szatmárnémeti, 1910. január második felében, valamint feb­ruár első felében többnyire változó, csapa­dékos és részben enyhe időjárás uralkodott országszerte. A talaj nedvessége rendkivüli mértékben növekedett, a minek következté­ben a külső munkálatok megnehezültek, sőt igen sok helyen teljesen meg is szűntek. Néhány nap óta az időjárás szárazabb lett, miáltal a félbenmaradt külső munkála­tok csakhamar újból folytathatók lesznek. Helyenként az Alföldön a szárazabb helyeken a tavaszi szántás már meg is kez­dődött és itt folynak az előkészületek a zab vetésére. A vetések eddigi telelése a tavasz közeledtére való tekintettel általában meg­nyugtató. Láthatók egyes vidékeken a csikós hátú buzalégy álcáinak nyomai, valamint a hesszeni légy és a frit légy álcái által oko­zott károsodások, itt-ott rozsdafoltok, he­lyenként pedig talajvíz okozta kisebb káro­sodások, mindazonáltal az összes kár orszá­gos átlagban mérlegelve a vetések állását, csekély jelentőségű, különösen a vetések mai kielégítő és részben jó fejlődési állapo­tával szemben fagy sehol sem okozott eddig még kárt. Országos átlagban tehát kielégí­tők, sőt néhol szinte tulbuják a vetések. Az ősziek biztatók, szépek a búzák és rozsvetések, hasonlóan az őszi árpa és repcevetések, amelyek valamennyije legalább mostanáig kifogástalanul telelt. Az állatok telelését szintén kedvező körülmények mozdították elő, bár az alom­szalma hiánya sok helyen gondot okozott és okoz most is. Takarmányfélékben jófor­mán sehol nincsen hiány. Hasznos tudnivalók. Milyen főzeléket lehet kora tavasz- szal ültetni ? Aki azt akarja, hogy kerti terményeit jó áron adhassa el, némely nö­vénymag elültetésével sietni kell, főleg azon növényekkel, melyek a korai ültetést nem sinylik meg. Ezek közzé tartozik a petrezse- jem, paszternák, cikória, vereshagyma, póré, fejessaláta, hónapos retek, laboda, borsó és a csombard. Könnyű talajon elég, ha a vetendő ta­lajt meggereblyézzük, feltéve, ha kertünk jól meglett ősszel forgatva. A nedves talajt sem ásóval, sem gerebjével nem lazítjuk meg, hanem a földnek szikkadását bevárjuk; még akkor is, ha ezzel a várakozással késést is szenvedünk. Sáros talajban a magvak nem tudnak kicsirázni, kifejlődni, éppen azért a sáros talaj megmunkálásával nem lehet sietni. Tavasszal a talajt tanácsos vékonyan elkor­hadt trágyával megteregetni. Ha a talajt vereshagyma-maggal ültet­jük be, a vetés előtt meghengerezzük a föl­det. A kikelést jobban biztosítjuk, ha a ma­got sorba vetjük, mert a növények igy egy­mástól arányosabb távolságra esnek s job­ban táplálkozhatnak a talaj tápanyagából. A sorba vetéssel több magot is spórolunk meg, mintha szórva vetettünk volna. 751—1910. iksz. árceresi hirdetményi kivonat. A szatmárnémeti-i kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy : Gádzsa Gergely végrehajtatónak, Baka Jó­zsef és neje végrehajtást szenvedők elleni 160 K tőkekövetelés és járulékai iránti vég­rehajtási ügyében, a szatmárnémeti-i kir. törvényszék (szatmár-németi-i kir. járás- i íróság) területén levő Nagy-Hodos község­ben fekvő és a nagyhodosi 210. sz. betét­ben A. I. 1—4. sor. — 111., 112, 113, 114. (í íáz 22. sz. a. udvarral a beltelekben) helyrajzi számok alatt felvett ingatlanokra 959 K-ban ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a fen­tebb megjelölt ingatlanok az 1910. évi április hó 1-ső napján délelőtt 10 óra­kor Nagy.-Hodos község házánál megtar­tandó nyilvános árverésen eladatni fog­nak, azonban a kikiáltási ár 2/a-3dánál ala­csonyabb áron ei nem adhatók. Árverezni szándékozók a kir. kincstár kivételével tartoznak az ingatlanok becsárá­nak 10 °/o-át készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal szá- miicti és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri ren­delet 8. §-ában kijelölt óvadékképes érték­papírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-c. 170. §-a értelmében a ; bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelye­zéséről kiálütott szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Szatmár-Németi, 1910. évi január hó 16-án a kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság. FÜZESSY, kir. tszéki albiró. Fehérnemű 9* varrást -»• elvállal: Barth a Ilonka Szatmár, Hunyadi-köz 1. sz. Egy jó családban nevelkedett, iskolát végzett 12—14 éves fiú nyomdász tanulónak megfelelő fizetéssel azonnal felvétetik e lap nyomdájában. [ Hirdetmény. A Szatmári Leszámítoló Bank r.-t. a jelenlegi 2000 drb azaz kettőezer K 200 n. é. összesen K 400.000 koronát ki­tevő alaptőkéjét 10ÖÖ drb uj 200 korona n. é. részvény ki­bocsátása által emeli fel folyó év március 6-ikán tartandó közgyűlésén. Az uj részvények 280 K árban bocsáttatnak ki oly mó­don, hogy minden régi 2 drb. birtoklása egy uj részvényjegyzé­sére jogosít; a jegyzések az intézet hivatalos helyiségében Petőfi-utca 1. szám alatt a hivatalos órák alatt történnek. Jegyzéskor, de legkésőbb f. é. április hó 1-ig a 280 ko­rona kibocsátási árral egyidejűleg egyszerre megfizetendő az 1910. január 1-től a befizetés napjáig járó 5% kamat és kiállítási díj­ban 2 korona 64 fillér. Viszont ennek ellenében az uj részvények már a folyó év hasznában is a régiekkkel egyformán részesednek, tehát az 1910. évre szóló 4 számú osztalék szelvénnyel bocsáttatnak ki. Ezen művelet befejeztével az intézet saját tőkéi 840.000 koronára emelkednek, vagyis 3000 drb részvénynek megfelelő 280 korona részvénybelértéknek felel meg. A Szatmári Leszámítoló Bank r.-t. Igazgatósága.

Next

/
Thumbnails
Contents