Északkelet, 1910. január (2. évfolyam, 1–5. szám)
1910-01-16 / 3. szám
6. oldal. északkelet Szatmárnémeti, 1910. egyes gyümölcsfáink erősen hajtanak, de gyümölcsöt nagyon keveset, vagy épen semmit sem hoznak. E körülményből arra lehet következtetni, hogy a talaj, amelybe fáink ültetve vannak, sok tápanyagot tartalmaz, minek következtében a gyümölcsfa inkább hajtásokat, vesszőket igyekszik fejleszteni és igy a gyümölcshozam elmarad. Ennek orvoslására egy oly eljárásra óhajtom a figyelmet felhívni, amelynek segítségével az erős hajtású fákat igen könnyen termékennyé lehet tenni. Áll pedig ez egyszerűen abból, hogy a gyümölcsfák ágai és gyökerei közötti egyensúlyt az utóbbiak visszametszése által helyreállítjuk. Nagyon természetes, hogyha a gyökereket zavartalan fejlődni hagyjuk, az ágakat pedig rendesze- resen visszavágjuk, akkor csak hajtások képződhetnek. A gyökerek visszametszése, a következőleg eszközölhető a legjobban : Ássuk körül a fát olyanformán, mintha a gyökerei körül levő földdel együtt át akarnók ültetni és folytassuk az ásást a törzs felé mindaddig, mig a legerősebb gyökerek közül néhányat levághatunk, illetve megrövidíthetünk. Ha a képződött árkot újból feltöltjük és a jelzett operációt minden két- három évben ismételjük, de úgy, hogy az újonnan képződött gyökerekből 4—5 cm.-t mindig meghagyunk, igen kitünően termő fát fogunk nyerni. Á tanácsolt eljárás igen kegyetlennek látszik ugyan, azonban ne legyenek skrupulusaink, vágjuk a gyökereket bátran és csak arra vigyázzunk, hogy a fa állása ne gyöngüljön annyira meg, hogy esetleg valamely vihar könnyen kidönthesse. Esetleg karóval is lehet fát támogatni. A mondottak helyességéről mindenki meggyőződhetik, ha valamely gyümölcsösben a fákat megvizsgálja s azt fogja tapasztalni, hogy azok a legtöbbet termő fák, melyeknek leggyengébb gyökerei vannak. Örökösödési illeték. A pénzügyminisztériumban az örökösödési illetéki törvény megújításával foglalkoznak. Úgy akarják megújítani az eddigi törvényt, hogy az a szegény nép javára szolgáljon, hogy főként a földmives öröklött gazdasága után ne fizessen valami nagy és terhes örökösödési illetéket, hagyatéki adót. Eddig 2C0 korona értékű hagyaték volt mentesítve az örökösödési illetéktől; a hagyatéki adótól. Most úgy tervezik, hogy 500 korona értékig ne kelljen hagyatéki illetéket fizetni. Ezenkívül arra nézve hoznak szigorú szabályokat, hogy a készpénzből és bútorokból, ékszerekből, műtárgyakból, ingó dolgokból álló hagyaték értékét ne lehesen eltitkolni. Ha pedig valaki ezt el akarja titkolni, keservesen lakoljon ezért. Ezenkívül üdvös intézkedése az uj törvénynek, hogy a hagyatéki illetéket fokozatossá teszik akként, hogy bizonyos hagyatéki összegeken felül nagyobb lesz az illeték. Például 3000 koronáig fizetnek egy százalékot, 5000 koronától 20.000 koronáig két százalékot és igy tovább; a legmagasabb fokozat nyolc százalékos lesz. Ettől az uj törvénytől a kincstár 30 millió koronával több jövedelmet vár, mint amennyit eddig vett be a hagyatéki illetékből. Ezenkívül pedig a szegények hagyatékát 500 korona értékig mentesitik. A természetes és műoltó. A tejoltó a tejben levő sajtanyagot megalvasztó hatását annak a sajátságos anyagnak köszöni, mely a gyomor egyes mirigyeiben termeltetik és ferment anyagnak neveztetik. Ezt az anyagot még nem tudják mesterségesen előállítani, ezért igazi oltót csak gyomorból — borjú bárány és malac oltógyomorból — lehet készíteni, amolyan közönséges módon, mint ahogy a juhászok ! széliében készíteni szokták ; — vagy pedig gyárilag készítik az ugynevezet müoltót, | amelyet por és folyadék alakjában is forgalomba hoznak. Á műoltó határozottan | jobb a közönséges oltónál, főként azért, mert mindig egyenlően erős, azaz egyforma hatású, és