Északkelet, 1909. október (1. évfolyam, 14–18. szám)
1909-10-17 / 16. szám
6. oldal. ÉSZAKKELET Szatmárnémeti, 1909. búcsút vegyen a nővérétől. A vonat már megindult, amikor Michael Márta leugrott a kocsi magas lépcsőjéről. Az éltes asszony oly szerencsétlenül zuhant a földre, hogy a kerekek a ruhájába kapaszkodtak, maguk alá rántották és a szó szoros értelmében széllyel roncsolták a testét. Betegh Lajos fiumei állami főállatorvosnak sikerült fölfedeznie a ragadós száj-és körömfájás bacilusát. Ez igen apró lény, amely a nyirokban és savóban óriási mennyiségben fordul elő. A főorvos most a himlő, sertéspestis, veszettség bacilusait kutatja. Kisuczaujhelyen (Trencsén megyében) 460 ezer koronás alaptőkével csipkegyár létesül. Temesvár mellett egy kis vasúti állomáson, vasárnap éjjel a karánsebesi vonatot, baltákkat felfegyverkezett oláhok megtámadták s kirabolták. A személyzet tehetetlen volt velük szemben. A csendőrség nagy erélylyel nyomoz. Nagybecskereken az esküdtbiróság Utea Moiszi tógyéri embert, a tógyéri szerb pap és egy másik ember meggyilkolásáért okt. 11-én halálra Ítélte. Újvidéken Vajda Gyula főhadnagy lelőtte Fabriczy Julia nevű kedvesét, aki nyomban meghait, aztán önmagát lőtte rneg. Ő is halálos sebet kapott, életben maradása valószínűtlen. Ruszkabányán nagy hazafias ünnepet ültek vaárnap, amikor a Maderspach Károlyné Buchvald Franciskának, a szabadságharc hőslelkü női vértanújának emlékezetére állított emlék oszlopot leleplezték. Maderspachné tragédiája ismeretes. 1849. aug. 23-án a versed születésű Gröber kapitány Ruszkabánya község mellett, az úgynevezett „szabadság fájá“-nál a gaz Haynau titkos parancsára nyilvánosan megvesszőztette Maderspachnét, aki Bem, Kmety, Guyon, Stein és más tábornokok menekülését elősegítette s a kinek családja hazafias érzése miatt különben is gyűlölt volt az osztrák előtt. Maderspachné férje neje gyalázatának hallatára egy mozsár- ágyúval agyonlőtte magát. Külföld. E rovatban ismertettük volt a spanyol forradalmi mozgalmat, amely Iegfőképen Barcelona városában nyilvánult meg. A mozgalmat statáriummal fojtották el; az utcai harcokban nagyon sokan meghaltak. A forradalmi mozgalom szervezésével többek között megvádolták Ferrer Ferencet is, a kiváló spanyol tudóst, a társadalom-tudományok világhírű művelőjét. 0 gazdag ember volt s fölvilágosodott eszméinek terjesztésére sok pénzt áldozott. A műveltség terjesztésére iskolákat emelt s a jótékonyság terén is bőkezű volt. A maradi és klérikális érzésű hatalmasok gyűlölték. Ezért került haditörvényszék elé, amely bár megfelelő bizonyítékok nem voltak, vagyona elvesztésére és halálára ítélte őt. A kormány nem ajánlotta királyi kegyelemre Ferrert. Leányának, valamint az összes londoni lapszerkesztők kegyelmi kérvénye eredménytelen volt a királynál. Ferrert csütörtök reggel öt órakor katonai kísérettel vitték a vesztőhelyre, a mont- juichi erőd mellé s agyonlőtték. A kivégzés hire az egész müveit világban felháborodást és megbotránkozást keltett. Párisban, Rómában, Brüsszelben stb. a gondolatszabadság vértanújaként ünnepük Ferrert s szobrot akarnak neki emelni. Londonban Teck angol királyi herceg, aki a magyar gróf Rédey-család egyik leszármazottja, elfogadta a londoni magyaregyesület díszelnökségét. Az amerikai Egyesült Államokban 21,535 lap jelenik meg; ezek között van 2,415 napilap, 16,288 hetilap, 2,655 havi folyóirat és 177 egyéb újság. Zeppelin gróf elnökletével Berlinben egy léghajós-társaság alakult meg, amely a sarkvidéket kormányozható léghajón akarja felkutatni. Rigában kolera van, 108 ember meghalt. Spanyolországban a barcelonai vértörvényszék irgalom nélkül működik. És igazságtalanul is. A napokban lőtték agyon Garcia Kelemen nevű fiatal embert is, aki a forradalmi mozgalmakban részt vett. Azt a hamis vádat emelték ellene, hogy egy apáca holt testével táncolt. Erre egy tanú volt, még pedig olyan, aki ott sem járt. Az ő tanúit meg sem hallgatták. — A lázadók ugyanis a kolostorok ellen intézett támadásaik alkalmával sok apácának a sírját is felbontották, hogy meggyőződjenek róla, vájjon nem multak-e ki közülök a kolostorban többen erőszakos halállal. Találtak is olyan tetemeket, a melyeken erőszak nyomai látszottak, sőt egyiknek-másiknak lába, vagy keze békóba is