Északkelet, 1909. július (1. évfolyam, 1–4. szám)

1909-07-18 / 3. szám

Szatmárnémeti, 1909. Dr Vajay Károly polgármester : Meg­kereshetjük ez iránt a kereskedelmi és ipar­kamarát a kifüggesztési határidőn belül. (Helyeslés.) Elnök: A közgyűlés ilyen értelemben határoz. Ferencz Ágoston tanácsjegyző, elő­adó : Ismerteti, hogy a debreceni kultúrmér­nöki hivatal a nagycsonkási letarolt erdőterü­let lecsapolási tervét elkészítette s most Neuschlosz testvérek, mint bérlők, annak végrehajtását kérik. A jelenleg kiépíthető csa­tornák létesítése 8822 K-ba kerül, amely összeg a jövő évi költségvetésbe fölvétetik. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadtatott. Ferencz Ágoston tanácsjegyző, elő­adó : Ismerteti a viliamvilágítási igazgatónak az avasi erdőkitermeléssel és értékesítéssel kapcsolatos azon előterjesztését, hogy a szentvéri faraktárban tüzifaaprításra szolgáló gépezet és a hozzá szükséges hídmérleg szereztessék be 6257 K költséggel. Dr Weisz Sándor: Méltóságos fő­ispán úr! Tekintetes közgyűlés! Javaslatom az, hogy ezt az indítványt vessük vissza. Ennek semminemű értelme, semminemű célja nincs. Nem mozdítja elő sem a köz-, sem a magánérdeket. Ez a város nyakába csak kiadást hoz. Mert nem tudom, hogyan képzeli a viliamvilágítási igazgató úr, vagy az, aki ezt az indítványt megtette, keresztül- vihetőnek, hogy ott a telepen felaprózzák a fát és a város fogja házhoz szállítani. (Föl­kiáltások: Igen, igen! Zaj.) Ezt nem tartom ilyen módozatban, ilyen alakzatban célra­vezetőnek; mert a városnak vannak olyan feladatai, amelyekkel foglalkozhatik, azonban ilyen minuciózus dolgokra a város nem íer- jeszkedhetik ki. 90—100 kiló fát szállítson, ez nem lehetséges. Minthogy ezekből kitűnőleg ez csak felesleges kiadás volna, amely előrelátható­lag semmi körülmények között sem válnék be, indítványozom, hogy ez a javaslat ne fogadtassák el. Felállítottuk a favágógépet, de az sem fizeti ki magát. Ilyen dologban nem tartom helyesnek újabb kiadásokat tenni. (Zaj.) Dr Vajay Károly polgármester: Az igaz, hogy szokatlan kérdések merülnek föl a községi életben. De éppen a legszegényebb néposztályok érdeke, hogy hiteles mérlegen hiteles mennyiségű fát adjunk és a kisembe­reknek még ha 20 avagy 10 kilóra is van szükségük, annyi fát adhassunk. (Helyes­lések.) Méltóztassék megengedni, át fog vál­tozni a mi életünk is, ha bejönnek ezek a modern újítások. Miért raktározzak be 10—20 öl fát a magam házához, mikor tudom, hogy 10 öl felvágott fát a város pontosan beszállít. Tanuljunk egy kis kereskedelmi szelle­met. Ez a város részéről jóhiszemű üzlet. Magánember sem garantál minden üzletért előre, de jóhiszemmel fog hozzá. Mi is úgy teszünk s ha a magánember a maga értékeit be tudja vinni reszkirozással, mi is meg­tehetjük, annyival inkább, mert a szükséges áramot a legolcsóbban állíthatjuk be, ami nagy erő lesz a mi kezünkben, hogy ebben a versenyben a város maradjon felül és kárt semmi esetre se szenvedhessen. (Helyeslés.) Elnök: Az előterjesztést méltóztatnak elfogadni? (Igen!) Elfogadtatott. Ferencz Ágoston tanácsjegyző, elő­adó : Előterjeszti, hogy Helmeczy József a híd- és kövezetvám fizetése alul 30 korona átalány ellenében fölmentést kért. