Északkelet, 1909. december (1. évfolyam, 23–26. szám)
1909-12-25 / 26. szám
6. oldal. ÉSZAKKELET Szatmárnémeti, 1909. A tokaji bor értékesítésének megoldása. A tokaji borok értékesítésének kérdése évtizedek óta foglalkoztatja az érdekelteket s a szakköröket, s ez a nehéz kérdés mindeddig megoldhatatlan volt a kellő anyagi eszközök hiányában. Kedvező jelnek látszik az ügy végleges megoldása érdekében, hogy a tőkeerős csoportok is kezdenek érdeklődni az ügy iránt; igy a Zemplén vármegyei Gazdasági Egyesület most tartott szőlőszeti szakosztályi ülésében Thuránszky László elnöklete alatt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank érdeklődését vették örömmel tudomásul. Az ülésen résztvettek: Búza Barna, Dessewffy Tamás, Szőlőssy Arthur, Kincsessy Péter, Constantin Géza, Csajka Endre stb. hozzászólása mellett beszélték meg azokat a módozatokat, melyek szerint egy hatalmas bor- értékesitő szervezet hivatnék életre, ha a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank e célra Lánczy Leó utján elvileg kilásba helyezett 10 millió korona tőkét rendelkezésére bo- csájtaná. Ezen összeg rendelkezésére bocsáj- tásának előfeltételét képezi az állami 3 százalékos kamatbiztositás s a kieszközlendő szállítási kedvezmények, szakközegek rendelkezésre bocsájtása. A malmok redukálják az üzemet. A hosszúlejáratú lisztszerződések ügye végképpen meghiúsult s most egy újabb akcióra készülnek a malmok. Redukálni akarják az üzemet. Ugyanis a lisztüzlet nem olyan kedvezően alakult, mint ahogy azt a kampány kezdetén hitték. Ausztriában, a magyar lisztfogyasztás legnagyobb piacán, az osztrák malmok versenye rontja a magyar lisztüzlet eredményeit s ilyen körülmények között a malmok redukálják az üzemet. Elvben már elhatározták, s a tárgyalások most abban az irányban történnek, hogy hetenként egy vagy két napig szüneteljenek-e a malmok üzemei. Határjelzés. A törvény szerint minden birtokos köteles birtokhatárának megjelölésére jól látható jeleket felállítani. A földmi- velésügyi miniszter újabban rendeletileg felhívta a közigazgatási hatóságokat a csaknem feledésbe ment törvényrendelkezés érvényesítésére. A hiányokat a mulasztók költségére a hatóságok fogják pótolni. Trágya elárverezése Budapesten. Budapest székesfőváros tanácsa a fővárosi sertésközvágóhidon és sertésvásártéren, valamint a lóvágóhidon, szóval az intézet egész területén összegyűlő trágyamennyiségnek 1910. évi február hó 1-től 1913. évi január 31-ig terjedő három éven át leendő eladására nyilvános árverést hirdet. Az írásbeli ajánlatokat 1909. évi december hó 27-én délelőtt 11 óráig Melly Béla dr. tanácsnok, vagy helyettese kezéhez (IV. kér., központi városháza II. em. 211. sz. a.) kell benyújtani. A versenytárgyalásra vonatkozó ajánlati és vállalati szerződési föltételeket, valamint egyéb fölvilágositásokat úgy a fentjelzett helyen, mint az állatvásárok és közvágóhidak igazgatóságánál (IX. kér., So- roksári-ut 7. sz. a.) díjmentesen lehet kapni. Pályázat. A nagykárolyi járásbíróságnál román tolmácsi állásra 4 hét alatt lejáró pályázat van hirdetve. Az erre vonatkozó hirdetmény a hivatalos lap dec. 19-iki számában jelent meg. A tejeskannák hitelesítése. