Északkelet, 1910. február (2. évfolyam, 6–27. szám)
1910-02-20 / 8. szám
ÉSZAKKELET 3. oldal. Szatmárnémeti, 1910. leánya (Lugossy) szeretik egymást és hogy egybekelésük elé az esetleg vesztes Pengő- Kovács mi akadályt se gördítsen, biró uram maga állítja fel az ellenaknákat a felesége müveivel szemben. Így történik aztán, hogy biró uram csakugyan kicseppen a magas állásból, de a szerelmesek útjában nincs többé akadály. A végén hironé asszonyom is belenyugszik a fordulatba. Részünkről nagy gyönyörűséggel szívtuk a darabnak tősgyökeresen magyar levegőjét, jóiző humorát és — a kitűnő előadásra való tekintettel is — szívesen megbocsátottuk Móricz Zsigmondnak azt, hogy pár jelenettel többet talált a darabba írni, mint amennyit Írnia kellett volna. Az előadás, mint érintettük, igen jö volt. Talán az első premiér, amelyik megfejelt a követelményeknek. Az egyes szereplők közül különösen kiemeljük Aitner Ilkát, Herczeget, Sipost és Inkét, akik ez este gyönyörű munkát végeztek. De dicsérettel emlékezünk meg Lugossról, Szelényirőt Molnárról, Szilágyiról és Wirth Sáriról is, akik ugyancsak hozzájárultak az előadás nívójához. ifj. Baghyról (Gedi) ezen felül az a megjegyzésünk, hogy nagyon szeitelen. Kevesebb játékkal és mimikával jobban játszott volna. csak beállított Laczi. Leült a régi helyére, mintha nem történt volna semmi. „Szervusz Laczi! Megjöttél? Vártunk !“ Megitta a feketéjét, aztán hozzám fordult és igy szólt: „Mindenek előtt is tőled kell bocsánatot kérnem, amiért akkor szónélkül ott hagytalak. Mikor hazamentem, átgondoltam mégegyszer az esetet. — Beláttam, hogy az én számomra nincs boldogság ezen a földön. Mit csináljak ? Kössem fel magam ? A ti bolond világotokban még ezzel is kinevetnének ... Akkor kaptam a sürgönyt, hogy apám meghalt. Hazautaztam... Eltemettük. Aztán anyám mellett maradtam, de mindig úgy bántott, hogy nem búcsúzhattam el tőletek. Hát most eljöttem.“ „És itt is maradsz, — ugy-e?“ kérdeztük. Mi keresni valóm lenne itt nekem ? Minek álljak én más ember útjába?... Megyek haza, anyám mellé. Szegény már öreg asszony... nem sokáig él... azután,... azután nem bánom, ha ki is nevettek..,“ Felállott, elbúcsúzott, — aztán nem láttuk többé ......... Va sárnap este a „Sári bírót“ ismételték meg. Hétfőn a „Csókkirály“-t zónázták. Kedden a „Luxemburg grófja“ aratta, immár hatodszor, szokott sikerét. Szerdán a „Testőr“ c. bohózatot játszották igen gyenge ház előtt. Csütörtökön Shakespeare klasszikus vigjátékát melegítették fel: „A makrancos hölgy“-et. ügy az előadásról, mint különösen a szép közönségről csak elismeréssel nyilatkozhatunk. A címszerepben Markovics Margit s pártnere: Petrucchio szerepében Baghy Gyula vezették az előadást, melynek sikere még Czakó Micí, Sipos, Molnár, Somogyi, Rónai és Herczeg között oszlik meg. Pénteken a „Sári biró“-t játszották zónában. Szombaton „Trenk báró“ az újabb operettek egyik leghiresebbike, a „Luxemburg grófjáénak méltó vetélytársa került bemutatóra. * Utóhangok. E hó 16,-ára volt műsorra tűzve Kaczér Ignác verses vigjátéká- nak: a „Füst“-nek előadása. A darabot azonban a szinügyi bizottság levétette a műsorról. Igazán nem ismerjük azon szempontokat, melyek szinügyi bizottságunkat e határozat hozatalánál vezették. A bizottság ítéletet mondott ugyan a „Füst“ felett, de I elfeledte ítéletét nemcsak tüzetesen, de bárhogyan is indokolni. Ám eltekintve a kérdésnek minden más vonatkozásától, a bizottság említett határozatát mi a színtársulat szempontjából is módfölött tapintatlannak találjuk. Elvégre azt a bizottság is bizonyára jól tudta (tudnia kellett), hogy a „Füst“-öt színészeink már hetek óta szorgalmasan tanulják és