Északkelet, 1910. február (2. évfolyam, 6–27. szám)
1910-02-13 / 7. szám
Szatmárnémeti, 1910. ÉSZAKKELET 3. oldal. Minden mondatán, minden jelenetén valami sajátszerü szépség, ami rokon a mezei virágok természetes bájával. (Alig jut az ember eszébe, hogy e mezei virágokat egy nagy művész a legnagyobb raffínériával szedte össze és tűzte egy csokorba). Csakhogy ez a szépség abból a fajtából való, amelyik fölött állandóan ott lebeg a meg nem érzés végzete; amelyiket a színházi nagyközönség fegyvertelen szeme az ultraibolyaszinekhez hasonlóan nem képes észrevenni. — És ezért nem csodálkozhatunk azon, ha előadás végeztével itt is, ott is halljuk a kérdést: Mire való volt ezt megirni ? — szinrehozni ? — megnézni? .......... Li liom (Sipos) egyébként egy városligeti ringispil alkalmazottja, aki közönséges csirkefogó életet él mindaddig, mig össze nem kerül egy cselédleánnyal (Markovics) s ennek folytán prezumtiv apa nem lesz. Ekkor gondoskodni akar a leendő kicsike jövőjéről és elhatározza, hogy egy másik csirkefogó társával (ifj. Baghy) rabolni fog. A kísérlet azonban rosszul üt ki s ő, hogy a börtöntől megmeneküljön, agyonszurja magát. Mikor térítőn fekszik és minden elszunnyad körülötte, lejönnek érte a mennyei rendőrök s a mennyei rendőrfogalmazó elé vezetik. Ez tizenhat évig a rózsaszínű tüzbe internálja Liliomot, majd leküldi a földre, hogy valami jótettel jelét adja megjavulásának. Liliom, hogy leánykájának örömet szerezzen, le is lop az égről egy ragyogó csillagot, a dolog vége azonban mégis csak az, hogy rá üt leánya kezére. De hát ez az ütés, az apa ütése, csak csattan; nem fáj, nem számit.... Az előadásról dicsérettel emlékezhetünk meg. Sipos e szerepében is a nála megszokott lelkiismeretes és sikeres alakításban dűlt véig a széles, alacsony pamlagon. A félkezében valamelyik szerepe füzetét tartotta, de a szemei messze kalandoztak a betűkről. Alázatos, engedelmet kérő kopogás után belépett fekete ruhájában, egyszerűen, s olyan hangon, mit a kéregetők szoktak használni a szívtelen gazdagok portáján, fordult a szokatlan látogatótól megriadt leányhoz : Kisasszony, bocsásson meg, hogy alkalmatlankodik Önnél egy nagyon öreg asz- szony, kinek ön bátran unokája lehetne. Kéréssel jövök, nemcsak a magam, de egy második személy nevében is, ki olyan jó, szép és tiszta, mint ön . . . E szóra a zavartan figyelő Magda téglavörös lett, de nem szólt semmit. A cigarettáját idegesen kioltotta és eldobta. A nagyasszony kevés szünet után folytatta : — Talán sejti is már, hogy Sándorról gyönyörködtetett, bár el kell tekintenünk egynémely tulzásátót. Markovics Margit mindenképen méltó pártnere volt. Kicsiny szerepét ennivaló kedvességgel játszotta Wirth Sári. Ifj. Baghy Gyulában tehetséges kérdőt ismertünk meg. Különösen is ki kell emelnünk Aitner Ilka alakítását (Muskátné körhintatulajdonos) s meg kell még emlékeznünk Gömöri Vilmáról (Mari) és Rónairól (Hugó, a hordár.) Hétfőn az „OtthonM, kedden „A sas- fiók“-ot ismételték meg, az eddigieknél még jobb előadásban, amit nagy részben Faludi- nak, a Vígszínház nálunk időzött igazgatójának köszönhetünk. „A sasfiók“-ban egyébként szerepváltozás is történt. Ferenc császárt u. i. Barics, Cameráta grófnőt Bu- rányiné játszotta szinte nem remélt sikerrel. Csütörtökön „Luxemburg grófjáéban és főleg Dénes Ellában gyönyörködtünk, aki ez este megvalósította a lehetetlent. Felülmúlta önmagát és non plus ultrának hitt eddigi alakítását. Pénteken „Az erdészleány “-t játszották, szombaton a „Sári biró“ c. vígjáték került először színre. A VÁROS. Közgyűlés. Holnap d. u. 3 órakor tartja törvényhatósági bizottságunk havi rendes közgyűlését. Tárgyai között szerepel a rendőrfogalmazói állás betöltése is, mivel a polgármesternek erre vonatkozó felhatalmazása leérkezett a belügyminisztertől. Tanácsi hírek. Az