Északkelet, 1909. augusztus (1. évfolyam, 5–9. szám)
1909-08-15 / 7. szám
4. oidal. ÉSZAKKELET Szatmárnémeti, 1909. épület emeletére helyezik; a kapitányi hivatal mai helyiségeit pedig az adószámvevőség, gazdasági hivatal, katonai ügyosztály, vámhivatal s esetleg a hatósági cselédszerző intézet közt osztják föl. A r. kath. kántornak folyó évi julius 1-től évi 300 K ! személyi pótlékot szavazott meg a közgyűlés. A tanács az állami újabb Iskolák épité- : sére 150,000 korona beruházási kölcsönt javasolt fölvenni 50 évre és 5,30 annuitásra 1 és fél százalék stornódij, 95 és fél százalék árfolyam mellett, a magyar jelzálog hitelbanktól. Elfogadta a közgyűlés. A Kossuth- kert költségvetését egy munkás és két őr I alkalmzására évi 896 koronával fölemelték. Bodnár Lajos számvevőségi hivatalnoknak, betegségére való tekintettel, 100 K segélyt engedélyeztek. Az új adóhivatal ter- 1 veinek elkészítését 1800 K. tiszteletdíj mellett ■ Illés Gyula budapesti építészre bízták. A vízvezetéki munkálatokhoz egy 8 \ lóerejü lokomobilnak beszerzését 2000 K-ig ; elhatározták. A magyarországi munkások I nyugdíj és rokkant intézete kérelmét egy fiók-pénztárnak Szatmáron leendő fölállítása i iránt, előkészítés végett a kapitányi hivatalnak i kiadták. A szentvéri városi faraktái- kibő- ; vitését csere vagy vétel utján elhatározták. Ezután kisebb nyugdíj ügyeket és szabadság idő iránti kérelmeket intéztek el. (A közgyűlés 4 óra 33 perckor végződött.) átadni a szerzetesi kezekbe: kárhozatosnak i tartom. Méltóztassék igen erélyesen felirni a kultuszminiszterhez, hogy a város már azt is rósz néven veszi, hogy tárgyalások kezdettek a város háta megett, mert a város elvárta volna, hogy ha a tankerületi főigazgató itt járt a szerződések megkötése céljából, a város polgármesterével legalább is szóba áll és legalább is tudomására hozza, hogy ilyen tervek vannak készülőben. Nem akarok tovább menni, igen keserű vagyok, de kérem a polgármester urat, hogy úgy a főispán úrral, mint az országgyűlési képviselő úrral együtt minden befolyásukat latba vetve, védjék meg a város jogos álláspontját és ne engedjék, hogy ilyen, úgy a város fejlődése szempontjából, mint közoktatásügyi szempontból igen végzetes és káros irányzatok érvényesülhessenek. (Élénk helyeslés.) Dr Vajay Károly polgármester, elnök: Az egésznek — úgy látszik — az lehetett a kiinduló pontja, hogy Pázmány Péter azon a helyen egy iskolát alapított volt, ahol most ez a telek van, ezt akarják történelmi szempontból visszaállítani. Mikor a telek-kijelölésről és a szerződéskötésről hallottam, az nagyon meglepett. Tudtunk nélkül történt ez; pedig az udvarias formát mindig megtartották a várossal és a főispánnal szemben. Mi erre a főispánnal egy nagy memo- rándumban fejtettük ki a város közönségének álláspontját és átadtuk a közoktatásügyi minisztériumban a vezető referensnek. Ö azt mondta, pihentessük e kérdést, mert az idő nem alkalmas annak megbolygatására. A hivatalos tárgyalások során, amelyekben mi részt vettünk, tudtommal az a hely soha szóba nem került. A tanári kar kijelölte első sorban a Dinnyés-kertet. Azután szóba került az István-tér. Mi ezeket a helyeket br. Barkóczyval és az építészszel bejártuk, szó sem volt a kiválasztott helyről a felterjesztésben, csak az István-téri elhelyezés ellen voltak a miniszteri tanácsosnak aggályai, s inkább a Kölcsey-utca végén való elhelyezésről volt szó. Tehát hogy miképen került a mostani telek a felterjesztésbe, arról nekem tudomásom nincs. (Nagy mozgás és zaj.) Május haváig nem is tudtunk erről semmit. A Jézus-társasági konviktusban értesültem róla csak, amikor ott voltam egy hivatalos ünnepélyen. „Itt épül a gimnázium“ — mondották. így pattant ki privát beszélgetésben, hogy a Kálvária mellett lesz a gimnázium elhelyezve. Erre, úgyszólván, paffá lettünk. (Mozgás.) Ugyanekkor merült föl aztán az a gondolat is, hogy a konvik- tust bontsák le és az Eötvös-utcára nyílóan építsék a gimnáziumot. Attól