Északkelet, 1909. július (1. évfolyam, 1–4. szám)
1909-07-18 / 3. szám
Első évfolyam. 3-ik szám. Szatmárnémeti, 1909. julius 18. TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS’ KÖZGAZDASÁGI HETILAP. A házadókataszter. A házadó reformjáról szóló 1909. V. t. c. házadókataszter készítését és j vezetését rendelte el. A házadókataszter munkálatát az egész országban e napokban megkezdik, mert annak f. évi október hó végéig el kell készülnie. Az uj házadó törvény 1910 január 1-én lép életbe. Az uj házadó-törvény a kivetési eljárás egyszerűsítése szempontjából, — egyfelől szakit a 3 éves kivetési ciklusok rendszerével és évenkénti kivetést követel; másfelől pedig elrendeli egy állandó jellegű házadókataszter elkészítését és annak a jövőben leendő állandó nyilvántartását. A törvénynek ez a része a kihirdetés napján hatályba lépett s most már végrehajtásra vár. Az első házadókataszter munkálatnak folyó évi október hó végéig készen kell állani. A házadókataszter célja az, hogy abból az adóköteles személyekre és az adótárgyakra vonatkozó adatok, épúgy, mint a földadónál, bármely pillanatban megállapíthatók legyenek. A házadókataszter felvételének kiinduló pontját a törvényben contem- plált adókörzetek pontos megállapítása és meghatározása képezi. Házadó szempontjából a városokhoz tartozó vagy hozzájuk közigazgatásilag csatolt területen fekvő házak és épületek négy különböző adókörzetbe oszthatók és ehhez képest az egyes körzetekről külön kataszter készítendő. Ezek a körzetek: „belső terület“, „külső terület“, „nyaraló telep“ és végül „engedélyezett gyógyfürdőterület“ néven jelzendők. A „belső terület“ körzetébe tartoznak : az egyes városok és községek belső összefüggő területen és a határán 1 kilométeren belől fekvő házak és épületek, — kivéve az engedélyezett gyógyfürdőtelepeket és az annak engedélyezett határvonalain belül emelt magánépületeket; — nemkülönben itt veendők fel a község határában bármily távolságra fekvő nyaralók, mulató és gyógyfürdőnek nem tekinthető fürdőhelyek. Oly községekben és városokban, melyeknek lakossága legalább 15.000 lélekből áll, a belső terület katasztere a közigazgatási területek szerint is elkülönítve készítendő. A „külső terület“ körzetébe soro- zandók a várostól legalább 1 kilométerre fekvő erdő- és mezőgazdasági területeken (majorságon, tanyán, pusztán, szőlőkben vagy gyümölcsösökben) álló épületek (a nyaralók, mulatóhelyek és a gyógyfürdőknek nem tekinthető fürdőhelyek kivételével); továbbá a bánya-, gyár- és ipartelepek (például: kőfejtők, tégla-, szén- és mészégetők, fatelepek stb.) A „nyaraló telep“ körzetbe soro- zar.dők a községtől legalább egy kilométerre fekvő nyaralótelepek (1909. VI. t.-c. 5. §.), ha a területükön levő lakrészeknek legalább fele bérbe van adva és a község többi része csakis ennek következtében kerülne általános házbéradó alá. És végül az „engedélyezett gyógyfürdőterület“ körzetébe veendők fel a Hiába mondják . .. Hiába mondják, hogy nincsen semmi haszna, Belső dolog, nem kell vinni a piacra. Hiába mondják, minálunk azért Hangzik az ima a szükségesért. Eltűrjük azt is, hogyha elneveznek Képmutatóknak, álszenteskedőknek. Imádunk legjobb Teremtőnk, Atyánk. Látjuk, örülünk, hogy gondod van ránk. Nem is lehetne tán e nélkül már élnünk, Ez a szent, jó szokás úgy összeforrt vélünk. Ez lett a lelkünk. Ezzel halunk meg: Örök dicsőség a jó Istennek. Csenger, 1909. julius 16. Pótor Elemér. w3 Sjg A tűzvész. — Az orosz népéletből. — Irta: Tolsztoj. Az orosz parasztok aratás idején mind kivonulnak feleségeikkel mezei munkára s otthon csak az öregek és kis gyermekek maradnak. Egyik házacskában csak az öreg nagyanya maradt otthon három kis unokájával. Az öreg asszony kemencébe gyújtott, azután lefeküdt kissé pihenni. De alig kezdett szundikálni, egy sereg légy lepte el arcát s hogy ezektől megszabaduljon, kendővel takarta le magát. Az unokák egyike, a három éves kis Mássá kinyitotta a kemence ajtaját, kihúzott abból egy csomó üszköt, melyet falapátra kaparva, kisietett a pitvarba. Ott gabonakévék voltak felhalmozva, melyeket a parasztok később akartak a padlásra vinni. Mássá egyenesen a kévéknek tartott s a kezében levő lapátról az üszköt nagy lelkinyugalommal szórta azokra. Azután fújni, szítani kezdte a tűzet teljes erejével. A lángok hirtelen magasra csaptak, belekapva minden közelben levő éghető anyagba és a kis Mássá örömrivalgással tapsolt és táncolt a tűz körül. Gyorsan visszasietett a szobába és másféléves kis fivérét, Kiruchkát, karjánál fogva vonszolta ki a pitvarba. A kis gyerek még alig birt járni és csak nagy nehezeu mászott Mássá után, ki kezeivel tapsolva, mondá: — Nézd, nézd, Kiruchka, mily gyönyörű tűzijátékot gyújtottam! A kévékből már magasra csapott a sistergő, veres láng . . . Midőn a pitvar mindjobban megtelt fojtó füsttel, Mássá megijedt és ordítva rohant be a szobába. D ELMAN LAJOS cég-, cím és díszműfestő Szatmár, Báthory-u. 12. Elvállal mindennemű cégfestést üvegre pléhre, amerikai bőrvászonra, finomabb mázolást, fényezést, ema- illirozást, aranyozást, butorfestést stb. síb. ::: Egy tanuló felvétetik.
