Észak-Magyarország, 2009. szeptember (65. évfolyam, 204-229. szám)
2009-09-30 / 229. szám
2009. szeptember 30., szerda EPITKEZES /9 ÉSZAK Ravatalozót avattak Diósgyőrben Miskolc (ÉM - BGy) - A végtisztesség megadásának méltó, szép helyét avatták fel a közelmúltban a Diósgyőri Temetőben. Mikolai Vince plébános esperes elmondta, hogy a Diósgyőri Katolikus Egyházközség régi törekvését karolta fel a Kerékgyártó és a Vízi család, így valósulhatott meg az új ravatalozó, amely 13 millió forintba került. Személy szerint is köszönetét mondott a támogatóknak, így Kerékgyártó Imrénének, Sárikának, a Kerékgyártó és Társa Kft. ügyvezető igazgatójának és Vízi Tibornénak, Erikának, a társaság ügyvezetőjének. Gyimóthy Zsuzsanna építész tervezte a ravatalozót és Vízi Tibor volt a felelős műszaki vezető. Vince atya avató beszédében megemlítette, hogy egyszer mindannyiunk földi sátra összeomlik. Ez az utolsó állomás, a végső búcsúhely, ahol az elhunytról a család és a rokonság nevében megemlékeznek. A fájdalom és a gyász helye azonban vigasztalássá és remény- nyé is válik, mert Isten örök lakóhelyet ad nekünk, amelyet nem emberkéz épített. Megszabadít bennünket Isten a csüggedéstől és teljes vigasztalást nyújt mindenkinek. A ravatalozóhoz mindig a gyászban levők jönnek, mert innen temetnek, ezáltal istentiszteleti hellyé válik. Péter András református lelkész azt fejtegette, hogy az oszlopos megoldás és a bejárat feletti kereszt az áhitat hangulatát árasztja, ezáltal egy ravatalozó is a templom funkcióját látja el. Kiss László, a Diósgyőri Katolikus Egyházközség gondnoka elmondta, hogy Isten dicsőségére és a diósgyőriek javára felújítva és bővítve készült e ravatalozó a Kerékgyártó és a Vízi család támogatásával, melyet emléktábla is hirdet. Végezetül Mikolai Vince megszentelte, Péter András pedig megáldotta az új ravatalozót. Vince atya szentelte meg az új ravatalozót Jó az építkezőknek is ■ Harmincmilliós pályázati alap a munkahelyekért Kazincbarcikán. Kazincbarcika (ÉM - BGy) - A gazdasági visszaesés miatt átmenetileg nehézségekkel küzdő kazincbarcikai kis és mikro vállalkozások megsegítéséről döntött pénteken Kazincbarcika önkormányzata. A képviselők úgy határoztak: 30 millió forintos pályázati alapot hoznak létre a költségvetési céltartalék terhére, amelyre szeptember 28. és október 15-e között pályázhatnak azok a vállalkozások, akik megfelelnek a kiírás feltételeinek. A döntés célja: a kazincbarcikai munkahelyek megőrzése. Segítséget adnak Szitka Péter, Kazincbarcika polgármestere úgy fogalmazott: a világgazdasági válság természetesen érezteti hatását Kazincbarcikán is. Ezért született az a döntés, hogy a 2009-es költség- vetés céltartalékának a terhére segítséget adnak a kazincbarcikai kis és mikro vállalkozásoknak. A támogatás feltétele többek között az, hogy érintettek vállalják, hogy legalább hat hónapig megtartják a pályázat időpontja előtti foglakoztatási létszámukat. A pályázat konstrukciója: a hathónapos foglalkoztatáshoz a minimál bér (a munkáltatót terhelő járulék nélküli) 30 százalékát lehet elnyerni. A mikro vállalkozások legfeljebb kettő, a kisvállalkozások legfeljebb négy munkahely megőrzésére pályázhatnak. A pályázatok szakmai ellenőrzésére egy ideiglenes bizottságot hoztak létre, amelynek az elnöke Szabó Szitka Péter József, az Észak- Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója lett. A beérkezett pályázatokról Kazincbarcika önkormányzatának a