Északkelet, 1909. szeptember (1. évfolyam, 10–13. szám)
1909-09-19 / 12. szám
Szatmárnémeti, 1909. 3. oldal Kétségtelen, hogy a bizottságnak tudnia kellett azt, hogy Szatmár-Németi törvény- hatósági bizottságának liberális gondolkozását leszállítani» az apáinktól ránk hagyott szellemet megtagadni nem lehet. Ezért is adott kifejezést annak, hogy ezt a kérdést rendezendőnek tartja. Öméltósága előterjesztette a törvényhozási intézkedéseknek egész sorozatát, amelyek eddig ezekkel a javakkal foglalkoznak, sőt hivatkozott más különleges törvényekre is. Ezek az utóbbi törvények maguk mutatják, hogy itt a javaknak bizonyos speciális, különleges fajával van dolgunk. Az előkészítő bizottság már szükebb keretekben nem mozoghatott, bár érezte a kényes helyzetet, tekintve, hogy Szatmár püspöki város. Ki kellett fejeznie a határozati javaslatban, hogy ezt a kérdést lezártnak nem tartja, elvárja a törvényhozástól, hogy mikor erre alkalmas és nyugodt politikai viszonyok lesznek, rendezni fogja e kérdést, azoknak a liberális elveknek alapján, amelyek már rendelkezésére állanak a törvényhozásnak és amelyeket a történelemből mindenkor meríthet a megoldásra hivatott törvényhozás. Ezzel nem praejudikálunk semmiféle más határozatnak. A további esetleges izgalmak és felszólalások kikerülése végett méltóztassék megnyugvással elfogadni e javaslatot és ne menjünk át a dolog meritumára, amelyet talán az érveknek éppen ilyen sorozatával lehetne más oldalról is megvilágítani. (Helyeslés.) A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az előterjesztett határozati javaslatot. A közgyűlés ezután Özv. Bura Sándor- nénak ismételt kérelmére, 3 serdületlen gyermeke után havi 20—20 K kegydijat szavazott meg. A vakokat gyámolitó országos intézet javára egyszer s mindenkorra 100 K-t szavazott meg a közgyűlés. A közgyűlés a református főgimnázium mát alkothassunk, megemlítem, hogy a szobornak mutató ujja 82 cm. Ez a szobor 1. Lajosnak 268000 forintjába került. Mögötte terül el a Bavária kert, mely gyönyörű berendezésével bűvöli el a látogatót De hát ki tudná elő számlálni München csuda szépségeit egy rövid napi megtekintés után ? Arról mindenesetre meggyőződhetünk, hogy 1-ső Lajos királynak a művészet iránti határtalan tisztelete- s áldozatkészségének köszönheti ez a város, hogy ma már a művészet otthonát látja és tiszteli benne a nagy világ. Nagygéc. Szeőke József, ref. lelkész. W 300 éves jubiliumának rendezéséhez méltóképpen akarván hozzájárulni, Mátray Lajos felszólalása után az ügyet azzal adta vissza a tanácsnak, hogy a rendezőségtől szerezzen részletes tájékozást, minő keretekben tervezik az ünnepélyt és minő arányú támogatást igényelnek. A katonai elemi lövőtér kibővítésére kötött s 13 évre szóló szerződést némi módosítással elfogadták. A megszerzendő területekért bérben a katonai kincstár évi 5 százalékot fizet. A 400,000 koronába kerülő kultúrpalota kiépítéséhez kívánt 40 százaléknyi hozzájárulást elfogadták, ha a kormány az előállitá- tási és építési költségek 60 százalékát magára vállalja. A dohánybeváltó-hivatal a raktáraihoz építendő iparvágány munkálataihoz terület, anyag és fuvar díjtalan átengedését kéri. A területet átengedik, de a kérelem többi részét nem tartják teljesíthetőnek. A város erdőségeiben a téli legeltetési dijakat megállapították. A földmivelésügyi miniszter a város területén levő természeti és műemlékek ösz- szeirását már korábban elrendelte. Ilyenekül a tanács a Kossuth-kertben az Erzsébet királyné halálának emlékezetére ültetett ligetet, a Petőfi-emléktáblát és a szatmári békekötésnek legutóbb föltalált helyét jelölte meg. Most a miniszter ezen emlékek gondozására és megőrzésére külön bizottság kiküldését kívánja. Ilyenül a közművelődési szakbizottságot jelölte ki a közgyűlés. ___ÉSZAKKELET EGYHÁZ és ISKOLA. A szatmári református egyházmegye f. hó 16.