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter rendeletet adott ki a közforgalomban használt hitelesítetlen tejes palackok, tejes üvegpoharak és tejeskannák hitelesítése tárgyában, amellyel a végrehajtási rendeletben megállapított átmeneti időt egy évvel meghosszabbítja. Karácsonyi és újévi Nagy O c c a s s i ó! Somlyay divatáruházáben folyó évi december 1-tói 1910. január Z-áig tart. Felhív.om a t. vevőközönség b. figyelmét kirakataimban kitüntetett árakra, melyek fényesen igazolják, hogy urak és hölgyek részére hasznos ajándék-tárgyak a legdúsabb választékban és igen előnyös árak mellett, raktáron csakis nállam találhatók. Kész szolgálattal Somlyay Gyula. Ország-Világ. — Régóta húzódó politikai válság karácsony szent ünnepére ha nem is befejezéshez, de mindenesetre jel- lemzős forduló ponthoz jutott. Mint a politikai lapok legújabb híreiből olvassuk, Őfelsége Lukács Lászlót de- szignálta miniszterelnöknek, aki eme minőségében folytatja most már a tárgyalásokat. Hogy mi lesz ezen tárgyalások eredménye, azt alig is sejthetjük. Lapunk jellege megtiltja, hogy a kijelölésről bármily véleményt nyilvánítsunk. Azért egyszerűen csak regisztráljuk a függetlenségi párt állásfoglalását, mely szerint: az önálló, készfizető, magyar jegybank nélkül Lukács László számára sincs megoldás. — Amerikának egyik államában ugyancsak bealkonyodik az agglegényeknek és ugyancsak felvirrad az asszonynépségnek. New-Yersey állam képviselőtestülete elé u. i. George de Cuyne képviselő legújabban egy olyan törvényjavaslatot terjesztett be, amelyik a házasságok számának emelése tekintetében jóval túltesz Augusztus császár hírhedt házassági törvényein. A javaslat szerint minden évben sorshúzás utján kötnék egymáshoz az addig férjhez nem ment nőket és meg nem házasodott férfiakat. A házasság a kisorsolás után nyomban megköttetnék. A pároknak csak azt kellene kijelenteniük, hogy élethosszig, avagy csak három évig akarnak-e egymással élni. (Majd bolond lesz valaki, hogy nem három évig akar 1) — A javaslat benyújtása óta George de Cuyne Amerika, de talán az egész világ hölgyeinek nevében a Iegderakabb férfiú. Nem úgy a férfiak előtt. CSARNOK. Scherzo. Eljött október elseje és Tímár Károly hadnagy ur tapasztalásból tudta, hogy vele együtt eljönnek nagy számú hitelezői is. Azért még előző napon kiadta szolgájának a napi parancsot. — János, a legközelebbi három napon belül senkinek sem vagyok itthon! Érted: senkinek ? Elutaztam! Azzal nem épen vidáman, inkább kelletlenül bement szobájába, hogy megkezdje önkéntes szobafogságát. Az ablakokat lefüggönyözte, kényelembe helyezkedett és tőle telhetőteg törte a fejét azon, mit csináljon ő e kegyetlenül hosszú három nap alatt. Mert csak annyi volt bizonyos előtte, hogy a három napi magány keserveit végig kell szenvednie. Mi azonban ne legyünk kiváncsiak fejtörésének eredményére. Tartozunk a köteles diszkréciónak azzal, hogy mi is magára hagyjuk Tímár Károly hadnagy urat, ha mindenáron egyedül akar maradni. Fordítsuk inkább figyelmünket az előszoba felé, amely valóságos csodatevő hely képét n, íjtotta a jelzett napok alatt. Igazi bucsujárást rendezett itt a hitelezők tömege, akik még az Isten nevét is fölötte gyakran és Tímár Károly hadnagy urat fölötte fura imádkozásban emlegették, amikor János, az értelmes tisztiszolga, angyali türelemmel hirdette nekik a nagy örömet. — A hadnagy ur nincs itthon; elutazott. Történt azonban a harmadik napon, hogy Márton bácsi, a házi bankár a fenti kijelentésnek körülbelül századik elhangzása után nem fordult sarkon, ellenben nemes egyszerűséggel ennyit mondott: — A hadnagy ur elutazott ? Nos, hát meg fogom várni. S mivelhogy épen a delet kezdték harangozni, előkotorászott a kaftányja zsebéből egy darab fekete kenyeret, néhány darab vereshagymát és ott a helyszínen, a hadnagy ur lakása előtt, igen jó étvággyal beebédelt. Aztán leült a folyosó lépcsőjére, előhúzott valamelyik zsebéből egy újságot és nyugodtan olvasott, amig csak tartott belőle. Majd különféle szórakoztató maga mulatások után leszállt már az este, az ebédhez hasonló módon bevacsorált és a türelmetlenség legkisebb jele nélkül várt tovább. És, a türelme rózsát terme. A rózsa Tímár Károly hadnagy ur alakjában jelenke- zett, aki megunva a nappali fogságot, úgy