képviselő-testülete dönt majd. A pályázati kiírás feltételeiről bővebben szeptember 28-ától a www.kazincbarcika.hu-n olvashatnak az érdeklődők. Tartalékok képzése Szitka Péter arról is beszélt: ez a kezdeményezés a ritka kivételek egyike az országban. A pályázati lehetőséggel nemcsak a kis és mikro vállalkozásokat segítik, hanem azokat a kazincbarcikai családokat is, akiket a válság hatására a munkanélküliség fenyeget. Hozzátette azt is: a körültekintő gazdálkodás, a gondos pénzügyi tervezés tette lehetővé a pályázati alap előteremtését. Az 2009- es költségvetés tervezésénél ugyanis az vezérelte az önkormányzatot, hogy a tartalékok képzésével készül a múlt esztendő végén még teljesen kiszámíthatatlannak látszott válság hatásainak kezelésére. Kazincbarcika önkormányzatának ez évi költségvetési céltartaléka 55 millió forint, ebből 30 millió forintot fordítanak a pályázati alapra. Ugyancsak a kazincbarcikai kis és mikro vállalkozások versenyképességének a növelését szolgálja a Timpanon Kft. javaslatára megfogalmazott előterjesztés. A Timpanon Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft. két csomagból álló megoldást dolgozott ki a Kazincbarcikán működő vállalkozások számára, amelynek igénybe vételével rendkívül kedvező feltételekkel jelenhetnek meg a vállalkozások a Timpanon Kft. médiafelületéin: a KVTV-ben, a KVTV képújságjában, illetve a Kazincbarcikai Mozaik című magazinban. A képviselők igent mondtak az előterjesztésre. Módosított lakásrendelet Módosították Kazincbarcika önkormányzata szociális rendeletének adósságkezelő szolgáltatása feltételeit is a képviselők. Az adósságkezelési szolgáltatás a rászorult személyek részére nyújtott lakhatási támogatás, amelynek célja: a hátralékos, és támogatható közüzemi díjak rendezésének elősegítése. Döntöttek a képviselők arról, hogy a villamos energia és vezetékes gáztartozást is felveszik a támogatandók köré, mert az érintett szolgáltatók 90 napos hátralék után a szolgáltatást kikapcsolják. Módosították a rendelet azt a részét is, hogy ne négyzetméterben, hanem szobaszámban történjen az elismert lakásnagyság meghatározása. Projektnyitó Borsodnádasd (ÉM) - Projektnyitó nap keretében indult Borsodnádasd önkormányzata közoktatási intézményeiben augusztus 31-én a kompetencia alapú oktatás bevezetésére irányuló pályázat megvalósítása, mely a TÁMOP-3.1.4-08/2 konstrukció keretében nyert csaknem 31 millió 500 ezer forintos uniós támogatást. A program az általános iskolát és óvodát érinti. Gyarapodás Tiszabábolna (ÉM) - Folynak a felújítási munkálatok Tiszabábolnán. Mintegy 72 millió forint összértékben újulhat meg a községháza, a ravatalozó, a temető kerítése, illetve a Fő és Páskom utca Tiszabábolnán. Már gőzerővel folynak a pályázati forrásból megvalósuló beruházás munkálatai. A tavalyi év során Tiszabábolna Község Önkormányzata pályázatot nyújtott be az ÉMOP-hoz „Településfejlesztés Tiszabábolna községben” címmel, amely keretében 71 563 370 forintot nyertek a projekt megvalósítására. A fejlesztés keretében mintegy 31,7 millió forint értékben felújítják, bővítik a Községházát. A projekt keretében új irodahelyiségeket: tárgyalót, három irodát, egy szolgálati lakást alakítanak ki a Községháza épületében. Emellett teljes nyílászárócserét valósítanak meg, illetve az egész épületet akadálymentesítik, valamint tisztasági festést kap az ingatlan. ROVAT TÁMOGATÓJA: • CASA M1A LAKÁSTEXTIL ÁRUHÁZ |3527 Miskolc, József A. u. 74. [(Fonoda udvar) CASA MIA larAstexhi. aruiiL/ £2? Miskok. .IAt*í n ?