uj közkórház elhelyezése ügyében Jendrassik Alfréd műszaki tanácsos leirt a városhoz, hogy amennyiben van szó, ki ellopja Önnek drága idejét s meggondolatlan könnyelműségével kompromittálja az ön művészi jó hírét .... Magda egészen felült s halkan, idegesen kacagott. — Kompromitálni az én jó híremet? Hát van nekem jó hírem, Nagyságos asz- szony? Ha volna, Ön nem lenne itt, hogy visszakérje tőlem a drága unokáját. Az ön megjelenése megcáfolja azt, amit kegyes volt az ildomosság kedvéért ráakasztani az én úgynevezett elméleti jó híremre ! . . . — Bocsánat, kisasszony. Ön ideges és félreért engemet. Önnek több olyan hódolója van s ha én egyet elkérek öntől, azért itt nem lesz zavar, sem lelki háborúság, mert egy újabbat léptet a régi helyére. — Igen, mert az egész világ elfér az én szivemben. S mert én sportszerűen űzöm a férfiak bolonditását. Szegény komédiás leány. Ha akarsz is igazán és önfeláldozóan az eredeti tervtől eltérő helyre akarja a kórházat építeni, arról őt értesítse, hogy a helyszíni szemlét megejthesse. A tanács elhatározta, hogy Jendrassikot és Kerekes Pál közegészségügyi felügyelőt meghívja a dinnyéskerti városi telek megtekintésére, ahova is a közkórházat építtetni akarná. — Minthogy a közigazgatási bíróság úgy döntött, hogy a város közönsége köteles a helybeli evangélikus (lutheránus) egyházat felekezeti segélyben részesíteni, a tanács az ügy ily irányú elintézését elrendelte. — A tanács megbízta a mérnöki hivatalt a közvágóhíd kibővítési tervezetének elkészítésével egyszersmind véleményezés végett kiadta a Hajnalutcai lakosok utcakövezés iránti kérelmét. — Ugyancsak megbízta a gazdasági tanácsost, hogy a mű jég megvételére újabb árverést tűzzön ki, mivel a febr. 4-iki nem vezetett kellő eredményre. A pályázatok eredménye. Tudvalevőleg e hó 10-én járt le úgy a városi mérnöki, mint a rendőrfogalmazói állásra meghirdetett pályázat. A városi mérnöki állásra 8 pályázó jelentkezett, u. m.: Hevesi Lajos magánmérnök (Budapest), Urszó Péter városi mérnök (Hódmezővásárhely), Moskovics Jenő magánmérnök (Homonna), Kurtz Jenő városi mérnök (Jászberény), Csillag Emil városi mérnök (Mezőtúr), Jakobi Sándor városi mérnök (Nagybecskerek), Széli István községi mérnök (Orosháza) és Kormos Ferencz folyammérnök (Pancsova). — A rendőrfogalmazói s az esetleg megürülő r. tiszti és irnoki állás elnyeréséért bepályáztak: dr. Nagy József ügyvédj. Hérmán Dezső végzett joghallgató, ifj. Kabay József joghallgató, Horváth Sándor rendőrtiszt, Fűrész Pál, Ma- ruska János, Nagy József rendőrségi írnokok, Mező Sándor városi végrehajtó, Góczy szeretni, nem lehet, mert a tisztelt polgár társadalom nem hiszi el neked. Nagyságos asszonyom, ön oly nemes és finom lelkű urinő, honnan veszi a jogot, hogy rólam fel tudja tételezni, hogy én nem tudom oly igazán szeretni az unokáját, mint az a hallgatag Eszter, vagy Annuska, aki a naptár szépirodalmi részét szokta elolvasni s tudja, hogy a csirkebecsinálthoz milyen fűszert kell használni. Hátha én Júliát, Melindát, vagy Évát ábrázolom a színpadon, ezért rosszabb vagyok, mint az, aki egy támlásszéken az elfogyasztott vacsora után könnyeket ont az alakításomon ? — Bocsásson meg kisasszony, én becsülöm a művészetet és az ön tehetségét is. Merész bátorságom arra irányul, hogy figyelmébe ajánljam az unokám leteendő szigorlatait és lebegő pályáját, melyet megzavarhat egy szellemes fiirt. Ha ön más érzésekkel van az unokám iránt s ha ő ezt az VÖRÖS BVULü czipész-míilieiyében Szalmára#, Rákóczi-ufcza 11. szám alatt készülnek a legszebb UPÍ- ÉS RŰÍ CÍpÖb, vadász BS tiszti csizmák. — Ortopé vagyis fájós lábakra nagy gonddal, megfelelően készít bel- és külföldi tapasztalatai alapján czipőket és csizmákat a leg- jutányosabb árakért. — Javításokat a legpontosabban, gyorsan eszközöl. Egy tanuló felvétetik.