próbálják. Tudnia kell a bizottságnak azt is, hogy társulatunk egyrészt az újabb és legújabb darabok szinre- hozásával nagy mértékben igénybe van véve, másrészt hogy egy verses darab betanulása fokozott nehézségekkel jár. Végül már eleve tudnia kellett a bizottságnak azt is, hogy a „Füst“ előadását nem fogja engedélyezni ... Miért aludt hát hosszú heteken keresztül? Vagy miért nem aludt még pár nappal tovább? Mert ez az alvása s ez a felébredése mindennek minősíthető, csak épen tapintatosnak nem, úgy a szerző, mint a színészek s a helyi sajtó szempontjából. A bérlők s a színházlátogató közönség tekintélyes része egyébként legújabban kérvényt nyújtott be a szinügyi bizottsághoz, melyben a „Füst“ két egymásutáni előadásának engedélyezését kérik. Három hónap múlva levelet kaptam tőle. Pár sort irt csak: „Anyám meghalt, — Most már nincs miért tovább élnem. Emlékezzetek meg néha a megkésett emberről! — Isten veletek.“ Műsor: Vasárnap délután „Tatárjárás“ operette este újdonság másodszor „Trenk báró“ (páros bérlet). Hétfőn zónaelőadás nyolcadszor „A sasfiók“ Rostand Edmond hatalmas drámája a címszerepben: Sipos Zoltánnal (páratlan). Kedden hangverseny miatt szini- előadás nincs. Szerdán újdonság harmadszor „Trenk báró“ operette (páros). Csütörtökön hetedszer „Luxemburg grófja“ operette (páratlan Pénteken zónaelőadás „Suhanc“ operette (páros). Szombaton újdonság itt először „A kis cukros“ vígjáték (páratlan). Vasárnap délután „Elvált asszony“ operette este másodszor „A kis cukros“ (páros). EGYHÁZ és ISKOLA. Lelkészmeghivás. A németi-i református egyház presbitériuma tegnap délután 5 órakor ülést tartott, melyen nagy lelkesedéssel dr. Erdős József theol. tanár meghívása mellett foglalt állást, annyival inkább, mert a tanácsülésig beérkezett aláírási ivek tanúsága szerint az egyházközségnek 764 választótagja közül 523 óhajtja a meghívást. Egyúttal elhatározta a presbiierium, hogy a meghívottat ma délután küldöttség keresi fel Debrecenben s kéri meg az állás elfogadására. E küldöttség tagjai lesznek: Bakcsy Gergely főgondnok, dr. Veréczy Ernő egyh. ügyész és Pethő György, Asztalos Sándor, Tar Károly, Vass András és Hajdú Károly egyháztanácsosok. Papválasztás. A németi református egyház papi állásának betöltése körül a következő nevek vannak forgalomban: dr. Erdős József theol. tanár (Debrecen), Sza- bolcska Mihály (temesvár), Pótor Elemér (Csenger), Kovács Lajos (Panyola), Fábián Károly (Fehérgyarmat), Lénárd Ede (Sza- mosdob), Gachal János (Mikola), Makay Elek (Szatmárhegy), Inczédy Márton (Vámos- oroszi), dr. Bartók Jenő (Nyíregyháza), Sátor Dávid (Szinérváralja), Kassay Lajos, Rácz Lajos (Kőrösfő) és Kovács Károly (Gulács) református lelkészek. Az egyháztagok tekintélyes része az állást meghívás utján óhajtja betölteni s a meghívandók között legnagyobb pártja dr. Erdős Józsefnek van. A VÁROS. Közgyűlések: F. hó 14.-én d. u. rendes és rendkívüli közgyűlést tartott városunk törvényhatósági bizottsága. A rendkívülinek egyetlen tárgya a dr. Török Istvántól megvásárolt (régi katonai kórház melletti) ingatlan adásvételi szerződésének elfogadása volt, ami egyhangúlag meg is történt. — A rendes közgyűlés nevezetesebb mozzanatait alább külön cim alatt közöljük: A „Fehérház“ sorsa. Városunk az u. n. Fehérház-fogadó helyén s a hozzá VÖRÖS B¥UL1 czipész-míílielyéiieii Szói móron, RóHószi-utcza 11. szám alatt készülnek a legszebb úri- BS női cipőh, vadssz és tiszti csizmáit. — Ortopé vagyis fájós lábakra nagy gonddal, megfelelően készít bel- és külföldi tapasztalatai alapján czipőket és csizmákat a leg- jlltányossbb áraiért. — Javításokat a legpontosabban, gyorsan eszközöl. Egy tanuló felvétetik.