-án tartotta közgyűlését Csengerben. A közgyűlésen mintegy száz- huszan vettek részt. Biki Károly espereslelkész és Luby Géza főgondnok elnököltek. Az esperes a gyűlés előtt imádkozván, megnyitójában kiemelte a gyülekezés helyének történelmi emlékét, hogy itt ezelőtt negyedfél- századdal a magyar kálvinizmus létesülé- sének érdekében zsinatot tartottak. Ezután az esperes elő terjesztette jelentését. Mint kiemelkedő eseményről emlékezett meg a zsarolyáni templomszentelésről, továbbá, hogy Kálvin emlékének felújítására az egyházakban megtartott gyűjtések szép eredményre vezettek. — Néhai Nagy László tanácsbiró helyére az egyházmegye Sipos József egyh. megyei aljegyzőt választotta, ki az esküt letette és az esperes üdvözlése után meleg szavakban köszönte meg az iránta megnyilatkozott bizalmat. Majd Varga József jánki tanító, mint a tanítótestület egyházmegyei képviselője tette le az esküt és mondott köszönetét. Ezután történt az egyházmegye újonnan választott tanítóinak s tanítónőinek hivatalos felesketése is. Nagyobb eszmecserére adott alkalmai a fehérgyarmati református iskola államosításának kérdése, amitől az egyházmegye hozzájárulását megtagadta. A kölesei papilak célszerűtlen építésének megvizsgálására Béltekv Lajos tanácsbirót és Kótai Pál faipariskolai igazgató-mérnököt kérték fel, hogy a további építkezésre vonatkozólag javaslatot nyújtsanak. A segélykérvények a közalaphoz, a ref. segélyegylethez fölterjesztetnek. A szatmári tanitónőképzőröl szóló bizottsági jelentést is jóváhagyólag vette a közgyűlés tudomásul. Gyűlés után közebéd volt. Délután a tanácsbirók ültek össze, hogy a bírósági ügyeket letárgyalják. — Megemlítésre méltó, hogy az esperes szép szavakban köszönte meg Szeőke József nagygéci lelkésznek, hogy a genfi Kálvin ünnepélyen az egyházmegyét egyedül képviselte és szerzett tapasztalatait egész terjedelmükben lapunkban közzétette. Ez útleírások és ismertetések megőrzés végett az egyházmegyei levéltárban fognak elhelyeztetni. Áthelyezések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Papp Aurélné Madzsar Irén vetési tanítónőt a szatmári Három-utcaközi állami elemi iskolához, helyére pedig Szőnyi Ilona avasfelsőfalui tanítónőt helyezte át. Uj állatni iskolák. A vallásügyi miniszter Szamoskóród községben 1911. évi szeptember hóban, Kismajtény és Érkörtvé- lyes községben 1910. évi szeptember havában magyar tannyelvű állami iskolák felállítását engedélyezte. Kányaháza és Komorzán községekben az állami iskola állítás ügya most van tárgyalás alatt. Lelkész-választás. Czelder Béla méh- teleki ref. segédlelkészt Tiszaberekre rendes lelkésznek választották meg. Választás. Benkő Miksa eltávozott zeneiskolai tanár utódául Grósz Ernő okleveles zenetanárt, a miskolci zeneiskola volt igazgatóját választották meg. Tanári kinvezés. Kerner Pál nagy- majtényi születésű oki. tanár a szilágysom- lyói főgimnáziumhoz rajztanárrá neveztetett ki. Lelkészi vizsga. Mózes István és Szabó Béla ref. segédlelkészek a lelkészi képesítő vizsgát f. hó 16-án Debrecenben letették. Gazdasági ismétlőiskolák. Vármegyénkben újabban Nagybányán és Felsőbányán alapított a miniszter gazdasági ismétlőiskolát, sőt az előbbi helyen már annyira előrehaladtak az iskola építési mnnkálataival, hogy az rövidesen átadható lesz rendeltetésének. Egyházmegyei gyűlés. A nagybányai református egyházmegye őszi közgyűlését ez évben Bikszádon tartja meg. Lemondás. Hackel Károly nagysom- kuti áll. el. iskolai tanító, ki ellen felettes hatósága fegyelmi vizsgálatot indított, állásáról lemondott. Ilii OS ÉVÜL 9 czipész-mííhBlyéta Szatmáriul, Kazinczy-utcza 1B. szám alatt készülnek a legszebb líri- és női cipők, vadász és tiszti csizmák. — Ortopé vagyis fájós lábakra nagy gonddal, megfelelően készít bel- és külföldi tapasztalatai alapján czipőket és csizmákat a leg- jutányosabb árakért. — Javításokat a legpontosabban, gyorsan eszközöl. :: :: :: :: :: ::
