Észak-Magyarország, 2009. szeptember (65. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-30 / 229. szám

Folytatódik a panelprogram Kazincbarcikán Kazincbarcika (ÉM - BGy) - Újabb 600 lakás energiatakarékos felújítására lesz lehe­tőség Kazincbarcikán. Az önkormányzati önrészről - amely az elkövetkező öt esztendő­ben 150 millió forint lesz pénteken döntöt­tek a képviselők. Azok az otthonok, akik részt akarnak venni ebben a programban október 30-áig adhatják be az állami pályázatukat. Szitka Péter, Kazincbarcika polgármeste­re arról beszélt: a kazincbarcikai városve­zetés egyik fő célja, a kazincbarcikai panel­lakások energiatakarékos megújítása. Bizo­nyított tény ugyanis, jelentősen csökkenthe­tő így a fűtés számla, nő a lakások értéke, összességében gyarapodik egész Kazincbarci­ka. Ezért nemcsak az úgynevezett hagyomá­nyos panel programban vesz részt Kazincbar­cika. Uniós forrásból újul meg például a Veres Péter út-Mikszáth Kálmán úti városrész, de a sikersztorinak számító ÖKO-program is elté­rő finanszírozású. A panel programra a képvi­selői döntés értelmében minden évben 30 mil­lió forint önkormányzati önrész áll majd ren­delkezésre. Mint köztudott, a panel program során álla­mi, önkormányzati és saját erőből tevődik össze a lakások energia megtakarításos fel­újítása. Az őszi kiírásnál az állam úgyneve­zett klíma bonuszt vezetett be, így az állami támogatás elérhető mértéke magasabb, fnint az eddigi egyharmad. így az önkormányzatnak a 30 millió forintos saját keretéből a tavalyihoz képest 50 lakással több otthont tud finanszí­rozni. A tavalyi pályázaton 550-en indulhattak, az idén 600 lakást tudnak finanszírozni. Az önkormányzat csak a hiánypótlás men­tes, állami befogadó nyilatkozattal rendelke­ző pályázókat tudja befogadni. Ezek között is előnyt élveznek azok, akik tavaly is pályáz­tak, és a forráshiány miatt nem tudta támogat­ni akkor őket az önkormányzat. A pozitív elbí­ráláshoz az előbbi két szempont mellett a beér­kezési időrendi sorrendet is megfogalmazta Kazincbarcika önkormányzata. Tourinform iroda nyílt. Tourinform iroda nyílt Kazincbarci­kán szeptember 24-én az Egressy út 35. szám alatt, a Kisgaléria épületében. Szit­ka Péter, Kazincbarcika polgármeste­re köszöntötte a jelenlevőket, az irodát dr. Róna Iván, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója adta át. (Fotó: Buzafalvi Győző) Miért mediterrán kő? Miskolc ( ÉM) - Régóta alkalmazzák a mediterrán köveket épületlábazatok, homlok­zatok, kerítések, támfalak, kerti grillek, sza­lonnasütők, és egyéb kerti építmények burko­lataként. Egyre népszerűbbek a mediterrán kövek megmunkált változatai, úgy mint a hát­oldalán vágott, fuga nélkül rakható, könnyen ragasztható falazókő vagy a négy oldalt vágott sprengelt felületű burkolókő. Új szelek fújnak manapság a temetőkben is. Sokan újítják fel mediterrán kővel sírköveiket, mert költségkí­mélő és nem fagy szét. Miért tehát a mediterrán kő? Mert a kő örök értéket képvisel, időtállósága és kopásállósága kiváló, sokoldalúan felhasználható építőanyag, jól kombinálható más természetes anyagokkal, jó hőtároló és hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, jó színtartó, tisztítása egyszerű és karbantartási igénye csekély. Sokan újítják fel mediterrán kővel sírköveiket Bontás után. Fei szedték Miskolcon a haj­dani Centrum Áruház előtt a kockaköveket. Bon­tás után megújul ez a sza­kasz ÍS. (Fotó: Bujdos Tibor) súra * Olt főm-, «**!*,. - f < ■Wm ú JEr ' É i «3i 1 ... ■ S\l\ Városrehabilitáció830 millióból ■ A volt Kossuth mozi­ból létrehozzák a Ren­dezvények Házát Sajószentpéteren. Sajószentpéter (ÉM -BGy) - A legjelentősebb pályázat a városrehabilitáció Sajószent­péteren. E beruházás keretében teljesen megújul a polgármes­teri hivatal, s a mostani több­pólusú elhelyezést egy kétpólu­sú váltja fel, amelynek az egyik eleme az önkormányzat tulajdo­nában lévő bútorbolt, a másik eleme pedig a jelenlegi hivatali épület lesz- közölte lapunkkal dr. Faragó Péter polgármester. Ugyancsak a városrehabilitációs pályázat része a volt Kossuth moziból létrehozandó Rendezvé­nyek Háza, ahol többek között egy elegáns, a mai kor követel­ményeinek minden tekintetben megfelelő házasságkötő terem is elhelyezést nyer. Első és második Szintén idetartozik a Lévay- ház és tájház felújítása, vala­mint a református nagytemp­lom külső megújulása, továbbá a Kálvin tér első szakaszának