Északkelet, 1910. január (2. évfolyam, 1–5. szám)

1910-01-01 / 1. szám

6. oldal. É SZAKKELET Szatmárnémeti, 1910, metlen szagát is elvenni. Akinek gőz áll ren­delkezésére, a munkát gyorsíthatja azáltal, hogy a hordóba forró gőzt bocsát, mely a zsíros részeket a fáról különválasztja. De azért azt ilyen hordók bor eltartására nem használhatók. Miért oly jó a dán vaj ? Dánország 2.250 millió liter tejei termel és a természe­tes állapotban elfogyasztott tejen felül levő mennyiségből 85 millió kgr. vajat állít elő, a melynek zöme Angolországban a legma- gassabb árban értékesül. A dánok tejszövet­kezetekbe csoportosulnak, a melyek a tejet vajtartalma szerint fizetik. A jó vaj előállítá­sának titka a jó szeparátorokon felül az, hogy a tejszint mesterséges tejélesztővel erjesztik és pasztőrözik. A vajat saját vajszállitó ha­jóidon gyorsan szállítják Angolországba. E mellett bizonyos letett márka szerint mindig egyforma vajat szállítanak. Az istállókat szorgalmasan vizsgálják és az egészségtelen állatokat azonnal eliminálják. Tenta-cseppeket eltüntető itatós papiros. Itatós papiros, mely oxálsav oldat­ban van megáztatva, azután kiszárítva, az irományunkra ejtett tintacseppeí nemcsak fel­szívja, hanem az odatapadt részt fel is bontja, ha a tinta indigót vagy anilin festéket nem tartalmaz. . Az ily módon láthatatlanná tett tintafolt, vagy irás ferrociánkáliummal vagy gallussavva! újra előtűnik. A tojáshéj szine a kereskedelemben. A sárgahéj-fehérhéj harcának oka Angliából vett információk szerint most kisült. A „Na­tional Poultry Organisation Society“ épen az ellen küzd, hogy a fogyasztókat felvilá­gosítsa, miszerint a színnek a tojás jóságára semmi hatása nincsen, de igenis a nagyság, súly és friss volta az egyedüli mérvadó té­nyek. Lohad is a sárgahéj iránti előszeretet. Mr. Geo. A. Palmer Anglia baromfi szakér­tőinek (ezpert) legjobbika nem is tudja az angolok sárgahéj iránti előszeretetét mással, mint a tisztaságérzettel indokolni. Nézete szerint t. i. a tisztátalanság minden fehérhéju tojáson jobban észlelhető, mint a sárga hé­jun. Ezért ajánlja, hogy a farmon a fészkek­ben a legnagyobb tisztaság uralkodjék és ha mégis tisztátalanság mutatkoznék, ajánlja a tojások lemosását langymeleg szappanos vízben egy kis flanell ruha megdörzsölésének segélyével vagy pedig a tojások csak némi­leg savanykás ecetes vízben áztatandók kb. 1 óra hosszat és eltevés előtt mindkét uta­sítás használata után szárazon megtörlendők. Zöldség a baromfiaknak télen. Meleg ólakban tanyázó tyúkok, mint tudjuk, télen át is tojnak. A téli tojások azonban a rendes téli takarmányozás mellett nem oly Ízletesek, mint a nyáriak, főleg azért, mert télen nem kapnak zöldséget a tyúkok. Ezen azzal segíthetünk, ha zsengén kaszált és gondosan szárított lucernát vagy lóherét gyűjtünk. Ezt meglocsoljuk télen át kevés langyos vízzel és megpuhulás után felap- ritjuk és darával vagy liszttel keverve, a ba­romfiak elé hintjük. Kisebb állomány mellett tápláló és a tojást elősegítő zöldséget nyer­hetünk, ha lapos ládákba homokot teszünk, ebbe zabot, vagy árpát vetünk és kellően öntözve, a ládákat meleg helyre tesszük. A : kihajtott zöldséget a magvakkal együtt ki tépjük és a baromfiaknak adjuk uj vetésről gondoskodva folyton. A gyertyacseppek ruhából való el­távolítása. Általános szokás a gyertyacsep- peket a ruhából úgy kivenni, hogy azokat itatópapirral lebontják és tüzes vasalóval addig vasalják, mígnem tisztának látszik. Pedig ha a ruhát por éri, újra látszik a folt,; a mely kefélés által sem múlik el. Legjobb szárazon kezeinkkel kidörzsölni a gyertya- cseppeket (és nem felolvasztani azokat), köz­ben kefélni és a mi csekély homályos folt visszamaradt, azt borszesszel, melybe egy darab flanelt mártunk, tisztítjuk ki. Olcsó és tápdus tojóstyukeleség. Most tél-viz idején nemcsak az ország fő­városában, hanem még a legkisebb vidéki