•«. (Fonoda udy.ii) 1W • Ju '.(rt- Mó Már az ókorban használtak szőnyegeket, gazdag drapériákat takaróknak, függönyöknek - ajtónyílásokon és a helyiségek elválasztására. A középkorban kolostori és udvari műhelyek, később céhek, majd manufaktúrák volta a textilkészítés főbb központjai. Az egyes technikák gépesítése az ipari forradalomban kezdődött, majd a XIX. században teljesedett ki, s a textilművesség teljes átalakulásához vezetett. A szövetek közül művészi szempontból a mintásán szőtt selymek a legértékesebbek. A XIII.-XIV. században az itáliai Lucca, XIV.-XV. században Velence és Firenze volt az európai selyemszövés központja. A barokk, a rokokó selymek hazája Franciaország, s a francia hatásra alakulnak a XVIII. században selyemszövő manufaktúrák Berlinben, Bécsben, Szentpéterváron. A gyapjúból szőtt bibliai, történelmi, mitológiai jeleneteket, tájakat ábrázoló kárpitoknak (gobelin) kettős funkciójuk volt. Az egyházi és világi épületek belső terének díszítését szolgálták, - és felfogták a vastag kőfalakból áradó hideget. A kárpitos-szövőszékek és a szövésmód az ókori szövőkultúrában gyökerezik. A műfaj legkorábbi európai emlékei azonban német földről a XI.-XII. századból származnak. A gótika és a reneszánsz korszakában Észak-Franciaország városai híresek szövőműhelyéről, a XVI. századtól Brüsszel, a XVII. századtól pedig Párizs manufaktúrái a legismertebbek. A XV. századtól kezdve a keleti (különösen a perzsa) szőnyegeknek jelentős szerepe volt az európai otthonok díszítésében. Európában a XIX. századig elsősorban csak a manufaktúrákban, sokszor európai megrendelésre készített darabok jutottak el. A hímzés a legegyszerűbb technikai eszközökkel készül. A románkori hímzések udvari műhelyekben kolostorokban készültek, az első céhek a XIV. században alakultak. Különböző korszakokban magas szintű hímzéskultúrával találkozhatunk Európa majd minden országában. A varrott és a vert csipke a reneszánsz textilművesség terméke. A XVI. század második felétől sorra jelennek meg csipke-mintakönyvek, s nyomukban Európa szerte alakulnak meg a műhelyek. Velence, Milánó és Genova után a XVII. században a francia és a flandriai (Brüsszel) városok válnak a csipkekészítés fő központjává. E különféle technikák egy-egy belső térben nem ilyen elkülönítve jelentek meg. A falakat kárpitok borították, az asztalt szőnyeggel takarták le, a padlót is szőnyeg borította, (a selyemruhákat hímzéssel, csipkével díszítették). A XVI. században a gazdagok házaiban a fából készült székeken vagy ülőpadokon csupán elmozdítható párnák nyújtottak némi kényelmet. A XVII. század elején jelentek meg a kárpitozott székek és ezután kezdtek el készíteni párnázott ülőgarnitúrákat. A teljesen párnázott, füles székek és pamlagok a század végén tűntek fel. XIX. sz első fele (Empire) Paszományok, díszszögek Különböző rojtok Ekkor jelentek meg a kiemelhető ülések. A szegélyezések, paszományozások fontos kiegészítői a kárpitozott bútoroknak, de stílusuk időről-időre változott. A paszományok a kárpitszögek fejét hivatottak elfedni a székeken vagy a pamlagon. A XVIII. században a székek és díványok behúzására egyaránt használtak bársonyt, damasztot és hímzést. A bútorhuzatoknak igen gazdag mintázatuk volt. E bútorok elterjedése a XIX. század közepétől kezdve eredményezte, hogy a kelmék, a húzatok választéka megnőtt, kiszélesedett. A ma használatos