Északkelet, 1909. december (1. évfolyam, 23–26. szám)

1909-12-19 / 25. szám

Első évfolyam, s 25-ik szám. Szatmárnémeti, 1909. december 19. ^j^jlj TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 4 korona. Negyed évre 1 korona. Fél évre . . 2 korona. [ Egy szám ára: 10 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kazinczy-utca 18. Felelős szerkesztő: BARTHA JÓZSEF. Laptulajdonos és kiadó: az „ÉSZAKKELETI KÖNYVNYOMDA“. Hirdetések a legmérsékeltebb árért közöltéinek. Többször feladott hirdetéseknél nagy árengedmény. Nyilttér sora 20 fillér. Mindennemű dijak és levelek e lap kiadóhivatalába (Szatmárnémeti, Kazinczy-utca 18. sz.) küldendők. Vásárcsarnok. — Dr. Veréczy Ernő. — Most midőn a csatornázás és vízvezeték kérdése kezd a megvaló­sulás stádiumába lépni, szükségesnek látjuk foglalkozni egy olyan kérdéssel, amely szoros összefüggésben van a csatornázás és vízvezeték kérdésével. S ez a vásárcsarnok felépitése. Szoros összefüggésben van azért, mert hiszen mindaddig, mig egy város csatornázva nincs, mindaddig mig egy városnak nincs meg a vízveze­téke, addig ott vásárcsarnok építése keresztülvihetetlen. A vásárcsarnok speciálisan olyan intézmény ugyanis, amely egyfelől sok piszokkal, hulla­dékkal, szeméttel jár, de másfelől iga­zán tisztának is kell lennie. E két dolog: tudniillik a piszok másképen el nem hárítható, a tisztaság pedig meg nem óvható csatornázás és vízvezeték nélkül. S épen azért, mert most már a csatornázás és vízvezeték kérdése olyan stádiumban van, hogy közel van ezen két fontos intézménynek a megvalósulása is, felvetjük a kérdést, hogy nem lenne-e célszerű a csator­názás és vízvezeték kérdésével kap­csolatosan megoldani a vásárcsarnok kérdését is. Minden városnak fejlődése, né­pessége, rendészete, tisztasága, de különösen közegészségi viszonyai fel- tartóztathatlanul szükségessé teszi azt, hogy egy részről a piac kis helyet foglaljon el, másrészről azonban ezen a kis helyen a közönség minden igénye kielégítést találjon. Nálunk respective ez a követelmény egyene­sen parancsolólag lép fel. Meg van a piacunk, egyetlen büszkeségünk, amire azonban büszkék egyáltalán nem le­hetünk. A mindennapi kirakó vásár, a heti vásárok olyan rondává, pisz­kossá teszik azt, hogy szinte fáj az ember szive, ha látja! Más város, ha ilyen piaca, tere lenne, tele rakná min­denféle csecsebecsével, befásitaná, parkírozná, szépítené ! Mi türjük azt, hogy rajta káposztalevelek, dinyeha- jak, murok, zöldség díszelegjen s a vásár egyhangú képét liba és csirke toll élénkítse meg. Ha idegen ember fordul meg városunkban, egyebet sem hallunk, mint: be vétek ezt a szép te­ret ilyen állapotban hagyni. Szépítsünk hát rajta, építsünk vásár csarnokot. De van még egy parancsolóbb érv is! Valamikor réges régen város Atyáink hoztak egy határozatot. Hoz­ták ezt a határozatot Magyarország Két esküvő. — Herberstein Wrede Gabriella. — 1. Ott állnak diszöltönyben A szép oltár előtt, Valódi fényözönben. — Királyi sarjak ők! — Mindenki boldogságról, Szerencséről cseveg, — S nem szólnak titkolt búról Szót sem az emberek. II. Ugyanezen órában A szép oltár előtt Egy csöndes falucskában Más pár tart esküvőt. A lányka nincs selyemben. A fiú csak paraszt. De boldogok mindketten, — Ha nem mondják is azt. Kiss Endre. % Szulamith. Trónján ül Salamon. Léha udvaroncok Állnak trónja körül, lesik parancsszavát, A király unottan magába elmélyed. Unja a világnak mámoritó zaját. Nehéz már fejének a fényes korona, Mint egy ólomteher, úgy lenyomja a súlya. Hervadó levélként szállong lába elé, A dicsőség fényes babérkoszorúja. Fölsóhajt a király: hiába hát minden ? Hir, dicsőség, pompa. . . , minden a nap alatt, Minden porba omlik ... 1? Hiába küzdöttem, Legszebb törekvésem csak hiú gondolat; Hiába reméltem, hogy megváltoztatom Királyi szavammal a világ folyását, Nem lehet! Nem lehet! Mindennap látnom [kell Két kezem munkája gyászos pusztulását. Ejh! hát bánom is én! mit törődöm vele, Patvar vigye most már az országiás gondját... Szolgák! hozzátok el dicső országomnak — Hozzátok előmbe: a legszebbik lányát! Kárpótolom magam a sok küzdelemért, Mit hiába tettem . . . Csókkal, öleléssel; Hadd tűzze fejemre a legszebbik babért Az e leány — kit hoztok — hő szeretkezéssel. Száguld a sok szolga, várost, falut bejár, Kutatják a berket, a rejtett csalitot. „A király nevében“ jönni felszólítják Mindennemű nyomtatványokat nagy gonddal, ízléses kivitelben, legjutányosabb árért készít az „ÉSZAKKELETI KÖNYVNYOMDA“ Szatmárnémeti, Kazinczy-utca (Zárdával szemben). HIRDETÉSEKET legolcsóbb árért közöl az „ÉSZAKKELET“.

Next

/
Thumbnails
Contents