Északkelet, 1909. november (1. évfolyam, 19–22. szám)
1909-11-28 / 22. szám
6. oldal. ÉSZAKKELET Szatmár-Németi, 1909. f. évi dec. 13-ra tűzte ki. Haverda Mariska a börtönben beteg lett. Külföld. A cherry-i (Illinois-beli) bánya robbanás és égésnél a mentési munkálatokkal sikerült százhuz bányászt kimenteni. Nyolc napig voltak a mélységben s sokat szenvedtek az éhségtől és szomjúságtól, mert készleteik hamar elfogytak. A mentési munkálatokat tovább folytatják, hátha a többieket is meg lehet menteni. Hasznos tudnivalók. zésnek leginkább házi jelentősége van: azaz minden tenyésztő a saját munkájának könnyebbé tételét célozhatja a lábgyürü alkalmazásával. A lábgyürüt némely tenyésztő csak akkor tartja jónak, ha már csirke korban kerül az állatra. De mert több-kevesebb praktikával jóformán minden lábgyürüt le lehet huzni a lábról, ha csalni akarunk, lényegtelen, hogy a csirkére alkalmazzuk az u. n. le nem húzható (?) gyiirüt, vagy most alkalmazzuk-e azon baromfiakon, melyek törzsbe kerülnek. Legegyszerűbb a fémből (sárgaréz) készült s csipőfogóval felerősíthető gyűrű. Ky. A takarmányok helyes feleíetésétől igen sok függ és láthatjuk akárhányszor, hogy egyik gazdának kevés a takarmánya, nagyobb részben szalmával teleltet és állatai mégis szépek, mig a másik gazdánál még az ökrök alatt is széna van és az állatai gyengék, piszkosak. A jó beosztás, a jó tisztogatás az első ! feltétele a téli takarmányozásnak, mert azt is láttam már, hogy az ökrök egész télen szénát és répát ettek és a tavaszi szántás vége felé már csak szalmával éltek, pedig a jó gazda inkább megfordítva tenné, etetne télen szalmát, polyvát és tavaszi szántás alatt szénát, zabot. Hogy lehet a husi gyorsan puhára főzni ? Nagy bajuk az a háziasszonyainknak, hogy sokszor óraszámra is hiába főzik a húst, ha az valami vén marhából való, mégis csak kemény, rágós fog maradni. Ezen pedig köm.yen lehet segíteni, ha miu- án a húslevest lehaboztuk, forrás közben egy kiló húsra egy evőkanál tiszta, életpálinkát öntünk. Így a hús, bármi vén marhából való is, csakhamar puhára fő, a pálinkának pedig Ingkisebb ize se marad vissza, mert az főzés közben egészen elpárolog. Házilag készült szalámi. Kell hozzá 3 kiló marhahús, 2 kiló disznóhus, 1 kiló szalonna, fél kiló só, 4 gr. salétrom, 35 gr. cukor, 1 kanál fehér bors, 1 kanál törött mogyoró. Ezt mind összekeverve marhabélbe kell szorosan beletömni, a besózott húsok közé tenni, naponkint megforgatni és szellős helyen tartani. A spiritusz és a sertásorbánc. Obel, egy dániai állatorvos, a sertések orbánc betegségét spiritusszal gyógyítja. Darabonkint egynegyed liter tiszta szeszt adagol naponta — tejben elkeverve — az orbáncbeteg sertéseknek, de ezt a meny- nyiséget 3—4 nap múltán már a felényire szállítja le. Érdekes, hogy ezt az eljárást nemcsak gyógyításra, de óvszerül is használja és az igy kezelt egészséges állatok állítólag nem is kapják meg a betegséget még akkor sem, ha betegekkel érintkeznek. A sertések a leírás szerint szívesen, sőt mohón isszák a szeszt és meg is részegednek tőle. Ekkor aztán igazán el lehet mondani, hogy „részeg disznók“. De hát használ az a részegség — és ez a fő. A baromfiak jelölése. Az őszi munkák egyik fontos része a baromfiaknak alkalmas módon való megjelölése. Ma, amikor az elméletet is sorompóba kell a gyakorlati tenyésztőnek állítani, nem lehet egy lépést sem tenni addig, mig a