Északkelet, 1909. augusztus (1. évfolyam, 5–9. szám)
1909-08-22 / 8. szám
Első évfolyam. 8-ik szám. Szatmárnémeti, 1909. augusztus 22. TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. I Előfizetési árak: Egész évre 4 korona. I Negyed évre 1 korona. Fél évre . . 2 korona. í Egy szám ára: 10 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kazinczy-utca 18. Felelős szerkesztő: CSOMAY GYŐZŐ. Laptulajdonos és kiadó: az „ÉSZAKKELETI KÖNYVNYOMDA“. Hirdetések a legmérsékeltebb árért közöltéinek. I Többször feladott hirdetéseknél nagy árengedmény. Nyilttér sora 20 fillér. Mindennemű díjak és levelek e lap kiadóhivatalába (Szatmárnémeti, Kazinczy-utca 18. sz.) küldendők. Boraink értékesítéséről. Habár ahhoz, hogy borainkat értékesíteni tudjuk, elsősorban kívánatos a kivitelnek állami támogatás mellett való szervezése, de e mellett igen sok tenni való van a belfogyasztás körül is. Amily arányban emelkedik a bornak fogyasztása, oly arányban szorul háttérbe a pálinkának élvezete s igy a borfogyasztásnak emelése úgy a közerkölcsiség, mint közegészség szempontjából kívánatos. Magyarországon átlag egy évben egy egyén csupán 16 liter bort fogyaszt, mig Olaszország minden lakosára 96 liter, Francia- ország lakosaira pedig 126 liter évi átlagos borfogyasztás esik. Hazánk ép oly eminenter bortermelő állam, mint akár Olasz-, akár Franciaország és igy példának e kettőt méltán sorolhatjuk fel. Hogy fogyasztás tekintetében ilyen óriási eltérés van hazánk és e két állam között, természetesen nem abban leli magyarázatát, mintha népünkben nem volna meg a hajlandóság a borivásra és a népkedély inkább hajlanék a pálinkaivás felé, hiszen azt láthatjuk, hogy a bortermő vidékeken annyi, amennyi fogyasztás van is, de a bort nem termő részeken dühöng túlságosan a pálinka uralma. Rendezni, szervezni kell tehát a hazai borfogyasztást is. Gondoskodni kell arról, hogy a bort nem termesztő részeken a népnek legyen meg az alkalma, hogy ne csak pálinkát kapjon uton-utfélen mindenfelé, hanem legyen kezeügyében a bor is. Az ily vidékeken, különösen a falvakon a korcsmárosok, ha itt-ott tartanak is valami bornak elkeresztelt italt, azt csak mint mellékárucikket tartják, súlyt ezek a pálinkára helyeznek, mert ez jobban fizet, több kezelést elbír, jobban lehet rajta nyerni. Bort ha tartanak is ily helyen a korcsmárosok, azon oly magas nyereséget igyekeznek szerezni, mint a pálinkán s igy a nép kénytelen az olcsóbbat, a pálinkát fogyasztani. Hatóságilag kell szervezni a bor eladását. Községi pincéket kell állítani, ahol a község a szükséghez képest bort tartson raktáron és úgy kicsinyben üvegekkel, mint nagyban, vagy házilag vagy szövetkezetek utján gondoskodjék annak rendes forgalomban tartásáról. Bortermő vidéken ily hatósági intézkedésre szükség nincs, de itt is heGenfi utunk és a genfi ünnepségek. ni. DtVenfeld gróf beszédje magyar szöveggel főbb vonásaiban igy hangzik: „Méltóságos Elnök Úr! Hölgyeim és Úraim ! Örömmel jöttünk Antal Gábor püspök, György Endre, dr Nagy Dezső, Péter Károly és én, aki Önökhöz szólok, az európai kontinensnek talán legrégibb, de mindenesetre legnépesebb egyházának, a magyar református egyháznak képviseletében, hogy a genfi református egyházat, a Kálvin János nagy reformátorunk 400 éves születési évfordulója alkalmából rendezett ünnepélyen szivünkből üdvözöljük. bán reformátusok; ha lutheránus testvéreinket is hozzászámítjuk, négy millión vagyunk protestánsok. Egyszersmind a magyarországi lutheránus egyház nevében is kifejezem üdvözletem, mely egyháznak itteni képviselője Zsilinszky Mihály őexcellenciája. Örömmel jöttünk ide, mert tudatában vagyunk annak, hogy mit köszönhet egyházunk s mit köszönhet hazánk annak a nagy férfiúnak, a kinek emlékét most ünnepeljük. A XVI. század nagy szerencsétlenséget hozott hazánkra. Egy oldalról a török in- vasio, más oldalról a német nemzetiségű római szent birodalomnak hatalma — mely birodalom császárja egyszersmind a mi királyunk is volt, — megsemmisítéssel fenyegette hazánkat és nemzetünket. S hogy ezen körülmények dacára is hazánk megmaradt Magyarországnak s mi is magyarok maradtunk; jórészben a reformationak s miután a magyarság zöme csakhamar elfordult a lakozott — a kálvini reformationak köszönhetjük. S hogy mily hálával viseltetünk most is a nagy reformátor emléke iránt, bizonyítja többek közt az is, hogy ma 150-nél többen vagyunk magyarok itt Genfben, akik csak azért jöttünk, hogy e szép ünnepélyen részt vegyünk. A kálvini reformatio annyira ráütötte bélyegét a mi nemzetünkre, hogy ma is, a mikor a különböző körülmények folytán a mi számarányunk más felekezetekéhez kedvezőtlenebbül alakult, hazánk nagy részében népünk a református vagy kálvinista vallást magyar vallásnak nevezi. A kálvini irány nem csak megtartotta a magyart magyarnak, hanem kálvinista népünknek értelmiségét és erkölcsi felfogását is sokkal magasabb fokra fejlesztette, hazánk más felekezeteihez tartozó népeinél. Még ma is, midőn az idők nivelláló ereje a különbségeket mindinkább eltünteti, meg van egy közmondás, mely igy hangzik: Bátran mondhatom, hogy egyházunk a legnépesebb református egyház a kontinensen, mert két és fél millión vagyunk hazánk- | lutheranismustól s a kálvini irányhoz csat D ELMAN LAJOS cég-, cím és díszműfestő Szatmár, Báthory-u. 12. Elvállal mindennemű cégfestést üvegre pléhre, amerikai bőrvászonra, finomabb mázolást, fényezést, errsa- illirozást, aranyozást, butorfestést stb. stb. ::: Egy tanuló felvétetik.