volt szorítva. Ezeket aztán megmutatták a népnek. Állítólag egy ilyen apáca holttestét vonszolta magával Garcia és egy darabig kéjelegve táncolt vele az utcán. Hasznos tudnivalók. Tollszárrágás. Az iskolásfiuk között nagyon elharapódzott az a csúnya szokás, hogy a tanuló egész szenvedéllyel rágicskálja a ceruza- és tollszárat. Ez a szokás nemcsak rut, de veszedelmes is, mert sok gyermeknek testi és szellemi elmaradottsága egyenesen a tollszárrágásnak tudható be. Némely gyermeknél kezdetben hányás ingerei jelentkeznek, sőt oly rosszul lesz, hogy az iskolából haza kell mennie. A gyermek rendszerint a gyomor és fejfájásról panaszkodik. Ennek oka majdnem kizárólagosan a tollszárrágásra vezethető vissza. A tollszár ugyanis zöld festékkel van befestve, ez arzénikumot tartalmaz, a mi nagy méreg. Legjobb tehát csak olyan tollszárat vásárolni, a mely semmiféle festékkel nincs befestve, de ennek a rágicsálásáról is le kell szoktatni a gyermeket. A víz felszívása az orrba ártalmas. Ezen általánosan elterjedt rossz szokásnak első és legkárosabb következménye: a szaglás zavara ; továbbá az orr nyálkahártya izgatása, az erek izmainak lankadása, majd kifáradása, oly egyéneknél is, akik minden betegség hij- ján csupa kedvtelésből, máskor túlságos tisztasági érzetből az orrukon át szívják föl rendszeresen a hideg vizet. Az idült náthában szenvedőknél a tünetek többnyire súlyosbodnak és ha az illetők idegességre is hajlamosak, migreine, asthma és egyéöb kellemetlen bajok is járulnak a betegséghez. Az egészséges orrnak semmi szüksége sincs a kezelésre. A kinek tehát nincs orrbaja, az nagyon rosszul cselekszik, ha ezen oktalan és káros szokásnak hódol. A kiknek idült orrhurutjuk van, azok langyos sós vizet eregethetnek orrtölcsér, vagy más eszköz segélyével orrunkon át, de mindig az orrlégviz az orrgarat mentén a garatba és ezen át vissza a másik orron át kifelé jut, tehát nem fölfelé a szag- lószerv irányában. Közgazdaság. A szőlőkarókról. Szőlőmiveléssel foglalkozó gazdáink egy része az őszi munkák befejezése után a szőlőkarókat ki szokta huzni a földből. A mint nem teszik ezt oknélkül, ép oly jóhiszemű számítással élnek azok a szőlőmivelők, akik a karót nem veszik ki. Melyik hát a jobb szokás ? lássuk csak. Ha őszkor kihúzzuk a karót, akkor a földben megmarad a karó helye, a lyuk. Ide bele juthat bogár, rovar, féreg esetleg egér; fagykor nagy hideg stb. Mivel pedig a karó a szőlő tő mellett volt leverve, tehát a karó lyukakban bizonyára szőlő gyökér is van. Nos, mondanom sem kellene, hogy az ilyen lyukba érő gyökerek az említett ellenségek által igenis veszélyeztetve vannak. A gyökér azonban megsérül már a kihúzáskor is, kivált ha meggondoljuk, hogy a munkáskéz nem a legfinomabban húzza ki azt a karót (jobbra balra rángatja.) Sokkal nagyobb baj érheti azonban a tőkét a karónak évenkénti beverésénél. A régi lyuk betömődik s igy a karó minden esztendőben más és más helyre jut. Tehát mindig másutt sérti meg a gyökeret. Aztán a karó téli időszakon át különböző rovarok tanyája szokott lenni; a penész és egyéb káros gombák is belefészkelik magukat a karó likacsaiba. Már most kellő megtakarítás nélkül mennyi ellenséget szállítunk mi magunk a szőlő gyökeréhez, az kiviláglik az eddigiekből. — Hogy a karó nem kerül vissza a földbe megtisztítva, az sajnos igen gyakori. — De hogy teljesen tisztán, minden káros anyagtól menten verjék tavaszkor a földbe, az alig, vagy épen nem is történik meg. No, igen, hisz csekélységnek tűnik fel, szinte kár az időt ezzel tölteni. Hej pedig mindig kicsiből lett a nagy; fillérből a korona, csep bajból a járvány. A karó kihúzásnak van előnye is. Az t. i., hogy karóink tovább tartanak. Télen kiszáradnak, átjárja a tiszta levegő és igy jobban ellent állhatnak a rothadásnak. — Más egyébbel megokolni ez eljárás jóvoltát nem lehet. Némi hasznunk származik tehát: a karó tartósságával; de annyi lesz ezzel szemben a kárunk: a szőlő egészségében, erősségében. Már pedig többet ér az ép szőlő, mint a tartós karó. Nézzük ezután még a munkát. A karót őszkor kihúzni, tavaszkor beverni s ezt éven- kint ismételni, ez igen sok napszámba kerül. A beveretés különösen soká tart, ha a gazda azt akarja, hogy a karók rendben és fedezett sorokban legyenek. Az a sok napszám együtt
