Északkelet, 1909. szeptember (1. évfolyam, 10–13. szám)
1909-09-19 / 12. szám
2. oldal. ÉSZAKKELET Szatmárnémeti, 1909 szonyok annak, a nagy jelentőségéhez megkívánt komoly és alapos megoldására nem alkalmasak, most e kérdést tárgyaltatni nem kívánja, de tudatában van annak, hogy mihelyt az idő arra alkalmas lesz, a törvény- hozás szabadelvűén és a történelmi fejlődésnek megfelelően fogja a szekulárizáció kér- j dését megoldani. Erre az időre a törvényhatósági bizottság fenntartja a hozzászólási jogot.! Itt szólásra emelkedett Hehelein Károly i praelatus-kanonok. Beszédét a következőkben ismertetjük : „A kathólikus egyházi vagyon a leg- | teljesebb oltalma alatt van úgy a köz-, mint a magán-jognak, mert akik ezt a vagyont létrehozták: a magyar királyok, ezt a saját magán családi birtokukból adományozták az egyháznak (Fölkiáltások: Egy részét! - Zaj). Az ezzel szemben támadható minden kétséget — úgy tartom — teljesen eloszlatni képesek: hazánk közjogai, jogszokásai, törvényeink és a fenmaradt okiratok. Szent István, miként más bárkinek is, úgy az illető egyházaknak is az adományozott vagyont úgynevezett szállás descenzusképen, szállás örök birtokjogon adta minden fenntartás nélkül. Az én felszólalásom célja nem kívánja annak felsorolását, hogy a Szent Ist- í ván után következő királyok hányán miképen gyarapították meg az egyházaknak Szent Istvántól nyert törzs-vagyonát mindig a saját magukéból, mindig minden fenntartás nélkül, minden időre szóló birtokjog kíséretében. Csak megemlitem, hogy az utóbbi királyok Zsigmond, Albert, 2-ik Lajos, Miksa, Mária Therézia által tett adományoknál az adomány-levelek mind a következő záradékkal vannak ellátva (olvassa:) „Az említett jószágokat királyi összes jogunkból, e jószágok bányáival és összes földjeivel, rétjeivel stb. adjuk, adományozzuk és átruházzuk (latinul van az oklevélben) örökös jogon, visszavonhatatlanul bírni és birtokolni valókul, egyszersmind ilyenekül tekintendőkul“. A kath. egyház vagyonának ama részére vonatkozólag, amely nem királyi adományozásból vette eredetét, azt hiszem, nem szükséges kiterjeszkednem. Magára azonban, a királyi adományozásból származó vagyonra nézve, habár csaknem 900 éven keresztül soha sem király, sem országgyűlés azoknak állandó teljes jogerejét, birtoklási jogát egyetlen szóval kétségbe nem vonta: — újabb időben kétkedő kérdések támadtak és pedig abban az irányban, vájjon azok a javak, amelyeket a királyok adományoztak, nem voltak-e mégis állami javak; mert ha ilyenek voltak, akkor az azok fölötti rendelkezés, azok céljának megszabása az összes törvényhozásra tartoznék. Honnan, miből indult meg újabb időben ez a kérdés? Az 1872-iki országgyűlés bizottságot küldött ki a köz-alapitványi vagyonok és a vallás-alap számbavételére nézve. E bizottság egyik albizottsága vonta kétségbe a kath. egyház kizárólagos birtok-jogát a tulajdonában lévő birtokokra nézve; bár ez albizottság véleményét többek közt Hamar P. kincstári jogigazgató is megcáfolta. Mégis ez albizottság vélekedései erős nyomot hagytak némely lelkekben és valószínűleg ebből táplálkozik az egyházi vagyon jogi természetével szemben megnyilatkozó mostani kétkedő vágy és törekvés, majd pedig a változott közviszonyokra, közállapotokra, közszükségekre, különösen a kivándorlás megakadályozása végett oly szükségesnek látszó parcellázásokra, a mutatkozó aránytalanságokra és más országok eljárására való hivatkozás, — amelyek mind érthetők ugyan, de magukban bizonyára nem lehetnek sem alapja, sem oka az egészen erős birtokjog elleni támadásnak, megrendítésnek. Arra nézve, hogy a királyoknak a királyi birtokokból kizárólagos uralkodói joguk volt, örökös adományokat tenni, szóló a tripartitumból és jogtörténeti könyvekből hoz föl idézeteket. Ezekkel igyekszik • bizonyítani, hogy a kath. egyházi vagyon nem államvagyonból, hanem királyi birtokokból származott. Az 1514. III., az 1660. 111., az 1622. XXXVII. t.-c.