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadtatott. ÉSZAKKELET Ferencz Ágoston tanácsjegyző, elő­adó : Előterjeszti, hogy a Pannónia-szálló konyháiban és vendégszobáiban a tűzhelyek és kályhák kicserélése vált szükségessé. Erre 5619 K kell, aminek 6 százalékos kamatait a bérlő viseli. Egyúttal a tanács bizassék meg a szálloda tisztaságának szigorú ellen­őrzésével. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadtatott. Ferencz Ágoston tanácsjegyző, elő­adó : Ismerteti, hogy a Délmagyarországi fa­ipari és kiviteli r.-t. kéri a 100,000 korona biztosítékát a csitóvári birtokán jelzálogilag biztosítani. A gazdasági szakbizottság javas­lata az, hogy a társaság 40,000 K eddig befizetett készpénzbiztosítéka bentmarad s a 60,000 K kebelezendő be első helyen a föl­ajánlott birtokra. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadtatott. Ferencz Ágoston tanácsjegyző, elő­adó : Előterjeszti, hogy miután a múlt havi közgyűlés utasította a tanácsot, hogy a rendőr- és szolgaszemélyzet havi 10 koro­nával — mint drágasági pótlékkal — föl­emelt fizetésére jelöljön ki fedezetet, a tanács a folyó félévben 4860 koronát kitevő összegre fedezetül a cselekvő hátralékot je­lölte ki. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadtatott. Ferencz Ágoston tanácsjegyző, elő­adó : Előterjeszti, hogy az elhunyt kórházi gondnok, Domokos Lajos özvegyének ellá­tási összegét a nyugdíjválasztmány évi 693 koronában állapította meg. Domokos 21 és fél évi szolgálatát véve alapul, a milleniumi 5 éves kedvezmény betudásával. Az özvegy azt kérelmezte, hogy elhalt férjének nyugdíj- jogosultsága 1886-tól számíttassák, mint a mely időtől fogva állott városi szolgálatban. Miután pedig férje csak 1893-tól volt a nyugdíj-intézet tagja, visszamenőleg hajlandó a nyugdíjjárulékokat befizetni. A nyugdíj-vá­lasztmány a szabályzat szerint ehhez nem járulhatott hozzá. Azonban a közgyűlésnek joga van akarata szerint határozni a külön­bözet megadása tekintetében. Uray Géza: Méltóságos főispán úr! Tekintetes közgyűlés! Itt a nyugdijválaszt- mány is azon az állásponton volt, hogy az özvegynek a kérése méltányos és jogos; ha­nem a szabályzattól nem akart eltérni. Mert tiszta dolog, hogy az elhalt kórházi gond­nok több ideig szolgált, mint amely időn keresztül ő nyugdíjazva lett. Akkor a mikor ki lett mondva, hogy ő a városi tisz­tikar kebelébe tartozónak vétetik fel és egy­úttal a nyugdíjjogosultsága is előállt, abban a hitben volt maga a hatóság, abban a hit­ben volt maga az elhalt kórházi gondnok, hogy most már a nélkül, hogy befizette volna a nyugdíjalapba a hét esztendőre a pénzt, a nyugdíj-jogosultsága mégis a szol­gálat kezdetétől számítódik. Ez igy volt évek hosszú során át és nem kívánta a hatóság a befizetést, amit pedig szívesen tett volna az illető, hogy a nyugcíijj-jogosultságát attól élvezze. Most, midőn meghalt Domokos La­jos és az özvegye ide folyamodik a törvény­hatósághoz, az ő kérését megadhatónak és méltánylandónak tartom; már csak azért is, mert az elhalt kórházi gondnok a betegsége dacára igen korrekt, szorgalmas és megbíz­ható ember volt, akinél a kórházi gondnok­sággal járó pénzkezelésben sem fordult elő soha semmi zavar. Kérem a tek. közgyűlést, hogy miután úgy is nagyon csekély összeg­ről van szó, 130 koronáról, — ezen nyug- dijj-jogosultságát megadni méltóztassék. Dr Vajay Károly polgármester: Nincs kifogásunk az ellen, hogy méltányossági ala­pon adjon a közgyűlés kegydíjat. 