városkában is igen drágák a tojások, úgy hogy egész bátran állíthatjuk, miszerint azokból darabját 8—10 filléren alul sehol sem lehet beszerezni. Tekintettel erre a kö- j rülményre, azt hisszük, nem lesz épen fe­lesleges, ha tenyésztőinket felhívjuk arra, hogy különösen ebben az időszakban tartsák jól és meleg helyen tojóikat. Igen jő és ol­csó eleség a csírázott zab és árpa, ugyanis ezen eleségek igen jó hatással vannak a to­jáshozam fokozására. Ezen eleséget úgy ál­líthatjuk elő, ha a zabot vagy az árpát 24 órán át vízben áztatjuk. Ezen beáztatás után öntsük le a vizet és az árpát vagy zabot: olyan lapos ládákba szórjuk, melyeknek fe­nekén az árpánál és zabnál kisebb lyukacs- kák vannak, hogy a viz azokról teljesen le- j csuroghasson. Egyben megjegyezzük, hogy ezen gabonanemüeknek 5 centiméternél ma­gasabban nem szabad a ládákban állni. Célszerű lesz ezen ládákat egymás fölé állítani, hogy azok először kevesebb helyet foglaljanak el és másodszor ne kellessen minden ládát külön-külön reggel és este langyos vízzel meglocsolni, hanem csak a legfelsőt, mivel azon azután a viz (a ládák lyukaiknál fogva) végig le fog csurogni. A helyiség hőmérsékletéhez képest, ahol ezen ládák fel vannak halmozva, ezen gabonane- müek 10—14 nap múlva annyira ki fognak csírázni, hogy azok már feletethetők lesznek. Hogy ezen eleség minél olcsóbb legyen, zab- és árpaocsut is használhatunk erre a célra. B. E. A szerkesztő üzenetei. Egy uj előfizető. Történetesen azon kellemes helyzetben vagyunk, hogy úgy ma­gát az esetet, mint annak titkos és nyilvá­nos szereplőit igen jól ismerjük. Azért biz­tosíthatjuk Önt arról, hogy a kérdéses úri ember semminemű inkorrektséget nem kö­vetett el, bár a látszat ellene mond is. A látszat, mint gyakran, most is — csaló. Az eset hátterében — cherchez la | fémmé. Keresed a — lányt. Aki, mint a levelében érintet: úri társaság minden tagja gén jói tu dja, hej! rka, rika, nagy intrika, haj! — Kérdezze csak meg a szintén jelen volt ügyvéd urat, vájjon egészségügyi cu­korkáit megtalálta-é kabátjában, amikor úgy jó pitymallatkor sok viszontagság után végre hazavetődött. Higyje el nekem, hogy nem találta, mert nem is találhatta meg. Egyúttal higyje el azt is, hogy a cukorkák nem a Koronában, se nem a Károlyi-házban tűn­tek el, hanem jóval előbb, ama fent érin­tett hölgy szíves közreműködése folytán. Szóval a szóban, illetve szószban forgó úri embert is Őnagysága kényszerítette a hiányzó tárgyak elemelésére (persze csak tréfából), melyektől aztán a nemnevezett az Ön által bizonyára kitalált okból csak az Ön által már ismert módon tudott megszaba­dulni. Ez volt reá nézve a legkevésbé rossz a kínálkozó több rossz megoldás között. Végül ugyancsak közvetlen tudomá­sunk van arról is, hogy az az ur a kérdé­ses tárgyakat nyomban pótolni fogja, amint erre közvetlen vagy közvetett alkalma nyílik. Végeredményben tehát a magunk ré­széréről azt az urat a történtek után is épen olyan korrekt, gáncsnélküli lovagnak tartjuk, mint annak előtte. Aminthogy az ellenkező­jét nem is tanácsolunk senkinek ! Hangulatok. Érdemleges választ jövő számban kap, Termény-árak Szatmárnémetiben a szerdai hetivásáron a következők voltak: Termény neve I. rendű 11. rendű Szekér szám K f K f Tiszta búza 28 80 27 10 Kétszeres — — — — Rozs — — — — — Árpa 13 40 — — 2 Zab 13 — — — 5 Tengeri 15 — — — — Tengeri uj 14 — — — 30 Kása 18 — — — — Paszuly fehér 20 — — — 1 Paszuly tarka 14 — — — 1 Szilva 48 — 46 — — Krumpli zsákja 4 — 3 50 20 Szalonna ó (klg) 1 86 1 80 Szalonna uj (klg) 1 60 — — Marha hús (klg) 1 16 1 04 Sertés hús (klg) 1 58 — — — Tűzifa — — — — 15 Széna — — — — 25 Szalma — — — — 5 Állatvásár. A szerdai állatvásárra fel­hajtottak : 566 szarvasmarhát, 430 sertést, 24 malacot, — juhot. Kitűnő házi koszt kapható Battyányi-u. 6. sz. alatt özv. Szalai Jánosnénál házhoz kihordásra is.

Next

/
Thumbnails
Contents