bútorszöveteknek jó a kopásállósága, alakítható, víztaszító, jól tisztítható és rugalmas. Anyagában, színében, mintájában nagyon sokrétűek. Ismerünk különböző szöveteket - velúr illetve bársony, jacquard, ami nagyon sokszínű lehet - egyik fajtája a brokát szövet. Gobelin, ami rokokó stílusú szövet, sokszínű - virágmintás kombinációk jellemzik. Különböző bőrök, műbőrök, művelúrok ismeretesek. A lakás dísze lehet az ülőgarnitúra, ami lehet kis- és nagy virágmintás, csíkos, egyszínű stb., de mindenképpen nagyon fontos az összhang szempontjából a megfelelő kiválasztása. A lakástextilek közül a függönyök viszonylag újkeletűek. Elterjedésük összefügg az átlátszó ablaküveg feltalálásával. Ilyenek főúri és polgári lakásokban csak a XVIII. század végén jelennek meg. Ettől számítható a mai értelemben vett függönyök használata, mivel nem tekinthetjük annak az ablaknyílásoknak, lőréseknek vászonnal, gyékénnyel való befedését, - vagy a selyem, a gazdagon húzott bársony és csipkedrapériákat, baldachinokat, amelyeket már különböző korokban belső díszítésre használtak. Baldachinos ágyak különböző korokból (érdekességként megemlítem, hogy a színpadot a nézőtől elválasztó „függönyt” a barokk színház valósította meg.) A XV. században jelent meg a recc csipke és a velencei néven híressé vált „valódi” csipke, de csak a XVIII-XIX. században kap egyre nagyobb szerepet a lakásokban. Gépi elő-állítását 1808-ban John Heathosat oldotta meg Nottinghamben készített szövőszékével. A jacquard szövőtechnika jelentősen növelte a mintázás jelentőségét. A mintázat egyszerűsödése, a légiesség fokozása, a színek megjelenítése a legújabb függönyök jellemzője. A függönyipar a fonatolás, csomózás, szövés és kötés módszereit egyaránt felhasználja. Az ablakok nyújtotta adottságokat kiemelhetjük, eltakarhatjuk és megváltoztathatjuk a függönyözéssel, ami szerves része a lakásnak - mind funkcionális, mind esztétikai szempontból összefügg mindennel. A meghitt hangulathoz általában hozzátartoznak a fényt lágyan szétszóró, fátyolszerű fényáteresztő függönyök. Ismerünk különféle textúrás, hímzett, nyomott mintás, bordűrös szövött mintás változatokat. Anyaga lehet csipke vagy batiszt. A fényáteresztőket egészítik ki az úgynevezett sötétítőfüggönyök, és drapériák, amelyek anyaga általában szatén, velúr, plüss, selyembrokát és más hasonlóan jóesésű textília. Fontos, hogy a függöny színe, mintázata összhangban legyen a teljes berendezéssel. A függönyöket sínre vagy rúdra erősítve rögzíthetjük közvetlenül az ablak fölé, a meny- nyezet alá, a mennyezetre vagy egyszerűen az ablakszárnyra (vitrázs). Dekoratív megoldás, ha a függönysínt úgynevezett hamis-drapériával takarjuk. Ez készülhet a sötétítőfüggöny anyagából különféle szabással, berakással vagy húzott megoldással. Beszeghető sima szaténszalaggal, kerülhet a szélére rojt vagy a még díszesebb paszomány. Végül, de nem utolsósorban - otthonunk melegségének, csendjének, esztétikus megjelenítésének szinte elengedhetetlen kelléke a szőnyeg. Fő feladata, hogy oldja a padlóburkolat ridegségét és tompítsa a hangokat. A leglényegesebb talán a hangulata, az a meghittség, amit képvisel. Ismerünk kézi illetve gépi szövésű szőnyegeket. Perzsa (torontáli) szőnyegeket, bükié, velúr - faltól-falig vagy darabszőnyegeket. Kiválasztásánál a berendezés hangulatához és stílusához kell igazodjunk. Fontos, hogy a színe, mintázata legyen összhangban a többi textília színével, tónusával.