-ek nem sorozzák az egyházi vagyonokat a korona és a kincstár va- gyonai közzé. A koronázási esküben is az foglaltatik, hogy a király az egyházakat minden szabadságaikban, jogaikban, kiváltságaikban és ősi javadalmaikban, fenntartja és fenntartatja. Kálmán király egyes szerzetektől, kisebb egyházaktól elvett ugyan bizonyos felesleges javakat, de hogy a kath. egyház ősi birtokjogát nem akarta gyöngíteni, bizonyítják hozott törvényei, amelyek az egyházi vagyont elidegenithetlennek, megváltoztathatatlannak jelentik ki. Zsigmond alatt is alkottatott ilyen törvény. A Mária Therézia és Ferenc király által kirovott egyházi illetékek, amelyekből a későbbi vallási alap alakult ki, érintették ugyan az illető javadalmak jogát, de az egyházi javadalmak jogi erejét legkevésbé sem csökkentették. Külön indítványt nem tesz, a kérdésben való határozathozatalt a közgyűlés bölcs belátására bízza. Most dr Vajay Károly polgármester szólalt föl: Bár azt hiszem, mindannyian nagy élvezettel hallgattuk az igen t. bizottsági tag úrnak, csakugyan a kérdés fontosságához mért hozzászólását, de azért meglepett, hogy érdemben foglalkozik a kérdéssel, mikor nyilvánvaló a határozati javaslatnak az a célzata, hogy ezt a kérdést érdemben ne tárgyaljuk, mert a bizottság, amikor abban a csakugyan — amint kifejeztük magunkat — nagyon szürke javaslatban megállapodott, éppen azért döntött igy, hogy ok nélküli izgalmaknak, félreértéseknek, keserűségnek senki se legyen kitéve, mert jól tudta, hogy e kérdés érdemi megoldására a mai viszonyok nem alkalmasak. sokat lehet abban évenként megcsudálni. Ezen üvegpalota ketté választja a „Botanische- Garten“-t (füvészkert.) Ezen irányban találjuk a Bazilikát, melyet 1835-ben I. Lajos bajor király építtetett. Építése 75 év szorgos munkája után ért véget. A templomtól visszamenet csakhamar elérjük a „Király-ter“-et, melyen a nagy idők emlékszobra áll, mely remek alkotás bámulatra ragadja a szemlélőt. Münchennek legnagyobb műkincse, mely világhírűvé teszi: a képtár gyűjteménye, melyek közt láthatók a legnagyobb mesterek: Rubens; Rafael, Bruin, Dürer, Holbein, Kre- mach stb. festményei. Felemlitendő még München érdekességei között: a Bavaria ez egy 18 méter ércszobor, az alapzat ezen kívül 9 méter. Hogy e szobornak nagyságáról némi fogaiKávét legjobbat és legolcsóbban beszerezhetünk : Benkő Sándor kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczy-u. 16. sz. „Mokka keverék“ cégem különlegessége 1 kg. 4-40 korona, ::: villany erővel pörkölve. ::: város különböző részei megtekintésére, maga s a pályaudvar gyönyörű alkotás, 1847-ben I építette Bücklein. A pályaudvar előtti ( térre kilépve, szemünkbe tűnik Tietz áruháza, melyet teljes joggal a város legszebb uj 1 épületei közzé sorolhatunk. Építője Littmann I tanár volt, ki azon felelősségteljes feladatát 1 oldotta meg, hogy a látogató, mihelyt a városba érkezik, győződjék meg az eredeti ( müncheni műépítészet remekeiről. Innen balra < fordulva a Lujza utca felé, csudálkozással 1 mélyedhetünk el a Bernauer szobrász által alkotott „Sermänen brunnent.“ Innen jobbra ' fordulva elérünk a világhírű „Glaspalast“- 1 hoz (üveg palota) mely 1854-ben épült. Ne- 1 vének megfelelőleg 1,500,000 kg. vas segélyével i 1 78.000 üvegtáblából lett összeállítva, 233 méter hosszú és közép hajójának magassága 23 i I méter. Ma kizárólag kiállítási célokra hasz- i nálják, különösen az internationalis kiállítá- 1 ország fővárosa, igen sok vonalnak a gócpontja. Tudományos és képzőintézetei közül első helyen állanak a két művészeti akadémia ; és a Ludvig Maximilian egyetem, melynek öt facultása van. Igen keresett és látogatott > a müncheni Polytechnikum, állatorvosi főiskolája, zeneconservatoriuma, több mint 40 közép és felsőbb iskolája, 55 népiskolája. Van tehát a közművelődés terjesztésének elég sok és szép csarnoka! München 518 méterrel fekszik a tenger szine felett s igy egyike a legegészségesebb nagy városoknak. Habár éghajlata változatos, mindazonáltal a müncheni levegő igen egészséges, sőt a város magas fekvése, az alpesek közelsége s az Isar folyó légtisztltó! hatása által az idegenekre gyógyító hatással bir. A látogatók legnagyobb része a köz-; ponti pályaúdvarra érkezik s innen indul a