5. oldal. Azonban óvást kell tennünk, elvi kije­lentést ez alkalommal az ellen, hogy oly idő óta adjunk nyugdíjat, mikor az illető nem volt a nyugdíj-intézet tagja. Mert mások is szolgáltak a nyugdíj-szabályzat létesítése előtt, joggal kívánhatnák, hogy nyugdíj előtti ide­jük beszámíttassák. A szolgaszemélyzet nyugdíjjogosultsága pl. 1889jan. 1.-től számít s itt van olyan em­ber is, aki 1871-től szolgál. Tehát nem nyugdíj, hanem kegydíj címen helyes a kért különbözeiét megadni; utóvégre a közgyűlésnek joga van kegyet gyakorolni. De a nyugdíj-szabályzatot ne érintsük. Azt is ki kell jelentenem, hogy 5 esztendőről mindenki kap millenáris ked­vezményt, Domokosnál is beszámították ezt. Tehát semmi kifogásunk az ellen, hogy tekintettel az özvegy anyagi helyzetére, adjunk többet kegy díjjalakjában. Csomay Imre : Tekintetes közgyűlés! Annak hive vagyok, hogy a szabály "a leg­szigorúbban tartassák be és annak félrema­gyarázásától óvakodjunk. Ezért, hogyha a nyugydíj-szabályzat szerint az az összeg jön ki, amelyet felolvasott az előadó úr, azt, mint nyugdíjat megszavazom. Ellenben én a magam részéről szintén méltányoltnak tartom a kegydíj címen való honorálását az özvegynek. Ha nem is tekin- tenők, hogy a férj jó és pontos tisztviselő volt, — ami ugyan kötelességével is járt, — de a helyzetre tekintettel azt a kis összeget kegy- díjképen adjuk a nyugdíjhoz. Dr. Glatz József : Méltóságos főispán úr! Tekintetes közgyűlés! Én éppen az el­lentétes indítványt teszem, hogy szigorúan ragaszkodjunk a javaslathoz és magához a szabályzathoz és semmiféle kegydij meg­adásába ne menjünk bele. Utalok a polgár- mester úr előbbi kijelentésére, hogy számosán vannak, akik a nyugdijszabályzat megalko­tása előtt már városi szolgálatban állottak, így, bár nem adjuk is meg nyugdíj címén, de ez mégis precedenst szolgáltatna. Indít­ványozom, hogy ne adjuk meg. (Zaj.) Fehér József: Nem adjuk. (Felkiál­tások: Nem lehet — Zaj.) Elnök: A magam részéről azt vagyok bátor megjegyezni: méltóztatnak egyik-másik részről azt hangoztatni, hogy az elhunyt tisztviselő teljesítette kötelességét. Hiszen a kötelességét minden tisztvi­selő teljesiti. Ha ez alapon a szabályzat el­lenére történik a nyugdíj különbözet meg­adása, akkor a város szolgálatában ál­lók, illetőleg özvegyeik állandóan ily kegy­díjat kapnának, ami igen furcsa helyzetbe hozná a város anyagi helyzetét. Tehát pre­cedenst ne alkossunk, méltóztassék szigorúan venni e kérdést. Szatmár-Németi előtt a foly­ton fokozódó fejlődésnél fogva sok köte­lesség áll. Méltóztatnak elfogadni tehát a tanács javaslatát ? (Fölkiáltások: Elfogadjuk! — Szavazzunk!) Ne méltóztassék szavazást kérni. (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Ferencz Á. t.-jegyző, előadó: Ismer­teti a közegészségügyi bizottság előterjesz­tését, amelyben a bizottság elfogadásra ajánlja a fertőtlenitő-telep felállítására vonat­kozó mérnöki javaslatot, amely szerint a te­lep kiépítése 27,100 K-ba kerül. Kéri a bi­zottság, hogy a közgyűlés rendelje el a rész­letes tervek elkészítését és az építési költség felének az országos betegápolási alapból való engedélyezése iránt a belügyminiszterhez te­gyen fölterjesztést. (Helyeslés.) Kótai Lajos: Nem rendelném meg ad­dig a tervezetet, inig segély-alap nincs.

Next

/
Thumbnails
Contents