tartok, hogy a mai időben, amikor olyan erős az a befolyás, amely ezt a EGYHÁZ és ISKOLA. í telek-kijelölést is eszközölte, dacára, hogy tiltakozunk, még ilyen mellékmegoldáshoz is nehezen juthatnánk. Tiltakozzunk tehát egyáltalában az elhelyezés ellen és ha majd tárgyalnak velünk, akkor lehet e kérdésben megbeszéléseket folytatni. A főispán urnák már telefonoztam eb-1 ben a dologban, ő érintkezett is br. Bar- j kócyval, azonban a feliratot hozzá felküld- jük, hogy személyesen adja át illetékes helyen. A felterjesztésben a lehetőségig kifejezzük aggodalmunkat és tiltakozásunkat. (Élénk helyeslés.) Dr Kelemen Samu: Közsönettel veszem tudomásul a polgármester úr kijelentéseit, i ' (Helyeslés.) 1 Nem vallásfelekezeti kérdésből tettük ^ szóvá a dolgot. De amellett, hogy a város j ’ jogos álláspontját meg kell védelmeznünk, : kulturális szempontokból is fontos, hogy arra irányuljon törekvésünk, hogy a gimnázium vezetése továbbra is megmaradjon azon 1 világi elemek kezében, akikében van és ne ' tereitessék át olyan kezekbe, amelyeket kevésbé tartunk erre alkalmasoknak. Pethö György: T. közgyűlés! Engedd met kérek, hogy egy pár szóval magam részéről is hozzá szóljak a tárgyhoz. A vita során felmerült érveket magamévá teszem, I valamint az összes álláspontokat is. Csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy nem az ellen kell tiltakoznunk, hogy azt a telket választották ki a gimnázium felépítéséhez, ha- j nem az ellen, hogy meghallgatásunk nélkül j történt a választás. . Csegöld községben az uradalom római kath. elemi iskolát tart fenn. Most újat kell építeni. Mindenféle tervet be kell terjeszteni a hatóságokhoz; közigazgatási bizottság, orvos, mérnöki hivatal, mind átvizsgálja és a véleményezi, mig aztán az építkezés meg- , kezdődhetik a mi pénzünkön, a mi telkünkön. Tehát ilyen nagy fontosságú és nagy kulturális jelentőségű iskolát a város megkérdezése nélkül elhelyezni épen nem lehet. Ez ellen az eljárás ellen kell tilakozni. Akárhol is csinálják. (Helyeslés.) — A közgyűlés ezután elfogadta a polgár- mesteri jelentést s megbízta a polgármestert, hogy a felterjesztést a gimnáziumnak a város megkérdezése nélkül történt elhelyezése ügyében készíttesse el s küldje föl. Az esküdtek kisorsolásához bizalmi férfiakul Korányi Jánost, dr Haraszthy Bélát, Litteczky Endrét és Gyulai Lajost jelölték. Az alkoholellenes liga segélyezésére semmit sem szavaztak meg. Az utcai szemétgyűjtéshez 996 koronáért négy új tipusu gyűjtőkocsit rendelnek. A szatmári gör. kath. egyháznak segédlelkészi állás szervezése iránti kérelmét, miután e felekezet javadalma a többiekével arányos, nem teljesítette a közgyűlés. A kapitány hivatalt, a régi postaSzemélyi hir. Dr Erőss Lajos református püspök és gr. Dégenfeld Schomburg József ref. egyházkerületi főgondnok f. hó 22-én reggel 5 óra 52 perckor, a zsarolyáni ref. templom szentelési ünnepségére utazva, a szatmári vasúti állomásra érkeznek, ahol őket dr Falussy Árpád főispán fogadja. Kinevezés. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Kovács József szatmárhegyi áll. elemi iskolai tanítót ugyanezen iskola igazgatójává kinevezte. A felső kereskedelmi iskola áthelyezése. Dunay Sándor felső kereskedelmi iskolai igazgató bejelentette a tanácsnak, hogy az iskola aug. közepén átköltözik az Árpád-utcai Halmy-féle házba; a tanács az iskolai berendezések átszállítására a városi fogatokat átengedte, egyszersmind elrendelte az iskola előtti burkolatlan utcarész kicövekelését, hogy a szekérforgalmat onnan elterelje. Templomszentelés. A zsarolyáni református egyház fényes ünnepségre készül. Megújított templomának f. hó 22-én lesz a fölszentelése. Az ünnepélyen több egyházi és világi méltóság vesz részt, így dr Erőss Lajos ref. püspök, gróf Dégenfeld Schomburg József egyházkerületi főgondnok és dr Falussy Árpád főispán is. A megérkező venHirdetéseket legolcsóbb árért közöl az „ÉSZAKKELET“. Kazinczy-u. (Zárdával szemben.) sei azonnal felvétetik.