felújítása is. A Kálvin tér ese­tében azért beszélhetünk csu­pán az első szakaszról, mert a második etap kivitelezését csak akkor indíthatjuk, ha megépül a 26-os főút elkerülő szaka­sza, s így megszűnik a jelenle­gi átmenő forgalom a 27-es főút irányába. (Azt csak zárójelben jegyzem meg, hogy az elkerü­lő szakasz kivitelezése is elér­hető közelségbe került, mivel már javában zajlik az a kisa­játítási folyamat, amely alap- feltétele a beruházás elkezdé­sének.) A városrehabilitáció teljes bekerülési költsége 830 millió forint, amiből 632 milli­ót kaptunk vissza nem téríten­dő támogatásként. A kötvényről Itt szólnék az oly’ sokszor emlegetett kötvényről is, miu­tán az emberek egy része még ma sem érti, miért volt szükség a kötvény kibocsátására. Min­den nyertes pályázatnak van egy teljes bekerülési költsége, illetve egy olyan tétele, amelyet az állami költségvetéstől visz- sza nem térítendő támogatás­ként kap(ott) a város. A kettő különbsége az önrész, amit a képviselő-testületnek valami­lyen forrásból biztosítania kell. A már megvalósult és az előt­tünk álló beruházások összérté­ke nagyságrendileg 2,6 Mrd Ft, amelyből a támogatások össze­ge egyinilliárd-hétszáztizenhat- millió, de mintegy 900 milliót a városnak ehhez önrészként hozzá kell tennie. És itt jön a kötvény szerepe, hiszen ilyen mértékű forrást saját erőből, az elkövetkezendő 15-20 évben nem tudtunk volna biztosítani, arra pedig egyszerűen nincs időnk, hogy kivárjuk, amíg esetleg több évtized leforgása alatt összegyűlik az önrész, mert az Európai Unió most ad pénz­támogatást a 2004-ben csatla­kozott országok felzárkóztatá­sához. Egy egyszerű hasonlat­tal élve: amennyiben most nem léptünk volna az EU-s pályáza­tok ügyében, akkor úgy jártunk volna, mint az az utas, aki kés­ve érkezik a pályaudvarra, és emiatt lemarad a vonatról. SS ...............hírek.boon hu További cikkek. Fürdőszobánk olyan, mint mi vagyunk... ■ Mégis milyen legyen az ideális fürdőszoba? Az egyik kulcsszó a tisz­taság. Miskolc (ÉM) - Nagyon meg­változtak a fürdőszobával szem­ben támasztott igényeink az utóbbi időben, és ez feltehetően annak köszönhető, hogy egyre nagyobb a keletje a fürdőszobai kultúrának. Korábban az egy- funkciós fürdőszoba kizárólag alapvető igénynek tett eleget: „beugrottunk” fürdeni, zuha­nyozni, de a tisztálkodáson túl nem vártunk tőle többet. Ha nincs előttünk ez a kép, gondoljunk csak a lakótelepi panellakások apró, ablaktalan fürdőszobáira, ahol a mosógép csöve minimum a fürdőkádba lógott, a helyhiány miatt pedig az ember örökké levert valamit a tükör előtti polcról, a fürdő­kád széléről. Érthető, hogy itt nemigen lehetett szó megnyug­vásról, elvonulásról, a szük­séges intimitást sem lehetett megteremteni. És hol tartunk manapság? A fürdőszoba sokfé­le funkciónak tesz eleget: ez lett a megtisztulás, a megnyugvás és az energetizálás szigete, több generáció számára, napszaktól függően - érvel egy neves pszi­chiáter. Meglepő újdonságok Mégis milyen legyen az ideá­lis fürdőszoba? Az egyik kulcs­szó a tisztaság. Ha belépünk egy fürdőszobába az mindig tükrö­zi a család, az ott élők higiéni­áját. Alapvetően igaz, hogy a fürdőszobánk olyan, mint mi vagyunk. A fürdőszobák világ­trendje a 2006-os milánói kiál­lítás óta lényegében változat­lan - mondja Marinics György, a miskolci Marker Kerámia Kft. ügyvezetője. A tervező és gyártó cégek kétévente bemu­tatják termékeiket. A fürdők felzárkóztak, hasonló mértékű figyelem kíséri, mint a kony­hák és a lakberendezés egyéb területeit. A kortárs fürdőszoba- dizájnerek alkotásaiban nem pusztán a tisztálkodáshoz nél­külözhetetlen helyiség berende­zéseiről van szó, hanem kulti­kus wellnesstérről, ahol a szép­ség és a funkció együtt érvénye­sül. A kreativitás és a technoló­gia fejlődése eltüntette a hagyo­mányosan megszokott határo­kat, anyagban, formákban, szí­nekben meglepő újdonságok­kal találkozhatunk a kétéven­te ismétlődő látványos felvonu­lásokon. Az ősi itáliai kézmű­ves tradíciókat idéző alkotások például luxuséletérzést sugall­nak, ahol a páratlan megmun­kálás és a tökéletes funkciona­litás szinkronban van. A nagy­polgári otthonokban - idehaza is - megjelenik az álomidéző malachitkád, avagy az ametiszt kézmosó. Kontrasztként pedig a bérházakban élők csak besza­ladnak fürdőszobáikba, s mini­mális idő eltöltése után rohan­nak dolgozni, ha egyáltalán van munkahelyük...

Next

/
Thumbnails
Contents