mivel tartós, tehát nem romlik olyan hamar, mint a természetes oltó. Különösen a poralaku oltó marad hosszú ideig változatlan, ha száraz helyen tartjuk. Az oltó fermentanyaga elveszti azonban hatását, ha erős hidegben megfagy; a 0 fokra lehűtött tejet azonban hosszabb idő alatt ugyan, de mégis megolvasztja. A folyadékos oltó hatása szembetűnően csökken, ha 10 C. foknál magasabb hőmérsékletre fölmelegitjük, holott ellenkezőleg a poroltót 100, sőt 130—140 fokra is fölmelegithetjük anélkül, hogy hatása gyengülne, de csak abban az esetben, ha a magas hőmérsékletnek csak rövid, ideig egy, negyed vagy legfőlebb egy fél óráig lesz kitéve. Ez a körülmény is csak a poralaku oltó jobb voltát igazolja. Közönséges, házilag készült oltót használva ne mulasszuk el megszűrni és jól bedugaszolt üvegben száraz hűvös helyen eltenni. Szüretien használva az oltót, a gyomor Hártyáinak foszlányai is a tejbe kerülnek és a belőle készült sajtot kellemetlen izüvé teszik s foltokat okozva, a sajt színét rontják. Szüretien oltót ma már csak a legprimitívebb módon dolgozó sajtosok használnak. Ilyen sajtokkal azonban csak szégyent vall a gazda I és seminikép sem konkunálhat azzal, aki műoltóval készíti sajtjait. Termény-árak Szatmárnémetiben a szerdai hetivásáron a következők voltak: Termény neve I. , rendű II. rendű Szekér szám K f | K f Tiszta búza 28 26 10 Kétszeres 24 — — __ 2 Rozs 21 — — —— Árpa 13 — 2 Zab 13 40 _ 5 Tengeri 14 20 13 __ Tengeri uj 14 — i — — 30 Kása 18 — — — — Paszuly fehér 20 __ 1 _ 1 Paszuly tarka 14 — — — 1 Szilva 48 — 46 — Krumpli zsákja 4 — 3 50 20 Szalonna ó (klg) 1 92 1 76 — Szalonna uj (klg) 1 60 — — — Marha hús (klg) 1 12 1 04 — Sertés hús (klg) 1 56 1 44 — Tűzifa — — — — 40 Széna — — — — 10 Szalma — — — 25 Állatvásár. A szerdai állatvásárra felhajtottak: -616 szarvasmarhát 458 sertést, 24 malacot, — juhot. Kitűnő házi koszt kapható Battyányi-u. 6. sz. alatt özv. Szalai Jánosnénál házhoz kihordásra is. Az „Északkelet“ a legolcsóbb újság. Előfizetési ára helyben és vidéken : Egész évre . . 4 korona, Fél évre .... 2 „ Negyed évre . 1 „ 13884—1909. tksz. (Misi iiinieíifiÉiip kivonat. A szatmárnémeti-i kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy dr. Veréczy Ernő szatmárnémeti-i ügyvéd által képviselt Katona András szatmárnémeri-i lakos végrehajtatónak, Weisz József és neje Kaíz Czili szaímárnémeti-i lakosok végrehajtást szenvedők elleni 176 K tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében, a szatmárnémeti-i kir. törvényszék (szatmárnémeti-i kir. járásbíróság) területén levő Szatmár-Németi szab. kir. város határában fekvő, a szatmárnémeti-i 4133 sz. tjkönyvben A f 1. r. 980. hr?z. alatt (ház, udvar és kerttel) felvett ingatlanra 2815 K-ban, valamint a szatmárnémeti-i 9772 sz. tjkönyvben Afl. r. 6628—a—1. hrsz. alatt felvett ingatlanra 5376 K-ban ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1910. évi február hó 4-ik napján délelőtt 9 órakor a kir. törvényszék árverezési helyiségében megtartandó nyilvános árverésen eladatní fognak, azonban a kikiáltási ár Va-nél alacsonyabb áron el nem adatik. Árverezni szándékozók a kir. kincstár kivételével tartoznak az ingatlanok becsárának 10 °/o-át készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-c. 170. §-a érteimében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Szatmár-Németi, 1909. szeptember hó 30-án a kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság. FÜZESSY, kir. tszéki albiró. Saját termésű, kitűnő érmelléki borok nagyban eladók Molnár Lajos micÉBÍ (Bihar-m. margittai járás) gazdasóoüban. Arak hektoliterenként, /vlicskén átvéve: 1909. évi termés 30 K (készlet: 60 hl.) 1908. évi termés 40 K (készlet: 150 hl.) 1907. évi termés 50 K (készlet: 20 hl.) Minta kívánatra.