továbbsza- poritásra használandó baromfiak megjelölve nincsenek. A megjelölés kifejezetten a baromfiak termelőképessége fölötti öllenőr- kedést teszi lehetővé, de egyúttal a baromfiállomány házitörzskönyvéhez is alapot szolgáltat. A jelölés legalkalmasabban a láb- gyürükkel történik, melyekre év és sorszám s ezenfelül a tulajdonos nevének kezdőbetűje, vagy más jel kerül. A lábgyiirüTermény-árak Szatmárnémetiben a szerdai hetivásáron a következők voltak: Termény neve I1 I. j rendű 1 H. I rendű Szekér szám 1 ..... _ II TT K £ i 1 K 1 f Tiszta búza II 29 28 | 80 Kétszeres 20 — 19 80 — Rozs 17 — — — Árpa 13 20 13 — — Zab 14 — — — Tengeri 14 40 — — — Tengeri uj i 14 — — — — Kása — — — — Paszuly fehér 20 — — — — Paszuly tarka 14 — 11 — — Szilva I— — — — Krumpli zsákja f 4 — 3 50 — Szalonna ó (klg) L i 40 — — — Szalonna uj (klg) 11 60 — — — Marha hús (klg) 1 12 — 96 — Sertés hús (klg) 1 16 — — — Tűzifa — — _____ — Széna 1 —------- í — ____ _____ Szalma J — — 1 — — — Állatvásár. A szerdai állatvásárra felhajtottak : 769 szarvasmarhát, 321 sertést, 32 malacot, — juhot. Közgazdaság. A téli takarmányozásról. A kinek sok szénája van, az csak az etetési rendet kell hogy meghatározza és azt pontosan betartva, az állatokat tisztogatva, jól gondozva, eredményesen teleltethet, jó karban tarthatja állatait. Van azonban eset, hogy kevés és rósz minüségü is a takarmány, amikor csak nagy gonddal és jól előkészített takarmánynyal érhetünk célt. A téli takarmányok: a széna, sarju, lucerna, lóhere, bükköny, mo- har, egyáltalán a szénafélék, a tengeriszár, szalma és polyvafélék, gabonafélék, répa, stb. és az olaj-pogácsák. Ha kevés és rossz a szénánk, hogy az állatok le ne romoljanak, hogy a tehén jól tejeljen, borjúját jól nevelje, hogy a növendékmarha szépen fejlődjön és hogv az ökör is jókarban legyen, erőt gyűjtsön a tavaszi nehéz munkára, pótolni kell a szé- szénahiányt erőtakarmányokkal, a milyenek pl. a répa, a gabonafélék korbája és az olajpogácsák. Kizárólag a kisbirtokosok érdekét felkaroló 18 éves, országosan elterjedt egyetlen magyar gazdasági heti szaklap a „Gazdák Lapja.“ Megjelenik Szatmáron. Előfizetési ára egész évre 10 K; kisbirtokosok, ha az egész évi dijat előre beküldik, 6 K kedvezményes áron kapják. Akik a jövő évre már most előfizetnek, januárig ingyen kapják. Tessék mutatványszámot kérni! 554—1909. végr. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881, évi LX. t.-c. 102. és 1908. évi XL1. t.-c. 19. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti kir. járásbíróságnak 1909. évi Sp. II. 1431—6. számú végzése következtében Radocza János ügyvéd által képviselt Kühne mezőgazdasági gépgyár r. t. javára Balogh György ellen 518 K 40 f. s jár. erejéig 1909. évi szeptember hó 11-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 1360 koronára becsült következő ingóságok u. m.: lábasjószág és gépek nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a halmi-i kir. járásbíróság 1909-ik évi V. 398—3. számú végzése folytán 518 korona 40 fillér tőkekövetelés, ennek 1909. évi aug. hó 1. napjától járó 5 % kamatai, Va % váltódij és eddig ösz- szesen 83 K 70 f.-ben biróilag már megállapított költségek erejéig, F.-Ardóban leendő eszközlésére 1909. évi december hó 2-ik napjának délelőtti 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Halmi, 1909. évi november hó 20, napján. Markovics, kir. bír. végrehajtó.
